Oroszország robotrepülőgépekkel támadta Ukrajnát

Oroszország szerdán elveszítette helyét a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) vezető testületében – írja az MTI. Oroszország a voksoláson Ukrajnával, Lengyelországgal és Litvániával versengett a szervezet Végrehajtó Tanácsának három helyéért. A szervezet történetében ezzel Moszkva első ízben nem fog képviselettel rendelkezni a testületben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte az eredményt.

Az OPCW egy nagy tekintéllyel rendelkező nemzetközi szervezet, terroristáknak nincs benne helyük

hangoztatta az X-en. Mint fogalmazott, Oroszország kizárása az OPCW Végrehajtó Tanácsából logikus következménye az Ukrajna elleni orosz agressziónak. Moszkva szerepe a nemzetközi viszonyokban egyre kisebb lesz, elszigeteltsége pedig növekszik – fűzte hozzá Zelenszkij.

A hágai székhelyű szervezet az 1997-es vegyifegyver-tilalmi egyezmény végrehajtását felügyeli, amely tiltja vegyi anyagok bevetését a fegyveres konfliktusokban. 2013-ban az OPCW-t tevékenységéért Nobel-békedíjjal tüntették ki. Oroszország az OPCW tagja és hivatalosan már nincsen vegyifegyver-arzenálja.

Egyfajta „hűségnyilatkozat” aláírására kötelezné az Oroszországba beutazó külföldi állampolgárokat egy, az orosz belügyminisztérium által szorgalmazott törvénytervezet, amely előírná, hogy a belépők egyezzenek bele egy sor korlátozás betartásába, egyebek között tartózkodjanak az orosz állami politika lejáratásától.

Az elsőként a TASZSZ állami hírügynökség által ismertetett tervezet szerint a belügyi tárca megtiltaná a hagyományos családi értékek tagadását és a szovjet népnek a fasizmus feletti győzelemhez való hozzájárulása kisebbítését.

A lojalitási megállapodás egyfelől az Oroszországi Föderáció állami szerveinek engedélye a külföldi állampolgárnak az Oroszországi Föderáció területére való belépésére, másfelől a külföldi állampolgár beleegyezése az Oroszországi Föderáció nemzeti érdekeinek védelme céljából megállapított tilalmak betartásába, amit az Oroszországi Föderáció területére való belépéssel fejez ki

olvasható a hírügynökség által ismertetett dokumentumban.

A tervezetből következik, hogy az Oroszországba belépő külföldinek az orosz területen való tartózkodás (helybenlakás) ideje alatt tilos lesz akadályozni az orosz hatóságok tevékenységét, bármilyen formában lejáratni az orosz kül- és belpolitikát, valamint az állami hatóságokat és ezek tisztviselőit. A dokumentum kimondja, hogy

a beutazóknak tilos lesz „visszaélniük az információszabadsághoz való joggal, egyebek között olyan információk terjesztésével, amelyek célja az alkotmányos jelentőségű erkölcsi és egyéb értékek, köztük a házasságról mint férfi és nő szövetségéről, a családról, az anyaságról, az apaságról, a gyermeki létről alkotott elképzelések becsmérlésére vagy tagadására való ösztönzés, a nem hagyományos szexuális kapcsolatok propagálása, a szovjet népnek a haza védelmében tett hőstetteiről és a fasizmus feletti győzelemhez való hozzájárulásáról szóló történelmi igazság elferdítése”.

A javasolt tiltott tevékenységek között szerepel minden olyan megnyilvánulás, amely törvények elfogadására, módosítására vagy eltörlésére irányul, valamint az ország környezetéhez, természeti erőforrásaihoz, anyagi és kulturális értékeihez való tiszteletlen hozzáállás. A külföldieknek tilos lesz tiszteletlenül viszonyulniuk az orosz lakosság regionális és etnokulturális életmódjának sokszínűségéhez, a hagyományos orosz szellemi és erkölcsi értékekhez. A leendő új törvény megtilthatja az idegenrendészet alanyai számára az Oroszországra nézve káros tevékenységeket.

Leonyid Kalasnyikov, az orosz alsóház FÁK-ügyekkel foglalkozó bizottságának kommunista elnöke az Interfax hírügynökségnek elmondta, hogy a lojalitási megállapodásról szóló törvénytervezet előkészítése előrehaladott állapotban van. Közölte, hogy a dokumentumon az általa vezetett bizottság, az elnöki adminisztráció, az orosz kormány és a belügyminisztérium közösen dolgozik. Kalasnyikov a tervezett előírások közül kiemelte azt, amelynek értelmében az Oroszországba belépő külföldi állampolgárnak bele kell egyezni bizonyos szabályok betartásába, különösen abba, hogy ne hozza rossz hírbe a bel- és külpolitikát, és „ne ferdítse el a Nagy Honvédő Háborúval kapcsolatos történelmi tényeket”.

Valentyina Kazakova, a belügyminisztérium migrációs főosztályának vezetője korábban arról számolt be, hogy a tárca előkészítette a beutazási jogszabályokat módosító törvénytervezetet. Mint mondta, az elképzelést hamarosan a parlament elé terjesztik. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerdán újságíróknak nyilatkozva nem kívánta kommentálni a törvénytervezetet.

Kirill orosz pátriárka az Orosz Népi Világtanács 25. kongresszusának keddi moszkvai ülésén arra figyelmeztetett, hogy a hibás migrációs politika „a legszomorúbb következményekhez” vezethet Oroszországban. Hangot adott véleményének, miszerint a vendégmunkások áramlásának kezelése a hatóságok szintjén kiigazítást igényel.

A profit értéke nem lehet magasabb, mint az államéi, amely kész megvédeni az államalkotó nép érdekeit

hangoztatta az egyházfő.

Kirill arra figyelmeztetett, hogy az olyan vendégmunkások tömeges beáramlása, akik „nem képesek és nem hajlandók beilleszkedni” az orosz társadalomba, megváltoztatja a városok arculatát és az ország „jogi, kulturális és nyelvi terét”. Hangsúlyozta, hogy az orosz állampolgárság megszerzése nem mentesít az ország népének és hagyományainak tiszteletben tartása alól. Elismerte, hogy az orosz gazdaság nehezen boldogulna bevándorló munkavállalók nélkül, de, mint fogalmazott, ez „nem jelenti azt, hogy a migráció áramlását nem kellene szabályozni és korlátozni”.

(MTI)

Kazahsztánban hat év és nyolc hónap börtönre ítélték szerdán a Wagner csoport nevű orosz magánhadsereg egyik kazah tagját – írja az MTI.

Karagandi város büntető törvényszékének közleménye szerint a 34 éves, kazah állampolgárságú férfit, aki idén márciusban csatlakozott a Wagnerhez, zsoldostevékenységgel vádolták, különös tekintettel arra, hogy fegyveres konfliktusokban, katonai bevetéseken és egyéb  fegyveres cselekményekben is részt vett, köztük a kelet-ukrajnai Bahmut körüli harcokban is.

A kazah bíróság ítéletét több orosz katonai blogon is élesen bírálták.

Ukrajna nem érzékeli a NATO-szövetségesek támogatásának gyengülését – erről Dmitro Kuleba beszélt szerdán Brüsszelben.

Az ukrán külügyminiszter újságírók előtt kijelentette, hogy a fáradtsággal kapcsolatban egyértelmű „nem”-et hallott, míg Ukrajna fokozott támogatására „igen” volt a választ. Kuleba azt mondta, hogy egyes országok újabb támogatást ajánlottak fel, de ezt nem kívánta részletezni.

Hozzátette:

Megértik, hogy ahhoz, hogy biztonságban érezzék magukat, hogy ne kerüljenek olyan helyzetbe, amikor a NATO katonáinak harcolniuk kell, Ukrajnának nyernie kell ebben a háborúban.

(Associated Press/Guardian)

Sikerült érvényesíteni a magyar szempontokat a NATO immár 2016 óta működtetett ukrajnai gyakorlati támogatási programjának meghosszabbítása kapcsán, amelynek keretében így csakis nem halált okozó eszközök átadására kerülhet sor, kizárólag önkéntes alapon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO-Ukrajna Tanács külügyminiszteri szintű ülését követő sajtóértekezletén közölte, hogy bár unalmasnak hathat, fontos leszögezni, hogy továbbra is érvényben van a katonai szervezetnek az a döntése, miszerint mindent meg kell tenni a konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal, és bár a tanácskozáson „kifejezetten háborús hangulat” uralkodott, ezt most sem kérdőjelezte meg senki.

Sőt a mai napon is világossá tették a szövetségesek, hogy a jelenlegi körülmények között szó sem lehet Ukrajna NATO-tagságáról

tájékoztatott.

Elmondta, hogy döntés született az észak-atlanti szövetség ukrajnai gyakorlati támogatási programjának meghosszabbításáról, amit már jóval a háború kirobbanása előtt, 2016-ban elindítottak. Ennek előkészítésekor a kormány két lényeges szempontot képviselt, egyrészt az önkéntesség elvének fenntartását, hogy minden tagállam maga határozhasson arról, hogy részt kíván-e venni a programban. Másrészt azt, hogy a kezdeményezés keretében egyedül halált nem okozó eszközök átadására kerüljön sor.

„Ugye ez azért is rendkívül fontos, mert egy ilyen lépés az eszkaláció veszélyét hozhatta volna magával” – figyelmeztetett. Valamint üdvözölte, hogy mindkét magyar szempontot sikerült érvényesíteni, önkéntes a részvétel, és csak nem halált okozó eszközökre vonatkozhat a program.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, ugyanakkor szavai szerint világossá kell tenni, hogy az ott tomboló háború nem Európa háborúja, nem a kontinens békéjéért, demokráciájáért zajlanak a harcok.

Ukrajna magáért harcol, saját területi integritásáért, saját szuverenitásáért és saját függetlenségéért, amit mi nagyra becsülünk, mert ez hősies harc természetesen, de még egyszer mondom, ez nem a mi háborúnk, éppen ezért elutasítunk minden olyan megközelítést, amely ebből indulna ki

emelte ki.

Rámutatott, hogy Ukrajna NATO-tagsága ma két okból sem időszerű. Egyfelől nem lehet felvenni háborúban álló országot az alapszerződés értelmében, mivel az veszélybe sodorná a szövetséget, adott esetben egyenesen a harmadik világháború kockázatával járna – vélekedett.

Másfelől – mint mondta – azt is látni kell, hogy a NATO értékközösség is, amelyben nincsen helye olyan államnak, amely folyamatosan visszaszorítja a nemzeti kisebbségek jogait.

Tudatta, hogy a szervezet reformprogram végrehajtását írta elő Kijev számára, és magyar kezdeményezésre ebbe belekerült a nemzeti közösségek jogainak tiszteletben tartása is, s ezen immár NATO-szintű elvárás érvényesülését a kormány a lehető legszorosabban nyomon fogja követni.

A miniszter kijelentette, hogy a magyar álláspont ez ügyben a jogfosztások nyolc évvel ezelőtti kezdete óta változatlan, e szerint vissza kell térni a 2015-ös állapotokhoz az anyanyelvhasználatot illetően.

Értjük, halljuk természetesen, hogy az ukránok fogadkoznak, hogy már törvényjavaslat született, hogy most hirtelen összehívták a nemzeti közösségek képviselőit, amire évekig nem került sor. Most nagyon igyekszenek, de az a helyzet, hogy ilyen nyilatkozatokkal az elmúlt nyolc évben már tele lett a padlás

hangsúlyozta.

Én nagyon sok fogadkozást hallottam már, sokszor hallgattam, hogy már szinte mindent megoldottak, aztán épp az ellenkezője történt. Ezért mi az elfogadott és végrehajtott jogszabályokban hiszünk, az elfogadott és végrehajtott jogszabályoknak hiszünk” – húzta alá.

Amennyiben majd lesznek ilyenek, azokat természetesen értékelni fogjuk, de nyilatkozatokkal már megvezetni minket, tévedésbe ejteni minket, nem lehet

fűzte hozzá.

(MTI)

Egy orosz bíróság tíz napos börtönbüntetésre ítélt egy férfit, aki a moszkvai Gorkij parkban egy hóval borított sorompóra azt írta az ujjával, hogy „Nem a háborúra”. A Reuters tudósítása szerint az eset november 23-án történt, és a férfit egy nappal azután ítélte el a bíróság, hogy letartóztatták volna.

A rendőrség azért indított eljárást Dmitrij Fjodorov ellen, mert szerintük a férfi tette polgári jogi bűncselekménynek minősülhet annak a törvénynek az értelmében, amely bünteti azokat, akik „lejáratják” az orosz fegyveres erőket.

Fjodorov, aki a bíróságon elismerte, hogy ő írta a háborúellenes feliratot, ezért a tettéért pénzbüntetést kapott, börtönbe pedig azért kell mennie, mert állítólag nem engedelmeskedett a rendőrségnek, és nem volt hajlandó bemenni a rendőrőrsre. A bírósági papírok szerint Fjodorov tagadta ezt.

Szlovákia határozatlan időre meghosszabbítja, és több termékre is kiterjeszti az Ukrajnából származó agrártermékek behozatalának tilalmát – erről szerdai ülésén döntött a pozsonyi kormány.

A szlovák behozatali tilalom eddig négy termékre, a búzára, a kukoricára, a repcére és a napraforgóra vonatkozott. A mostani döntés a behozatali tilalmat más agrártermékekre is kiterjeszti, egyebek mellett az árpára, a búzalisztre, a mézre, a malátára, a szójára, a cukorra és az étolajgyártás során keletkező melléktermékekre is.

Richard Takác, a hosszabbításra vonatkozó javaslatot beterjesztő szlovák agrártárca vezetője a lépést azzal indokolta, hogy az ukrán agrártermékek ellenőrizetlen beáramlása ellehetetleníti a szlovákiai agrártermelőket, akiknek az ukrán termékek behozatala már ez idáig 110 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) kárt okozott.

Az Ukrajnával szomszédos országoknak komoly anyagi veszteséget és más jellegű problémákat is okoz az ukrán agrártermékek behozatala. A mezőgazdasági termelők a tavalyi évben 110 millió euróban számszerűsítették az ukrán gabonaimport által nekik okozott kárt. Az Európai Bizottság kompenzációja Szlovákia számára 5 millió eurós szinten volt

mondta az összesen 14 terméket érintő behozatali tilalom kapcsán Richard Takác a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek.

Kijelentette: a szlovák kormány nyomást fog gyakorolni az Európai Bizottságra annak érdekében, hogy az unió álljon elő európai szintű megoldással az ukrajnai agrártermékek behozatalából adódó problémákra. Rámutatott: bár az ukrán agrártermékek esetében eredetileg csak tranzitról volt szó az Európai Unió területén, a gyakorlat azt mutatja, hogy az érintett termékek 80 százaléka az unió területén marad.

Szlovákia még szeptemberben döntött arról, hogy – Magyarországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan – nemzeti hatáskörben fenntartja az ukrán gabonabehozatal tilalmát, miután a brüsszeli bizottság nem hosszabbította meg a szeptember 15-én lejárt uniós szintű intézkedést.

(MTI)

A NATO-nak nem szabad alábecsülnie Oroszországot és azon képességét, hogy képes lesz folytatni a háborút Ukrajna ellen – jelentette ki a katonai szövetség főtitkára szerdán.

A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján Jens Stoltenberg kijelentette, hogy a háború csökkentette Oroszország befolyását a szomszédos országokban, nőtt a Kínától való függősége, és elvesztette a katonai erejének jelentős részét, ami alátámasztja, hogy Putyin stratégiai hibát követett el. Ezzel együtt nem szabad alábecsülni Oroszország erejét – tette hozzá.

Stoltenberg szerint Oroszország nagy rakétakészletet halmozott fel a tél előtt, és újabb kísérleteket tesz majd Ukrajna energetikai infrastruktúrájának megtámadására.

(Guardian)

Amikor a szembenálló felek leültek tárgyalni az Ukrajna elleni orosz invázió első napjaiban, az ukránoknak kevesebb mint egy óra elég volt ahhoz, hogy felmérjék: az oroszok csak úgy tesznek, mintha tárgyalnának, és ez a meggyőződésük azóta csak erősödött, mondta Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója az AFP-nek nyilatkozva, amiről a francia hírügynökség szerdán számolt be.

Podoljak szerint Moszkva „másodrangú figurákat” küldött tárgyalni az 1945 óta legsúlyosabb európai konfliktus rendezéséről: Vlagyimir Megyinszkij volt kulturális minisztert, aki plágiumbotrányba keveredett, és Leonyid Szluckijt, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnökét, akit szexuális zaklatással vádoltak.

Ezek az emberek nem voltak tárgyalóképesek. Adminisztratív tisztséget betöltő személyek voltak, akiknek gyakorlatilag semmiféle befolyásuk nem volt Oroszországban. Eljöttek, felolvastak pár ultimátumot, és kész

– emlékezett vissza Podoljak, aki az ukrán tárgyalódelegáció tagja volt.

Több mint húsz hónappal azután, hogy Oroszország és Ukrajna az orosz támadás 2022. február 24-i megindulása után nem sokkal, előbb Fehéroroszországban, majd Isztambulban béketárgyalásokat folytatott és ezek kudarcba fulladtak, újabb tárgyalásoknak szinte semmilyen esélye nincs. Miután Oroszország tavaly ősszel a saját területéhez csatolt négy megszállt ukrajnai régiót a Krím után, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletben megtiltotta, hogy bármilyen tárgyalást folytassanak Moszkvával mindaddig, amíg Vlagyimir Putyin elnök van hatalmon Moszkvában.

Podoljak úgy látja: még ha újra egy asztalhoz ülne is az orosz és az ukrán delegáció, már nem tudnának mit mondani egymásnak.

Az ő katonai érvük az, hogy tovább támadnak minket, a mi érvünk pedig az, hogy le fogjuk győzni őket

– jelentette ki, hozzátéve, hogy egyik fél számára sem képez már alku tárgyát az álláspontja, már mindkettő túlhaladt azon a ponton, ahonnan még vissza lehetett volna fordulni.

(MTI)

Az ukrán légvédelem 21 darab iráni gyártmányú Shahed típusú drónból 21-et lőtt le az éjszaka folyamán. A védelmi minisztérium közlése szerint a drónok a nyugat-ukrajnai Hmelnickij régió felé tartottak, ahol egy ukrán légi bázis található. Hozzátették, hogy az ukrán légvédelelem két cirkálórakétát is megsemmisített.

(Guardian)

Az orosz Fekete-tengeri Flotta egyik fregattja négy manöverező robotrepülőgéppel támadta Ukrajna katonai infrastruktúráját, számolt be szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A Fekete-tengeri Flotta egyik fregattjának legénysége azt a feladatot kapta, hogy a lehető legrövidebb időn belül Kalibr manőverező robotrepülőgépekkel indítson csapást az ellenséges katonai infrastruktúra ellen

– közölte a minisztérium a Telegramon. A tárca szerint a kijelölt célpontokat eltalálták.

Az ukrán haditengerészet kedden késő este azt közölte, hogy az orosz haditengerészet kedd estétől két, összesen legfeljebb nyolc Kalibr rakétával felszerelt tengeralattjárót tart szolgálatban a Fekete-tengeren.

A rakétafenyegetettségi szint magas

– közölte az ukrán haditengerészet a Telegramon. A történtekkel párhuzamosan az orosz légvédelmi erők megsemmisítettek egy Ukrajna által indított, Moszkva felé repülő drónt. Erről szerdán Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere számolt be.

A drónt a Moszkva környéki Podolszk körzet felett megsemmisítették – közölte Szobjanyin a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Az előzetes információk szerint nem történt kár, illetve nincs áldozat a helyszínen, ahol a roncsok lezuhantak, tette hozzá a városi elöljáró.

(MTI)