Belföld

Sok minden megosztja a magyarokat, az infláció miatti aggodalom viszont összeköt minket

Marjai János / 24.hu
Marjai János / 24.hu

Sok minden megosztja a magyarokat, az infláció miatti aggodalom viszont összeköt minket

Továbbra is a megélhetési kérdések és az egészségügy okozza számunkra a legtöbb fejtörést, az oktatás, az orosz befolyás és az LMBTQ ügyek viszont nem nagyon szerepelnek Magyarország problématérképén – derül ki abból a most megjelent felmérésből, amelyet a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung készített.

A Bíró-Nagy András, Molnár Kristóf, Szászi Áron és Varga Attila által jegyzett kutatásból kiolvasható, hogy a magyarok által érzékelt országos problémalista jelentős stabilitást mutat az egy évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva. Továbbra is a megélhetés magas költségeit nevezték meg a legtöbben: 43 százalék sorolta ezt az ország három legfontosabb problémája közé 2022-ben és 2023-ban egyaránt.

2021 eleje óta a Policy Solutions (PS) minden kutatásában a megélhetés költségei álltak a magyarok problématérképének első helyén. 2023 őszén a második helyen az egészségügyi ellátás alacsony színvonala áll (31 százalék), egy hajszállal megelőzve az alacsony fizetéseket (30 százalék). A lista negyedik helyére a korrupció került, a magyarok negyede számára ez komoly gond (25 százalék).

A kormánypárti és az ellenzéki szavazók között is a megélhetés magas költségei vezetik a listát.

Az egészségügy helyzete szintén dobogós a kormánypártiak körében és az ellenzékiek között is. Fontos különbség azonban, hogy az ellenzéki szavazók között kimagaslóan sokan nevezték meg a korrupciót, míg jóval kevesebb kormánypárti válaszadó számára volt ez a téma.

A fideszes választók között az ötödik helyen végzett a migráció kérdése, míg az ellenzékiek körében a bevándorlás csak a 11. legfontosabb ügy. Az egyes táborok problémalistájának végén az ellenoldal fontos témái szerepelnek: a kormánypártiak körében a magyarországi orosz befolyást említették a legkevesebben (5 százalék), míg az ellenzéki oldalon a „homoszexuális propagandát” (6 százalék). Az orosz befolyás viszont még az ellenzékiek számára sem volt prioritás: még náluk is az utolsó előtti helyén szerepelt, mindössze 10 százalékos említési aránnyal.

Romló helyzet

A megkérdezettek fele nem tapasztalt változást anyagi helyzetében az elmúlt egy évben, míg a társadalom közel azonos része romlást érzékelt, míg anyagi helyzetük javulásáról a megkérdezettek töredéke számolt be (3 százalék). Összehasonlítva a PS 2021-es, a koronavírus-válság hatásaival foglalkozó kutatásának eredményével, megállapítható, hogy

a 2023-as megélhetési válság, az elmúlt egy év gazdasági folyamatai még szélesebb körben érintették a társadalmat, mint a pandémia alatti gazdasági nehézségek.

Az alacsonyabb végzettségűeket nagyobb arányban érintette a gazdasági helyzet romlása. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek között 58 százalék számolt be romló anyagi helyzetről. A szakmunkás végzettségűek esetén ez az arány 43 százalék, az érettségizetteknél 42 százalék, a diplomásoknál pedig 36 százalék. A felsőfokú végzettségűek mellett a fővárosi lakosok a legkevésbé kitettek a megélhetési válság hatásainak.

A kormánypártok szavazóinak bő harmada tapasztalt romlást anyagi helyzetében, ugyanekkora arányban számoltak be romló anyagi helyzetről a Momentum szavazói, emellett körükben a legmagasabb azoknak az aránya, akiket az elmúlt évben tapasztalt recesszió nem érintett (62 százalék). A Momentum szavazói körében mért értéknél jóval magasabban alakult a többi párt szavazótáborában a negatív változást tapasztalók aránya (DK: 47 százalék, Mi Hazánk: 48 százalék, MKKP: 49 százalék, Jobbik: 51 százalék, MSZP: 55 százalék).

Médiafogyasztás szerint átlag feletti a többnyire vagy kizárólag kormánykritikus médiát fogyasztó válaszadók között azok aránya, akik az anyagi helyzetük romlásáról számoltak be (55 százalék). A többi médiafogyasztási csoportban átlag körüli volt ez az arány (42–44 százalék), vagyis egyedül a kormánykritikus „médiabuborékban” voltak abszolút többségben azok, akik anyagi visszaesésről számoltak be az elmúlt évben. A többi médiafogyasztási csoportban a többség pénzügyi helyzetének változatlanságáról vallott (50–54 százalék).

Ami a várakozásokat illeti, mindössze 3 százalék gondolja, hogy anyagi helyzetében javulást fog tapasztalni. Nagyjából a megkérdezettek fele nem vár változást, pesszimistán tekint a jövőbe a résztvevők több mint harmada, emellett 12 százalék bizonytalan anyagi helyzetének alakulását illetően.

A legkisebb arányban a budapestiek számolnak negatív változással (28 százalék), jelentős többségük stagnálásra számít anyagi értelemben (59 százalék). A megyei jogú városok lakosai sokkal pesszimistábbak, közel felük romlásra számít anyagi helyzetében, 38 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy nem fog változást tapasztalni. A kisebb városok lakosainak harmada vár romlást, míg a községben élőknek közel negyven százaléka.

Mitől félünk?

Arra is keresték a választ, hogy a megkérdezettek helyzetére mekkora hatással bírnak az ország problémái. Mindössze a válaszadók 6 százaléka érzi saját helyzetét makroszintű problémáktól teljesen függetlennek, további 12 százalék pedig csak kisebb mértékben érzi azok hatását a saját életében. Ezzel szemben négyötödük magára nézve számottevő hatását érzi az ország gondjainak: jelentős hatást érzékel a társadalom ötöde, míg a magyarok 58 százaléka egyenesen úgy érzi, hogy személyes helyzete súlyosan függ az ország ügyeinek alakulásától.

A gazdasági folyamatokra gyakorolt legerősebb hatást a magyar kormánynak tulajdonítják a válaszadók, másodikként az Európai Unió hatását tartják a magyarok nagyon jelentősnek, melyet az orosz–ukrán háború (34 százalék) és a multinacionális cégek követnek. A válaszlehetőségek közül az Egyesült Államok szerepét látják a legkevesebben fontosnak a hazai gazdaság helyzete szempontjából.

A Fidesz-KDNP szavazóinak körében a teljes társadalomhoz képest 12 százalékponttal alacsonyabb azok aránya, akik szerint a magyar kormány nagyon erős hatással van a magyar gazdaság helyzetére (42 százalék). Ugyanennyi válaszadó jelölte meg az EU hatását nagyon erősnek, vagyis a kormánypártiak véleménye szerint a két szereplő ugyanakkora mértékben bír hatással Magyarország gazdaságára. Szintén nagy szerepet tulajdonítanak a fideszesek az orosz–ukrán háború gazdasági hatásának (40 százalék). Ezt jócskán leszakadva követik a multinacionális cégek (28 százalék) és az Egyesült Államok (25 százalék).

A hatpárti ellenzék szavazói egyértelműen a magyar kormány hatását látják a legerősebbnek (59 százalék). Jelentősen elmaradva ettől az Európai Uniót említették a második legtöbben (34 százalék). Az ellenzékieknél a harmadik helyen a multinacionális cégek hatása áll, melyet az orosz–ukrán háború és végül az USA követ. A legfőbb személyes aggodalmak: szeretteink féltése, megbetegedés, anyagi bizonytalanság.

A kutatás következő blokkjában arra kérdeztek rá, hogy milyen személyes jellegű félelmei vannak a magyaroknak. A magyarok leginkább attól félnek, hogy a szeretteiknek valamilyen baja esik (63 százalék), egészségük megromlik és ezért kórházba kerülnek (57 százalék), valamint az anyagi helyzetük bizonytalanná válik (54 százalék). A megkérdezettek fele (51 százalék) tart attól, hogy kiszolgáltatottá válik más emberek számára.

A két évvel ezelőtti felmérésben a dobogó első négy helyén a fent említett élethelyzetek szerepeltek, azonban némi változás ennek ellenére kimutatható: 2023-ban 7 százalékponttal többen tartanak egy esetleges megbetegedéstől, illetve 4 százalékponttal többen az anyagi helyzetük bizonytalanná válásától. 2021-ben is a magyarok 63 százalékában ébresztett félelmet, hogy szeretteiknek baja esik. Mind a kormánypárti, mind az ellenzéki szavazók hasonló helyzetektől tartanak, egyedül a migrációval kapcsolatban tapasztalható érdemi eltérés a két oldal között: a kormánypártiak között 12 százalékponttal többen tartanak attól, hogy a közelükbe bevándorlók költöznek.

Egészségre, biztos fizetésre vágyunk

A hat évvel ezelőtti kutatáshoz hasonlóan a magyarok számára továbbra is az a legfontosabb álom, hogy egészséges életük legyen (4 százalékponttal kevesebb, mint 2017-ben), és elkerüljék a komolyabb megbetegedéseket. A dobogó második helyén az anyagi biztonság áll (49 százalék, ahogy 2017-ben is): a megkérdezettek kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a biztos megélhetést nyújtó munkahelyeknek és nyugdíjnak. Ahogy a félelmek esetében is láthattuk, a családtagok és a szerettek jóléte szintén kiemelt prioritást élvez: a harmadik legfontosabb vágyként (42 százalék) a gyermekeik és unokáik biztonságos jövője szerepel (1 százalékponttal többen jelölték, mint hat éve).

A politikai preferenciáktól függetlenül a magyarok álma, hogy egészséges életet tudjanak élni boldog párkapcsolatban, biztos fizetésük, nyugdíjuk, munkahelyük és otthonuk legyen, illetve családtagjaik jövőjét biztonságban tudják. A kormánypárti és az ellenzéki tábor között két kérdésben mutatkozott érdemi különbség: a kormánypárti szavazók számára fontosabb vágy, hogy tegyenek Magyarország boldogulásáért (16 százalék vs. 10 százalék), míg az ellenzékiek körében többen gondolkoznak hazánk elhagyásáról és a külföldi életről (12 százalék vs. 6 százalék).

A legtöbben azt tartják valószínűnek, hogy ki fognak tudni állni magukért, ha igazságtalanság éri őket (64 százalék), valamint, hogy a szeretteik sikereket fognak elérni az életükben (szintén 64 százalék). A magyarok abszolút többsége bízik abban, hogy saját otthona lesz (56 százalék), meg fogja becsülni a környezete (56 százalék), erősödni fog a párkapcsolata vagy párt talál (55 százalék), egészségesen fog tudni élni (52 százalék), és hogy jobbra fordul az élete, irányítani fogja a sorsát (50 százalék). A magyarok társadalomnak kevesebb mint fele bízik ugyanakkor abban, hogy új barátokat szerez, aktív szociális életet fog élni, a jövőben jobban megismeri a nagyvilág örömeit és izgalmait, jobban fog élni, valamint abban, hogy a világ közelebb kerül a személyes értékrendjéhez.

A legfeljebb 8 általánost végzett válaszadókhoz képest a magasabb végzettségű csoportokban szignifikánsan magasabb volt a pozitív várakozások szintje is (különösen a diplomások körében). A 30 év alatti válaszadókhoz képest szignifikánsan pesszimistábbak voltak a további korcsoportok, és az idősebbek felé haladva ennek a negatív hatásnak növekedett a mértéke, a legjobban azonban a szubjektív jóllét (egyfajta boldogság-index) jelezte előre az optimizmus szintjét. A motivált, boldog válaszadók jelentősen optimistábbnak is bizonyultak.

A magyarok több mint kétharmada (68 százalék) szerint álmaink elérését elsősorban a családunk és a barátaink segítik.

A válaszadók fele (50 százalék) úgy gondolja, hogy a magyar állampolgárok egyénenként felelősek a vágyaik kiteljesítésében. A dobogó harmadik helyén a civil szervezetek állnak (45 százalék). Az Európai Unióval kapcsolatban a többség (41 százalék) pozitívan vélekedik, míg egyharmaduk (32 százalék) szerint nincs direkt hatása, a magyarok ötöde (22 százalék) szerint pedig az EU gátolja a vágyaik beteljesülését.

A kormánypárti és a hatpárti ellenzéki szavazók között jelentős eltérések mutathatók ki: a fideszesek kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a kormánynak, és az unió áll a listájuk végén, míg az ellenzékiek kifejezetten negatívan ítélik meg a kormányt, és számítanak az Európai Unióra a kitűzött céljaik elérésében.

Ezt várjuk a politikusoktól

A magyarok félelmei és álmai mellett a kutatók fontosnak tartották azt is feltárni, hogy milyen elvárásaink vannak a politikusokkal szemben. A magyarok számára a spontán válaszok alapján a legfontosabb ügynek az infláció és a megélhetési válság bizonyult:

a megkérdezettek 56 százaléka elvárja a politikusoktól, hogy foglalkozzanak az árak emelkedésével és az emberek reáljövedelmének csökkenésével.

Számottevő az aránya azoknak is, akik szerint a gazdasági és megélhetési válság közepén a politikusok nem valós kérdésekkel foglalkoznak. Ezért általános elvárásként merül fel, hogy a hétköznapi emberek problémáira figyeljenek és az ország valós ügyeit kellene napirenden tartani. Jelentősen leszakadva, a dobogó második helyén a gazdaság fejlesztése és új munkahelyek teremtése áll. A magyarok negyede szerint a közegészségügy helyzete az egyik leginkább figyelmet igénylő ügy hazánkban, ezáltal a dobogó harmadik helyén szerepel.

A nyitott kérdésre adott spontán válaszokból kiderül, hogy a Fidesz-KDNP szavazóinak közel kétharmada (65 százalék) szerint a kormánynak kiemelt figyelmet kell fordítania az infláció csökkentésére, valamint a megélhetési válságra. A magyar egészségügy helyzetét (30 százalék) kiemelt ügyként értékelik a kormánypártiak is. A dobogó harmadik helyén a gazdaság fejlesztése és az új munkahelyek teremtése (28 százalék) szerepel. Zárt listáról választva is ugyanez az eredmény jön ki, miközben a felmerülő témák közül a Fidesz-KDNP szavazói a legkevésbé az LMBTQ közösség és a „genderideológia” elleni fellépést tartották fontosnak.

Az ellenzékiek is úgy gondolják, hogy leginkább az inflációval és a megélhetési válsággal (31 százalék) kellene elsődlegesen foglalkozniuk. A dobogó második helyén – mindössze 1 százalékponttal lemaradva – a kormány kritikája és minden olyan ügy napirenden tartása szerepel, amely Orbán Viktor leváltásához vezethet. A kormányzati korrupció ügyeinek kiemelten kezelése az ellenzékiek negyede (25 százalék) számára az egyik legfontosabb ügy, amit spontán is említenek a válaszadók.

A zárt listáról választva is azt várják el az ellenzéki szavazók a leginkább a politikusaiktól, hogy leginkább az infláció csökkentésével és a megélhetési válság mérséklésével (54 százalék) foglalkozzanak, de itt a dobogó második helyén a magyar egészségügy helyzete áll (45 százalék). A zárt listás válaszlehetőségek közül választva a hatpárti ellenzéki szavazók negyede véli úgy, hogy a legégetőbb kérdések közé sorolhatók Magyarország és az Európai Unió kapcsolatának rendezése, a közoktatás állapotának javítása és a tanárok bérrendezése, valamint az akkumulátorgyárak nagyszámú betelepítése hazánkba.

Ezt várjuk az önkormányzatoktól

A jövő évi önkormányzati választásokra tekintettel külön vizsgálták, hogy mit várnak el a választók az önkormányzati politikától. A sorrend alapján az látszik, hogy a magyarok az önkormányzatoknak elsősorban szociális jellegű feladatokat tulajdonítanak, melyeket különféle infrastrukturális fejlesztések követnek. A legkisebb arányban a közösségi témák (civil szervezetek, egyházak, sportegyesületek támogatása, illetve kulturális események szervezése és közösségépítés) foglalkoztatták a válaszadókat.

Pártpreferencia szerinti bontásban szinte azonos képet láthatunk. Ez alapján az önkormányzati politikával szembeni elvárásokban nincsenek erős pártos törésvonalak, csupán a fontossági sorrendben vannak kisebb eltérések. Jelentősebb eltérés a kormánypárti és ellenzéki szavazótábor között csupán az épületfelújítások és energetikai korszerűsítések, valamint az útfelújítások fontosságának megítélésében van. Az előbbi az ellenzéki szavazók számára fontosabb, míg az utóbbi a kormánypártiak körében támogatottabb.

Településméret szerint sincsenek jelentős különbségek az önkormányzatokkal szembeni elvárásokban. Mindegyik vizsgált csoportban a legtöbben a szociális támogatásokkal, illetve a háziorvosi ellátórendszerrel kapcsolatban fogalmaznak meg elvárást a helyi politikával szemben. Az önkormányzati bérlakások iránti igény viszont a településmérettel arányosan növekszik: amíg a községben élők 17 százaléka tartja ezt a három legfontosabb feladat egyikének, addig a megyei jogú városokban élők harmada (33 százalék), a fővárosiak közül pedig tízből négyen (39 százalék) említették az önkormányzati bérlakásokat mint fontos állampolgári elvárást.

A magyarok szerint ahhoz, hogy Magyarország húsz év múlva egy virágzó ország lehessen, az egészségügyi rendszer a legfontosabb terület, ahol javulást kell elérnie az országnak (30 százalék).

Szorosan mögötte a második helyen a jelentős bérnövekedés és a nyugdíjak emelése áll. A dobogó harmadik helyén az ország gazdasági fejlesztése és modernizációja szerepel, valamint mindössze 1 százalékponttal lemaradva (25 százalék) a negyedik a korrupció mértékének jelentős csökkenése. A lista utolsó helyén szerepel, hogy a Trianon előtti határok álljanak vissza (6 százalék). Ez megerősíti a hat évvel ezelőtti eredményeket.

A politikai polarizáció magas szintje miatt ugyanakkor a Fidesz-KDNP szavazói a béke és összetartás megteremtésére, a gazdaság fejlesztésére, valamint a jövedelmek és a nyugdíjak rendezésére helyezik a hangsúlyt, ahogy a hagyományok és identitás védelmét is fontos tényezőnek tartják, míg például az oktatási rendszer fejlesztése csak az utolsó előtti helyen szerepel náluk. Az ellenzéki szavazók ezzel szemben elsősorban az egészségügy fejlesztésében, a korrupció csökkentésében, a fizetések és a nyugdíjak emelésében, illetve az emberi jogok és demokrácia garantálásában látják a jövőt.

2023. őszi adatok alapján az újabb betegségektől, világjárványoktól való félelem került újra a globális félelemlista élére, 42 százalékos említési aránnyal. Ez nem tér el szignifikánsan a fél évvel korábbi adatoktól (akkor 40 százalék említette), viszont jelentősen alacsonyabb, mint a korábbi években mért említési arányok (2022 szeptemberében 47 százalék, 2021 márciusában 59 százalék volt).

A világméretű gazdasági válság van a globális problémalista második helyén – 37 százalék nevezte meg ezt a problémát, ami érdemben nem tér el a korábban mért említési arányoktól. A járványoktól, valamint a gazdasági világválságtól való félelem azáltal kerültek előrébb a listán, hogy jelentősen csökkent a jövőbeli háborúktól való félelem említési aránya. Így a geopolitikai félelmek a lista éléről a harmadik helyre csúsztak vissza. Ez azért is fontos változás, mivel az orosz–ukrán háború kitörése után a háborús veszély megnevezése 2023 tavaszáig folyamatosan növekedett.

A demokráciák világszintű visszaszorulásának említése ugyanakkor trendszerű növekedést mutat: 2021 tavaszán még csak 22 százalék nevezte ezt meg 2023-ban már 33 százalék. 2023 őszén a hetedik helyre ugrottak elő a globális problémalistán a digitális veszélyek 22 százalékos említési aránnyal (ez az eddigi legmagasabb mért érték).

Amíg az országos problématérkép politikai bontása alapján csak kisebb különbségeket találtunk a kormánypárti és ellenzéki válaszadók összehasonlításával, a globális problémalista vizsgálata jelentős különbségeket mutat a két politikai tábor között.

A kormánypárti válaszadók körében magasan vezet az újabb járványoktól való félelem,

amit a jövőbeli háborúk és gazdasági világválságok veszélye követ, az ellenzéki táborban azonban a demokrácia világszintű visszaszorulása vezeti a listát, ami után holtversenyben a gazdasági válságok fenyegetése és a klímaválság következik.

Módszertan

Az elemzés megalapozásához 2023. szeptember 8–18. között a Závecz Research készített közvélemény-kutatást. A személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta. Habár az ellenzéki összefogás mint politikai formáció jelenleg nem létezik, az „ellenzéki szavazót” mint politikai-szociológiai kategóriát továbbra is relevánsnak tartották a kutatás készítői. Bizonyos kérdéseknél ugyanakkor részletesebb bontást is adnak, a teljes népességben legalább 3 százalék támogatottságú pártok szavazóinak feltüntetésével. Az egyes politikai és szociodemográfiai csoportokon belüli bontások az arányok érzékeltetésére alkalmasak, ezekben az esetekben a megnövekvő hibahatár miatt a pontos számok tájékoztató jellegűek.

Olvasói sztorik