Gázai konfliktus: Kiderültek a tűzszünet és a fogolycsere részletei

Izrael folytatni fogja a Hamász elleni háborúját még akkor is, ha átmeneti tűzszüneti megállapodást érnek el a radikális iszlamista csoporttal a túszok szabadon engedése végett – jelentette ki kedden este Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök mielőtt, a kabinet elé bocsátotta szavazásra a fogolycsere-egyezségről szóló javaslatot. „Háborúban állunk és folytatni fogjuk a háborút” – hangsúlyozta az izraeli kormányfő. „Addig nem állunk le, míg el nem érjük minden célunkat” – tette hoz.

Időközben az Iszlám Dzsihád nevű palesztin terrorszervezet katonai ága bejelentette Telegram-oldalán, hogy az október 7-én elhurcolt túszai egyike, egy nő meghalt.

Az izraeli katonai rádió kedden jelentette, hogy legkevesebb ötven izraeli gyerek, illetve nő szabadulhat ki a Gázai övezetet uraló iszlamista terrorszervezetek fogságából a katari közvetítéssel megkötött fogolycsere-megállapodás alapján. Ezért cserébe Izrael négynapos tűzszünetet tart a Hamász ellen vívott Gázai övezeti háborúban, és szabadon bocsát száznegyven olyan embert – palesztin nőket, illetve 18 év alattiakat -, akit “biztonsági okból” börtönzött be, és akinek “nem tapad vér a kezéhez”, vagyis nem vett részt izraeliek életére törő terrorakcióban.

A Hezbollah libanoni síita milícia határ menti izraeli célpontokat támadott kedden, megtorlásul két újságíró halála miatt, amelyet izraeli légicsapások okoztak – írja az MTI.

A Hezbollah közölte, hogy öt támadásával a szervezethez közelálló al-Majádín libanoni hírtelevízió két munkatársának halálát bosszulta meg. Az Irán támogatását élvező szervezet rakéta-sorozatvetőkből lőtt egy izraeli katonai támaszpontot, és azt állítása szerint “közvetlen találat érte”. Ezenfelül csapást mért rakétákkal az izraeli Rafael hadiipari vállalat egyik üzemére is.

Az izraeli hadsereg a maga részéről közölte, hogy több gyanús célpont ellen indított támadást, ezek között megsemmisített a közös határ mentén egy páncéltörő fegyvert. Libanoni sajtóbeszámolók szerint egy izraeli légicsapásban legkevesebb két újságíró vesztette életét. Az al-Majádín később megerősítette, hogy egy tudósítójuk és egy fotóriporterük halt meg a bombázásban. A televíziós csatorna igazgatója szerint a forgatócsoportot “közvetlen és célzott támadás érte”.

A Hezbollah a gázai övezeti háború kitörése óta rendszeresen lövi Izraelt.

Legkevesebb ötven izraeli gyerek, illetve nő szabadulhat ki a Gázai övezetet uraló iszlamista terrorszervezetek fogságából a katari közvetítéssel megkötött fogolycsere-megállapodás alapján – írja az MTI az izraeli katonai rádió információi alapján.

Ezért cserébe Izrael négynapos tűzszünetet tart a Hamász ellen vívott Gázai övezeti háborúban, és szabadon bocsát száznegyven olyan embert (palesztin nőket, illetve 18 év alattiakat), akiket biztonsági okból börtönzött be, és akinek „nem tapad vér a kezükhöz”, vagyis nem vettek részt izraeliek életére törő terrorakcióban. A tűzszünet idején, naponta hat órán át Izrael drónokról sem követheti a Hamász és a többi iszlamista szervezet mozgását az övezetben. A megállapodás szerint az övezetbe beléphet élelmiszert és orvosi segélyt szállító háromszáz teherautó.

A Hamász az első ötven túsz átadása és a négy nap lejárta után a továbbiakban három napon át egy-egy újabb tűzszüneti napért cserébe, naponta tízes csoportokban szabadon engedhet további harminc izraeli túszt. Izrael a megállapodás szerint nyilvánosságra hozza a szabadon bocsátani tervezett palesztinok nevét, de az izraeli törvények szerint szabadon engedésük ellen huszonnégy órán belül fellebbezni lehet bíróságon. Az izraeli kormány várhatóan kedden este összeül a fogolycsere-megállapodás jóváhagyására, és a 13-as kereskedelmi tévé úgy becsüli, hogy leghamarabb csütörtök este térhetnek haza az első túszok.

Újabb részleteket derített ki a hvg.hu arról az izraeli-magyar kettős állampolgárságú férfiról, akit október 7-én a Hamász terroristái elraboltak az egyik kibucból. Omri Miran hol- és hogylétéről azóta sem tudni semmit. A hvg.hu kapcsolatba lépett a férfi családjával, akik megerősítették, hogy Miran kettős állampolgár, édesanyja magyar, így az izraeli mellett magyar állampolgársága is van.

A férfi felesége, Lishay így emlékezett vissza a támadásra: a nő férjével és két kislányával bement a biztonsági szobába, amikor észlelték, hogy veszélyben lehetnek. „Hirtelen összetört üvegek hangját hallottuk a fürdőszobánkban, és megértettük, hogy valami nincs rendben; behatoltak az otthonunkba. Néhány másodperccel később a bejárati ajtóból is hangok hallatszottak. A Hamász-terroristák elkezdtek kopogtatni az ajtón a puskáik ütőszárával, és a szomszédaink fia sírva kérte, hogy nyissuk ki az ajtót, különben helyben lelövik. Kinyitottuk az ajtót. Tudtam, hogy nem volt okos dolog, de nem bírtuk elviselni a gondolatot, hogy megölik” – mondta Omri Miran felesége. A fiút, aki kopogott, akárcsak a fiú édesanyját, a terroristák később megölték. „Néhány óra múlva a Hamász terroristái felállásra kényszerítettek minket, és erőszakkal átvittek minket egy szemközti házba, ahol egy másik család lakott, akinek a lányát meggyilkolták; a teste egy közeli szobában feküdt, a vér még mindig folyt” – mondta a nő a hvg.hu-nak. Délután fél kettő volt, amikor elvitték Omrit, valamint a másik család apját, és másokat egy másik helyre. Azóta nem tudni róla semmit.

Teljeskörű fegyvernyugvásra van szükség a gázai palesztin-izraeli konfliktusban, Moszkva ugyanakkor támogatja az ENSZ-nek a humanitárius tűzszünetekre vonatkozó határozatát – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a BRICS-országoknak a közel-keleti válsággal kapcsolatban kedden megtartott rendkívüli online csúcstalálkozóján.

„És bár ez a határozat csak a humanitárius szünetek létrehozására, és nem egy teljeskörű tűzszünetre való felhívást tartalmaz, már önmagában a (világszervezet általi) jóváhagyásának tényét is a helyes irányba tett lépésnek tekintjük” – mondta Putyin, aki aggályának adott hangot a Gázai övezetben kibontakozott humanitárius katasztrófa miatt.

Az orosz államfő szerint humanitárius szünetek szükségesek a túszok kiszabadítására, valamint a civileknek és külföldi állampolgároknak a Gázai övezetből való evakuálására irányuló erőfeszítésekhez. Ugyanakkor egy teljeskörű tűzszünet mellett érvelt, és az izraeli-palesztin konfliktus rendezése érdekében nemzetközi összefogást sürgetett, kijelentve, hogy ebben a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és a Dél-afrikai Köztársaságot magában foglaló BRICS-csoport kulcsszerepet tudna játszani. „Életképtelennek” nevezte az erre irányuló egyoldalú amerikai kísérleteket.

Az orosz fővárosban látta vendégül Szergej Lavrov az Arab Liga és az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) munkatársait, hogy az Izrael és a Hamász között dúló háborúról egyeztessenek.

A Guardian szemléje szerint Lavrov kiemelte – utalva a Hamász által okozott vérontásra –, hogy Oroszország elítéli a terrorizmus minden formáját, megjegyezte ugyanakkor, hogy álláspontja szerint a terror ellen olyan módszerekkel kell küzdeni, amelyek nem minősülnek kollektív büntetésnek és nem sértenek nemzetközi normákat.

Az orosz külügyi vezető szorgalmazta továbbá, hogy a régió országai is vegyenek részt abban a folyamatban, amely során az izraeli-palesztin kérdés hosszútávú megoldását keresik, hiszen Lavrov szerint ők azok, akik mindenki másnál jobban tudják, miként lehetne minden fél számára kielégítő megoldást találni.

A Times of Israel jelentése alapján arról ír a Guardian, hogy már nem dolgozik a tel-avivi Ichilov Medical Centernél Avi Shoshan, aki tető alá hozta azt a sajtótájékoztatót, ahol egy Gázából kiszabadult túsz beszélt a média képviselőihez.

Shoshan az Ichilov Medical Center szóvivőjeként hozta össze a botrányos utóéletű sajtóeseményt. A kiszabadult túsz, az itézményben ápolt Yocheved Lifshitz (aki 16 napot töltött a Hamász fogságában) az eseményen beszámolt elrablása részleteiről, és arról, hogy október 7-én a Hamász terroristái válogatás nélkül gyilkoltak nőket, gyerekeket és időseket is. Beszélt arról is, hogy elrablói motorkerékpáron vitték el, és hogy egyikük egy farúddal ütötte meg, aminek hatására bár nem törtek el a bordái, így is nagy fájdalmai voltak.

Ezt követően viszont arról is szót ejtett, hogy a fogsága idején minden nap meglátogatta őt egy orvos, ellátták a sérüléseit és gyógyszereket is kapott. Külön kiemelte azt is, hogy a fogvatartói nagy figyelmet fordítottak a higiéniára, volt külön vécéjük, amit minden nap használhattak.

A Times of Israel összegzése szerint mivel Lifshitz nem kizárólag rosszakat mondott a fogvatartóira, a sajtótájékoztató gyakorlatilag a Hamász-propaganda győzelme lett. A lap szerint elhamarkodottan hozták össze az illetékesek a sajtótájékoztatót, nem egyeztettek mindent előre, így eshetett meg, hogy Izrael kommunikációs hibát vétett. Voltak akik a kormányt bírálták, amiért nem monitorozta az eseményt, ám többet kritizálták a kórházat is, amiért önhatalmúlag belefogott a szervezésbe.

Az Ichilov Medical Center végül lépett az ügyben és elbocsátotta az eseményt megszervező Shoshant, aki 13 éven át volt a kórház szóvivője.

Kedden letette a hivatali esküjét Madridban az új spanyol kormány, amelynek vezetője, Pedro Sánchez bejelentette: első hivatalos külföldi útja csütörtökön Izraelbe és a palesztin területekre vezet, méghozzá Alexander de Croo belga miniszterelnökkel együtt, az Európai Unió jelenlegi és következő soros elnökségét betöltő országok kormányfőiként.

A régi-új spanyol kormányfő a miniszterelnök-választáskor elmondott parlamenti beszédében elkötelezte magát Palesztina elismerése mellett önálló államként, amit a palesztin nép által jogosan követelt igénynek és a fennálló konfliktus megoldásának nevezett.

Sánchez azonnali tűzszünetre szólította fel Izraelt, de hangsúlyozta azt is, hogy ugyanakkor Spanyolország „Izraellel van” az október 7-én elszenvedett terrortámadás elutasításában és megválaszolásában. (MTI)

Valóságos közegészségügyi tragédia körvonalazódik a Gázai övezetben az üzemanyag és az ivóvíz hiánya miatt – közölte kedden az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).

Ha nem jut be üzemanyag a területre, összeomlanak a higiéniai szolgáltatások – jelentette ki James Elder, az UNICEF szóvivője videós sajtótájékoztatóján Kairóból.

Keserves gondokat okoz a vízhiány. Tűrhetetlen állapotokat idéz elő, hogy nincs elég vécé, fekália lepi el a sűrűn lakott negyedeket

– mondta el a szóvivő. Hozzátette, az embereknek a személyi higiéniára alig van lehetőségük, még egy egyszerű kézmosás is nehézséget okoz jelenleg a Gázai övezetben.

Az UNICEF munkatársa figyelmeztetett arra, hogy ha a vízhiány továbbra is fennmarad, tragikus módon emelkedni fog a gyerekhalálozások száma, mert a gyerekeket tömeges járványok veszélye fenyegeti.

Christian Lindmeier, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szóvivője azt közölte: pillanatnyilag nincs arra utaló jel, hogy kolera ütötte volna fel a fejét a Gázai övezetben. Ugyanakkor kiemelte, hogy több ezer fizikailag leggyengült ember szenved hasmenéses megbetegedésektől, ami hasonlóan komoly veszélyt jelent.

Izrael gázai katonai offenzívája a legtöbb újságíró halálát is okozta, amióta statisztikát vezetnek a témában – közölte az Újságírók Védelmének Bizottsága (CPJ) – írja a The Guardian.

A szervezet szerint 48 újságíró halt meg a Hamász október 7-i terrorakciója óta, amelyre összehangolt izraeli bombázás és Gáza szárazföldi inváziója volt a válasz.

Közölték, az azót eltelt hathetes időszak idején több újságíró vesztette életét, mint 2022-ben, amikor 42 újságíró halt meg egész évben. A CPJ szerint a tendencia messze felülmúlja a szíriai polgárháború csúcspontján elesett 30 újságíró számát, amelyet korábban a riporterek számára a leghalálosabb háborús övezetnek tartottak.

Az izraeli hadsereg közölte, hogy két további (20 és 26 éves) katona vesztette életét hétfőn a gázai övezet északi részén vívott harcokban.

A BBC híre szerint az elmúlt hat hétben legalább 383 Izraeli Védelmi Erők (IDF) katonája vesztette életét Gázában.

A palesztin hírügynökségek beszámolói szerint több ember halt meg a Gáza középső részén található Nuseirat menekülttábor elleni izraeli csapásokban – írja a BBC.

A Wafa hírügynökség szerint 17 ember halt meg, míg a Palesztin Információs Központ hírügynökség 15-re tette a számot, és „nagy számban” még mindig a romok alatt van.

Az izraeli hatóságok egyelőre nem nyilatkoztak.

A lehetséges fegyverszünet és túszügylet újabb részletei kerületek napvilágra – írja a BBC.

Azt írják, a Hamász vezetője, Ismail Haniyeh nyilatkozatokat adott ki a hírügynökségeknek és palesztin sajtóorgánumoknak, miszerint „közel állnak a megegyezéshez” Izraellel. A BBC az AFP-re hivazkozva azt írja, az előzetes megállapodás a következőket tartalmazhatja:

• Öt napos fegyverszünet , amely magában foglalja a földi harcok tűzszünetét és az izraeli légi hadműveletek korlátozását a Gáza déli részén.
• A palesztin fegyveres csoportok 50-100 túszt bocsátanának szabadon , akik izraeli civilek vagy más nemzetiségűek, de nem katonák.
• Cserébe 300 palesztint , köztük nőket és gyerekeket engednek ki az izraeli börtönökből.

Az AFP ezt az információt a Hamász és az Iszlám Dzsihád névtelen tisztségviselőitől idézte, akik azt is közölték a hírügynökséggel, hogy szervezeteik beleegyeztek a megállapodás feltételeibe. A Hamász egyik tisztviselője, Issat el Reshiq külön elmondta az Al Jazeerának, hogy a tárgyalások középpontjában a fegyverszünet időtartama, a segélyszállítmányok Gázába szállítása és az izraeli túszok palesztin foglyokkal való cseréje áll. Elmondta, hogy a megállapodás részleteit Katar jelenti majd be, amely a Hamász és Izrael közötti tárgyalásokat közvetítette.