A konkrét esetről megkérdeztük a Spart. Az áruházlánc a lapunknak küldött válaszában azt írta: ebben az esetben saját laborvizsgálatuk mutatta ki a határérték feletti kadmiumot a rizsben. A terméket emiatt azonnali hatállyal zárolták a logisztikai központjaikban és az áruházaikban is, illetve elindították a visszahívást a vásárlóktól. Ezzel párhuzamosan értesítették a beszállítót, aki a nyomonkövetése alapján megvizsgálta, hogy érintett lehet-e más termékük is. Ezután jelezték a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) a problémát a megfelelő adatszolgáltatással. Amennyiben a beszállítónál derül ki, hogy probléma van egy termékkel, akkor ő értesíti a bolthálózatot és a Nébihet, a folyamat többi része megegyezik az előzőleg leírtakkal – tették hozzá.
Mindez példásnak, hatékonynak tűnik, ám ugyanakkor aggasztó is, hiszen mégiscsak azt mutatja, hogy olyan élelmiszer is kerülhet a boltok polcaira, ami veszélyes lehet ránk, vevőkre. A bennünk lakó kisördög kérdezi, vajon mindig felfedezik a problémás élelmiszereket? Ezt is próbáltuk megtudni.
Benne van a pakliban?
Mivel időről időre történnek termékvisszahívások, érdekelt minket, vajon a boltláncok szerint ez „benne van-e a pakliban”, illetve milyen a megelőzés, vannak-e garanciák, mennyire vannak biztonságban a vásárlók.
A Spar válasza szerint éppen azért történnek a visszahívások, mert sokat tesznek a kereskedők és a gyártók is, hogy megelőzzék a problémákat, illetve annak bekövetkezte esetén azonnal tájékoztassák a vásárlókat a transzparencia jegyében, ezzel erősítve a bizalmat. Megfogalmazásuk alapján a kontroll folyamatos. Azt is megtudtuk tőlük, hogy például a sajátmárkás termékeiket évente kétszer vizsgáltatják meg. Hogy ez elég, kevés vagy sok, azt nem tudjuk megítélni.
A Nébih erre a kérdésünkre azt írta, hogy az előállított és forgalomba hozott élelmiszerek biztonságosságát a hatósági ellenőrzések, ezen belül a kockázatbecslésen alapuló monitoring mintavételi rendszer garantálja. A hatósági vizsgálatok rendszere kiegészül az élelmiszer-vállalkozások önellenőrzés keretében végzett vizsgálataival, melyet rendelet szabályoz és tesz kötelezővé, megvalósulását pedig a hatóság felügyeli.
Az élelmiszer-vállalkozásoknak – az önellenőrzési mellett – minőségbiztosítási, nyomonkövetési és termékvisszahívási rendszert is kell működtetniük az élelmiszer-biztonság garantálása érdekében. De az ellenőrzési rendszereken túl a fogyasztói tudatosságnak is fontos szerepe van az élelmiszer-biztonság fenntartásában – tették hozzá.
Az előállított és forgalomba hozott élelmiszerek biztonságának garantálásához az élelmiszer-vállalkozóknak tevékenységük során teljesíteniük kell a hatályos élelmiszerjogi követelményekben előírt feltételeket. A feltételektől eltérni nem lehet, mert az kockázatot jelenthet a fogyasztó számára – szögezte le a Nébih, hozzátéve, hogy az élelmiszer-biztonság összetett folyamat eredményeként valósulhat meg. Ez azt jelenti, hogy a teljes élelmiszerlánc minden szereplőjének jogszabályban rögzített kötelessége mindent megtenni ennek biztosítása érdekében – fejtették ki.
A Spar hangsúlyozta, az élelmiszeripari jogszabályok szilárd alapot biztosítanak a biztonsághoz, és ezek betartására mindenkor óriási hangsúlyt helyeznek.
Nébih: azonnal intézkedni kell
A Nébih megerősítette, amit a Spar is írt, vagyis, ha egy élelmiszer-vállalkozás okkal feltételezi (például laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján), hogy az élelmiszer – amelyet behozott, előállított, feldolgozott, gyártott vagy forgalmazott – nem felel meg az élelmiszer-biztonsági követelményeknek, abban az esetben haladéktalanul kezdeményeznie kell az élelmiszer forgalomból való kivonását, vásárlóktól történő visszahívását.
- Az élelmiszer akkor nem biztonságos, ha ártalmas az egészségre, esetleg más okból alkalmatlan az emberi fogyasztásra.
- Számos olyan anyag fordulhat elő az élelmiszerben vagy az élelmiszer felületén, amely veszélyt jelenthet az emberi egészségre, vagy betegséget okozhat.
Különbséget kell tenni a forgalomból való kivonás és a termékvisszahívás között. A forgalomból kivonás az eladótérbe kihelyezett vagy más módon a fogyasztónak átadásra szánt élelmiszerekre vonatkozik. A termékvisszahívást a fogyasztókhoz már eljutott élelmiszerek visszaszedésére indokolt alkalmazni.
Az intézkedést elrendelheti az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság, de az élelmiszer-vállalkozó számára is kötelező az általa előállított vagy forgalmazott terméket azonnal kivonni a forgalomból, ha úgy véli, okkal feltételezi, hogy az nem biztonságos. A termék forgalomból történő kivonása történhet fogyasztói panasz alapján is.
Az élelmiszer-vállalkozásnak, az általa megtett intézkedésekről tájékoztatnia kell az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet. A vállalkozások a termékvisszahívásokra vonatkozó információkat eljuttatják a Nébih részére, a hivatal pedig közzéteszi a honlapján a visszahívásban érintett élelmiszerek adatait a fogyasztók tájékoztatása érdekében. Az élelmiszer-vállalkozók gyakran saját weboldalukon is megjelentetik a kockázatos termékek adatait, és/vagy a vásárlás helyén kihelyezett plakátokon tájékoztatják a fogyasztókat – tette hozzá a Nébih.
Elvileg biztonságban vagyunk
Amit életünk során megeszünk, az jelentősen befolyásolja az egészségünket. Adódik a kérdés, mennyire vagyunk hát biztonságban, főleg, ha nem tudjuk megvenni a drágább termékeket, hanem kénytelenek vagyunk mindig a legolcsóbbakat keresni.
A Nébih válasza alapján a hazai élelmiszerlánc-törvény szerint az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszernél pedig az első magyarországi forgalomba hozója felelős. Biztosítottak továbbá, hogy Azaz – ártól függetlenül – egyik élelmiszer sem jelenthet veszélyt a fogyasztóra nézve. Hozzátették, a termékvisszahívások előfordulási aránya nem kirívóan magas, figyelembe véve, hogy milyen hatalmas mennyiségű élelmiszer előállítása és forgalmazása történik folyamatosan.
Bocsánatos bűn lehet
Kérdésünkre, alapelvárás-e a Spar részéről, hogy a beszállító „mutasson papírt” arról, hogy az általa behozott termék biztosan forgalmazható, illetve nem szennyezett, a magyar előírások alapján azt a választ kaptuk, hogy a szerződés tartalmazza: kizárólag a jogszabályoknak megfelelő élelmiszert szállíthatnak be.
Kíváncsiak voltunk arra is, a kadmiumos rizshez hasonló esetben vajon a beszállító, illetve érdekkörei dolgozhatnak-e továbbra is az áruházláncnak. A Spar azt válaszolta,A konkrét esetet a beszállító azonnal kivizsgálta, jelezte, hogy import alapanyaggal került be hozzá a nem megfelelő termék, illetve, hogy milyen intézkedést tesz azért, hogy a jövőben a problémákat kizárja. Mint megtudtuk, a gyártó információi szerint Olaszországból szerezte be a rizst, és a vásárláskor nyilatkoztatta olasz partnerét, azonban vizsgálat nem volt minden tételnél. A jövőben éppen ezért minden import esetében vizsgáltatni fogja a terméket – írta a boltlánc a 24.hu-nak. És hogy miként győződik meg róla a Spar, hogy a problémakizárás megtörtént? Azt a rövid választ kaptuk, hogy laborvizsgálattal.
Firtattuk azt is, hasonló esetben hogyan történik az elszámolás, illetve kié lesz a visszahívás és a hibás termék költsége. Azé, aki bizonyíthatóan hibázott, jelen esetben a beszállítóé – írta a Spar.
