Menesztették posztjáról Zugló főépítészét, Dienes Jánost, ám a kerület szocialista polgármestere, Horváth Csaba hetek óta titkolja még a képviselő-testület ellenzéki tagja előtt is, hogy mi áll a döntés hátterében.
Az elmúlt években Dienes volt az egyik kulcsfigurája azoknak az egyeztetéseknek, amelyeket az önkormányzat a Bayer Construct Zrt.-vel folytatott. A Bosnyák téri megaépítkezés beruházóját a kormányzat számos rájuk szabott rendelettel támogatta meg, ráadásul az állam 240 milliárd forinttal be is száll a bizniszbe.
Dienest munkáltatója, a jegyző októberben először eltiltotta a munkavégzéstől, majd néhány nap múlva a hivatalos magyarázatot mellőzve felmentette pozíciójából. A főépítész december 10-éig két hónapos felmentési idejét tölti, ezzel párhuzamosan októberben pályázat nélkül ki is nevezték az utódját az eddig az osztályon dolgozó Bínó Beáta személyében.
A képviselők a testületi üléseken többször is próbáltak valamilyen magyarázatot kipréselni a kerületi vezetésből.
Megdöbbentő, hogy egyik napról a másikra, a képviselők számára nem átlátható módon függesztették fel a Bayerrel három-négy éve tárgyaló főépítészt
– mondta az október 26-i ülésen Victora Zsolt, a Kétfarkú Kutya Párt képviselője, aki arra is rávilágított, hogy éppen akkor bocsátották el Dienest, amikor sürgőssé vált a többször megtorpedózott településrendezési szerződés aláírása. Az ügy a november 9-i rendkívüli ülésen is előkerült. Ott a CivilZugló Egyesületet képviselő Várnai László kérdésére Tiba Zsolt jegyző azt állította, hogy a történteknek nincs köze a Bayer-féle beruházáshoz, egészen másról van szó, de hogy miről, azt sem ő, sem Horváth Csaba nem árulta el.
A napokban Hadházy Ákos, a körzet országgyűlési képviselője is foglalkozott az esettel. A Facebookon azt állította, hogy a döntés a kormányközeli Bayer miatt született, azért, mert Dienes szakmai alapon többször is megakadályozta, hogy olyan megállapodás szülessen, ami hátrányos a kerület számára. Hadházy azt írta, hogy az eltitkolt hivatalos indoklás „a munkakör megváltozása” volt.
A 24.hu megkereste Horváth Csabát, aki közölte, Hadházy valótlanságot állított, mert egy olyan jogi ügy áll a kirúgás hátterében, amelyben a jegyző feljelentést tett a főépítész ellen. Amikor visszakérdeztünk, hogy büntető feljelentést tettek-e, akkor a polgármester azt mondta, hogy az érintett személyiségi jogai miatt nem ismertetheti annak tartalmát. Az önkormányzat ezután a sajtóosztályon keresztül egy rövid közleményt is elküldött, amelyben viszont feljelentésről nem tettek említést. Azt írták:
Dienes János felmentéséről a jegyző (aki a munkáltatói jogkör gyakorlója) saját hatáskörében, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 48. § (7) b) és 63. § (2) d) pontja kötelező rendelkezése alapján döntött.
A hivatkozott törvényi passzusok szerint a felmentéssel egy időben Dienest „vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe” helyezték volna át. A 24.hu telefonon elérte Dienes Jánost, aki azt mondta, december 10-éig nem nyilatkozhat, legfeljebb, ha a munkáltató, vagyis a jegyző engedélyezi.
Úgy tudjuk (és erre utalt Hadházy is), hogy az elbocsátás miatt a főépítész több tíz milliós munkaügyi pert indított az önkormányzat ellen.
Az önkormányzat még 2006 nyarán adta el a Bosnyák tér melletti területet 4 milliárd forintért a Mundo Echo Investmentnek, hogy oda egy plázát, lakó-, és irodaépületeket, valamint közösségi parkot építsen. A tervből nem lett semmi, és a telek végül a többször módosított szerződésekkel együtt 2019-ben került Balázs Attila milliárdos vállalkozó érdekeltségéhez, a Bayer Constructhoz. A cég korábban 950 lakás megépítésével számolt, ez azonban azóta jelentősen módosult, és mostanra 160 körülire csökkent a lakásszám. A készülő épületek nagy részét irodafunkcióval építik.
Ez a beruházás lett az egyik katalizátora az ellenzéki többségű önkormányzat belső vitáinak. Egy nagyjából 12 fős, vegyes párthovatartozású csoport 2021 óta számos olyan, önkormányzati szempontokat érvényesítő előterjesztést szavazott meg, amelyek a tisztázatlan részletkérdések miatt akadályozták a Bayert a gyors építkezésben. A többi között
- változtatási és építési tilalmat rendeltek el,
- pereket indítottak,
- valamint jogosulatlan névhasználat miatt kötelezték a projekt nevének megváltoztatását.
A Bayernek a projektcéget, a Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft. a nyáron át is kellett neveznie ZVK Kft.-re.
Az intézkedések nem maradtak válasz nélkül.
Több körben
- átírták az építési szabályokat,
- elvonták a telekalakítás főépítészi szakhatósági hatáskörét,
- rozsda övezetté nyilvánították a korábban sportpályaként funkcionáló területet,
- majd a közérdekű kiemelt státusszal cselezték ki a változtatási és építési tilalmat.
Végül júniusban arról is értesülhettek a zuglóiak, hogy az állam 244 milliárd forintért megvenni készül az irodáknak szánt szerkezetkész épülettömböt, miközben folytak a tárgyalások a ZVK-val az ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó közcélú beruházásokról. Gulyás Gergely ennek kapcsán azt mondta, hogy van egy terv arra vonatkozóan, mely állami szervek költöznének ide. Példaként említette a nagy létszámú szervezeteket, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt és a Központi Ellátási Főigazgatóságot.
Mindeközben Horváth Csaba a Bayer számára kedvező, gyors megegyezést menedzselte, és támogatta a szerződéses kötelezettségek ellenérték nélküli elengedését. Így fordulhatott elő, hogy a beruházóval kötendő szerződés tervezetben a kerület eredetileg nem kért pénzbeli ellenszolgáltatást a beígért, de később elmaradt közösségi beruházáselemekért. Ilyen volt például a 400 férőhelyes P+R parkoló megépítése.
Szintén a főépítész egyeztette le szakmailag a közterületek kialakítását a Bayer képviselőivel, és megállapodtak arról, hogy a beruházás során a Bosnyák téren megszűnik a busztárolás, a gyalogos és kerékpáros felületek mellett egy fasort telepítenek a területre, illetve, hogy a Bosnyák utcában megmarad a hétvégi piac.
