Simor András reakciója az MNB-alelnök szavaira: Ez nagyon gáz

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke interjút adott a 24.hu Della című gazdasági podcast műsorának, amelyben kifejtette, hogy a jegybank minden döntését megfelelőnek tekinti, a forint tavaly őszi összezuhanásáért nem az akkori kamatpolitika volt a hibás, hanem az Északi Áramlat felrobbantása és az annak következtében elszálló gázárak tehetnek róla.

Az alelnöki nyilatkozat elemzésének elvégzéséhez először idézzük vissza a történteket, utána vizsgáljuk meg milyen utakon, csatornákon keresztül tud elvben hatni egy fontos nemzetközi gázvezeték felrobbantása a forint árfolyamára, végül nézzük meg mit mutatnak a tények, a számok.

1. 2022. szeptember 27-én az MNB leállította kamatemelési ciklusát, arra hivatkozva, hogy a 13 százalékos kamatszint elégséges az infláció megfékezéséhez. A kamatdöntés napján egy euró 407,45 forintot ért. Ezt követően a forint – az ezt megelőző időszakban jellemző 395–410 forintos sávból kitörve – gyorsan gyengülni kezdett, és október 13-ára 432,94-re esett az euróval szemben. Ez 16 nap alatt 6,25 százalékos gyengülést jelentett, ezzel a forint elérte mindenkori mélypontját az euróval szemben. Október 13-án aztán az MNB ijedtében egy lépésben 5 százalékponttal, 18 százalékra emelte az irányadó kamatot. Ennek hatására a forint néhány nap alatt visszatért a korábbi kereskedési sáv közlébe. és az év végéig 400–417 forint között kereskedtek a magyar devizával. A jegybank a kamatemelési ciklus szeptemberi leállításával jelentős hitelességi veszteséget szenvedett, amelyen a kamatemelés sem változtatott. Most, több mint egy évvel a történtek után, az MNB alelnöke a 24.hu Della című műsorában azt állítja, hogy az Északi Áramlat felrobbantása után „szeptember 27-én este néhány perc leforgása alatt több mint 20 százalékkal ugrott a gáz ár” hogy „ az euró a dollárral szemben paritás alá került”, hogy „egy ördögi spirál alakult ki a magyar gazdasággal kapcsolatban, mert akkor töltöttük fel a gáztárolóinkat”, vagyis ők nem hibáztak, a forint meredek gyengülésének oka nem a kamatemelési ciklus leállítása, hanem az Északi Áramlat felrobbantása volt, aminek következtében elszálltak a gázárak, és pánik alakult ki a piacokon.
2. Az északi áramlat felrobbantása elvileg két csatornán hathatott volna a forint árfolyamára. Egyrészt a világpiaci gázár emelkedése, az esetleges áruhiánytól való félelem növelhette volna az európai és ezen belül a magyar infláció jövőbeni alakulására vonatkozó várakozásokat. Ez pedig azt jelenthette volna, hogy a 13 százalékos kamatszintnél magasabbra van szükség az infláció megfékezéséhez. Másrészt egy ilyen jelentős gázvezeték felrobbantása ijedtséget, esetleg pánikot is okozhatott volna a piacon, hozzájárulva a kockázati étvágy csökkenéséhez, ami szintén magasabb kamatszintet indokolt volna annak érdekében, hogy a forintbefektetések vonzereje ne változzon. Mindkét fenti esetben további kamatemelés nélkül gyengülnie kellett volna a forintnak.
3. Ennyi az elmélet, csakhogy a piacokon valami egészen más ment végbe, mint amit az alelnök úr felvázolt.

• Az amszterdami tőzsdén a földgáz ára 2022 augusztusában érte el a 293 euró/MWh-s csúcspontját. Ezt követően az ár meredeken esni kezdett, szeptember 27-ére 180 euróra csökkent, majd október közepére már 157 euró körül volt a tőzsdei ár jegyzés, ahonnan aztán az év végéig 84 euróra zuhant. Hol van az alelnök úr által említett 20 százalékos áremelkedés? Talán ott, hogy szeptember 26. és 28. között 15,6 százalékot emelkedett a földgáz világpiaci ára, hogy aztán az azt követő három napban 17,8 százalékkal csökkenjen. Október 3-án, alig egy héttel a robbanás után már alacsonyabb volt a gáz világpiaci ára, mint a robbanás előtt, és onnantól kezdve tovább csökkent az elmondottak szerint. Tehát az alelnök úr állításával szemben a gáz világpiaci ára nemhogy tartósan emelkedett volna a csővezeték felrobbantásának következtében, hanem éppen ellenkezőleg, ebben az időszakban némi ugrálás után meredeken esett. Azt pedig nem gondolhatja komolyan senki, hogy a forint nem bír ki egy kétnapos világpiaci gázáremelkedést. Hogy rosszkor, drágán vettünk sok gázt az oroszoktól, az, bár igaz, de hónapokkal korábbi hír, tehát nem hathatott éppen szeptember végén ilyen drámaian a forint árfolyamára. Ami az euró-dollár árfolyamot illeti, az euró, Virág Barnabás állításával szemben, még jóval a robbanás előtt, először augusztus 24-én került 1 dollár, vagyis paritás alá. A robbanás napján kevesebb mint egyszázalékos esést könyvelt el euró a dollárhoz képest, de egy nap múlva már vissza is erősödött, és október végére már megint egy dollárnál többet ért az euró.
• Mik lehettek mégis az okai a világpiacon ennek a meglepőnek tűnő gázárcsökkenési trendnek? A legfőbb ok az volt, hogy addigra Európa túlnyomórészt már levált az orosz földgázról. 2022. június közepétől kezdődően körülbelül 60 százalékkal esett az Északi Áramlaton Európába áramló gáz mennyisége, sőt szeptemberben, hetekkel a robbantás előtt, már szinte semennyi gázt nem kapott Európa ezen a vezetéken keresztül. Az Északi Áramlat helyét Európa gázellátásában elfoglalta a norvég és az algériai földgáz, illetve a cseppfolyós gáz. Ide tartozik az is, hogy tudomásom szerint Magyarországra földgáz nem az Északi Áramlaton keresztül érkezett akkor sem, amikor az a vezeték még üzemelt, hanem Ukrajnán, illetve Törökországon keresztül. Itt abba is hagyhatnánk az elemzést, hiszen az adatok feketén-fehéren bizonyítják, hogy éppen az ellenkezője történt annak, amit alelnök úr állított. A kérdéses időszakban – néhány nap kivételével – nemhogy nem emelkedett a gáz ára, hanem meredeken csökkent, de azért nézzük meg a másik, korábban említett tényezőt is.

• Vajon hogyan változott a piacokon a kockázati étvágy ebben az időszakban? A mindekori befektetői hangulat mérésére a VIX indexet szokták használni, amit tőzsdei félelemindexnek is neveznek. Az OTP Elemzésközpont honlapján lévő magyarázat szerint „ha 20 alatt van a VIX értéke, akkor alacsony a piacon a volatilitás, nyugalom van. Ha a 30-as szint fölé emelkedik a VIX index, akkor a volatilitás megnövekedett.” Vagyis 30-as szint körül kezd el melegedni a levegő, de például 2008-as pénzügyi krízis során vagy a Covid-válság kitörésekor 60 felett is járt ez a mutató. A 2022-es évet 19 körüli szinten kezdte a VIX, majd áprilisra, a háború kitörésének hatására 33 fölé emelkedett. Szeptember végén 30 körüli szinten állt, innen október 14-ére 32-ig emelkedett, ezt követően pedig az év végéig 22-re csökkent. Tehát nem igazolható, hogy a piacokon a kockázati étvágy érdemben csökkent, a félelem pedig növekedett volna a csővezeték felrobbantásának hírére.

4. Mi történt a régió többi devizájával ez időszak alatt? Nem sok minden. Szeptember 27. és október 13. között a lengyel zloty 1,4 százalékot gyengült, míg a cseh korona és a román lej még valamelyest erősödött is az euróhoz képest. Mindeközben, ugyanezen időszak alatt a forint árfolyama több mint 6 százalékot esett. Márpedig

ha a piacon pánikhangulat lett volna, akkor nemcsak a forint árfolyama zuhant volna, hanem a környező országok devizáié is.

5. Végül – bár az említettek miatt lényegtelen kérdés, hogy az MNB a vezetékrobbanás tudatában vagy a nélkül döntött a kamatról –: az Északi Áramlatot az alelnök úr állításával szemben, nem szeptember 27-én, hanem szeptember 26-án robbantották fel. Erről a világsajtó még 26-án éjszaka, a magyar sajtó 27-én délelőtt, még a Monetáris Tanács döntése előtt hírt adott. Vagyis a jegybank döntéshozói – noha még friss volt a hír, és ezért a robbantás hatásainak teljes mértéke nem volt világos – a robbantás hírének a tudatában döntöttek úgy, hogy nincs szükség a kamat további emelésére.

Összefoglalva: a forint kálváriáját nem a csővezeték felrobbantása és az annak következtében kialakuló pánikjelenségek, hanem a jegybank monetáris politikai botladozása okozta. Erre most még rátesz egy jókora lapáttal az alelnök tényekkel szembemenő mosakodása, ami már nemcsak gáz, hanem nagyon gáz.

Simor András

a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke