Paskai László bíboros
Paskai László bíboros 1927-ben született Szegeden. Filozófiai és teológiai tanulmányait Gyöngyösön kezdte, majd a Szegedi Hittudományi Főiskolán tanult. Pappá 1951-ben, püspökké pedig 1978-ban szentelték. 1979-től 1982-ig veszprémi megyéspüspök. 1986-tól 1990-ig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. 1987-től esztergomi, majd 1993-tól esztergom–budapesti érsek, Magyarország prímása. 1988-ban a pápa bíborosi rangra emelte. Bíborosi munkájának emlékezetes eseménye volt Mindszenty József hamvainak a hazahozatala. 75. életévét elérve benyújtotta lemondását, utódja Erdő Péter.
Paskai László bíboros beszervezését és jelentéseit a cikk írója, Ungváry Krisztián történész bizonyítékként hozta fel arra, hogy különösebb lealjasodás nélkül is lehetett valaki hálózati személy. Az ÉS szerint ugyanis Paskai kifejezetten jóindulatú jelentéseket adott, és mindenkiről igyekezett előnyös információkat közölni. Nem volt hajlandó kompromittáló adatokat közölni többek között a leuweni jezsuita kollégium tagjairól sem, pedig a hatóságok kifejezetten azzal a céllal engedélyezték utazásait, hogy a nyugat-európai egyházi központokról adatokat gyűjtsön.
A FigyelőNet szerette volna megszólaltatni Paskai Lászlót is, lapunk azonban azt az információt kapta, hogy a bíboros jelenleg lelkigyakorlaton van, így nem tud nyilatkozni.
Jóindulatú jelentések
A bíborost Ungváry Krisztián a „Tanár” fedőnevű ügynökkel azonosította, bár beszervezési, úgynevezett 6-os kartonja nem került elő. Életrajzi adatai azonban teljesen megegyeznek Paskaiéval. Az ÉS adatai szerint a „Tanárt” 1965-ben, a budapesti Központi Szemináriumba történő felvételét követően környékezték meg először. Az év végén tartótisztje, Keresztury György „ügynökjelöltnek” minősíti. A beszervezés azonban elhúzódott, négy évvel a megkörnyékezése után még mindig nem állítottak ki róla ügynökkartont. A „Tanár” egészen 1971-ig csak a jelentett személyekre nézve előnyös dolgokról számolt be, és csak elvétve adott írásos jelentéseket. Ekkor azonban elszólta magát, és elmondta, hogy a pasaréti ferences rendházban tevékenykedő lelkész nyilvánosan elmondta, hogy jelentéseket tesz az Állami Egyházügyi Hivatalnak, ráadásul kifejtette, hogy egy bizonyos atya odakerülését sem engedi.
„Tanár” 1972-ben új tartótisztet kapott. Ekkor jelentéseit már mint ügynök (azaz zsarolással beszervezett jelentéstevő) adja le, 1973-ban azonban „tmb” (titkos megbízott – a szervekkel meggyőződésből együttműködő) minősítést kap. Ez a megjelölés azonban a cikk szerzője szerint valószínűleg az állambiztonsági szervek „lakkozásának” az ereménye.
Utolsó ismert jelentését 1974. május 3-án adta le Mindszenty felmentéséről.
Elkötelezett nyilatkozatok
Az ÉS cikke ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a „Tanár” visszafogottsága Paskai László nyilatkozataiban egyáltalán nem érhető tetten. Példaként említi, hogy még 1987-ben is úgy nyilatkozott Mindszenty kapcsán, hogy Rákosi a megegyezést kereste vele, ő azonban makacsságával tönkretette egyházát, és az egykori bíboros rehabilitását sem tartja szükségesnek. Ugyancsak lojalitását támasztja alá, hogy 1989-ben egyedüliként szavazott a pártállammal kollaboráns papokat tömörítő „békepapi mozgalom” fenntartása mellett.
Beszervezett egyház
Az Élet és Irodalom írása kitér arra is, hogy az elmúlt rendszerben esperesi rangtól felfelé minden papot folyamatos munkakapcsolatra kötelezett az Állami Egyházügyi Hivatal. Így az 1970-es évek végére a Magyar Katolikus Püspöki Kar jelentős része lojális személyekből és ügynökökből állt. Jól jellemzi ezt, hogy 1977-ben az egyházi reakció elleni vonalon foglalkoztatott 421 hálózati személy jelentős hányada is papi személy volt. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az egyházi személyek túlnyomó többsége természetesen nem volt ügynök.
