A vállalkozások által elszámolt költségek csaknem ötöde megkérdőjelezhető – derül ki a Könyvelőiroda-vezetők Klubja és a Penta Unió Zrt. több mint ezer könyvelőt kérdező anonim felméréséből. Az ilyen kérdéses számlák többségénél a könyvelőt is bevonják a fiktív „elszámolási ügyletekbe”. A válaszadó könyvelők szerint a vállalkozások által elszámolt költségek 18 százaléka vélhetően jogszabályellenesen csökkenti az adóalapot.
„Nagyon fontos kérdésről van szó. A könyvelőnek ezekre az esetekre előre fel kell készülnie, mégpedig írásos formában. A szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a könyvelt cég gazdasági döntéseinek meghozataláért, illetve azok tartalmáért a könyvelő nem vállal felelősséget. Továbbá, ha pénzmosás gyanújára utaló jeleket is észlel, akkor a könyvelő köteles bejelentést tenni.” – mutatott rá Dr. Sallai Csilla, a Könyvelőiroda-Vezetők Klubjának vezetője.
„Fiktív számlák befogadása a vállalkozás részéről adócsalásnak minősül, illetve okirat-hamisításnak. Amennyiben a kiállított számlák is nagy összegűek és fiktívek, akkor már számlagyárról is beszélhetünk.” – mondta Dr. Gál István László PhD, a PTE Büntetőjogi Tanszékének adjunktusa. „A pénzmosásgyanús, a szokatlan körülményeket pedig a könyvelőknek jogszabályi kötelezettsége jelenteni a NAV felé. Ezzel sokan a mai napig nincsenek tisztában. Pedig már négy éve írja elő jogszabály , hogy a könyvelőirodák, adótanácsadó irodák és a könyvvizsgáló irodák dolgozóinak is részt kell venniük a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos továbbképzésen. Nem érdemes kockáztatni, hiszen ilyen képzés már online módon is elérhető.”
A jogszabályi bejelentési kötelezettség várhatóan 2-3 éven belül kibővül, nemcsak a pénzmosásgyanús, hanem az adócsalásgyanús (fiktív számlák elszámolása) esetében is kötelezettséget írhat majd elő a szabályozás a pénzügyi-számviteli szakma számára. Addig is nem árt előre kiokosodni ez ügyben, hiszen már a weben keresztül is elvégezhetők a pénzmosással kapcsolatos képzések.
