Az óceánokon és tengereken átnyúló, sok részre szabdalt birodalmak között még mindig a Brit Birodalom viszi el a pálmát, ám a mongolok voltak azok, akik a világtörténelemben a legnagyobb egybefüggő szárazföldi területet hajtották uralmuk alá.
De hogyan érték ezt el alig néhány évtized alatt? Mi volt a hadjárataik eredményességének titka? Mit tehettek az útjukba került népek? És mit mond a legújabb kutatás az 1241–1242-es magyarországi tatárjárásról? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk a novemberi BBC Historyból.
Ellenállás vagy behódolás?
A mongol támadás elsöprő volt, hihetetlen sebességgel hajtottak városokat, teljes népeket az uralmuk alá. Olyan félelmetes volt a hírük, hogy gyakran elég volt egyetlen mongol lovas megjelenése, hogy a település megadja magát: rettegtek attól, hogy bosszút állnak rajtuk.
De mi történt azután, hogy elült a vihar, és a mongolok berendezkedtek a meghódított területeken? Nicholas Morton történész cikkéből az derül ki, hogy egészen eltérő volt a hozzáállásuk a leigázott népekhez.
Úgy gondolták, hogy joguk van a nekik tetsző módon irányítani a világot, vagyis új alattvalóik kötelessége felismerni ezt a tényt és alávetni magukat nekik. Egyes alattvalóikkal engedékenyen bántak. Azok az országok, amelyek gyorsan behódoltak a mongoloknak – különösen azok, amelyek még az előtt megadták magukat, hogy katonai inváziót kellett volna indítani ellenük – kivételezett helyzetbe kerültek. Ezzel szemben azokra, akik ellenálltak, komoly szenvedés várt.
Ahogy Güjük nagykán IV. Ince pápához küldött üzenetéből kiderül, a mongolok nem tűrték el, hogy bárki dacoljon velük: „Most pedig őszinte szívvel ki kell jelentened: ’Alávetem magam és szolgállak téged’… Ha megtagadod a parancsomat, az ellenségem leszel.” A Közel-Keleten a Kilikiai Örmény Királyság az 1240-es években gyorsan behódolt, ami bölcs döntés volt a részükről, hiszen esélyük sem volt rá, hogy sikeresen ellenálljanak a mongol hadseregnek. Ezért nem rohanták le őket, viszonylag csekély adóterheket kellett viselniük, és a király is kivételezett helyet kapott a mongol udvarban.
De ez nem mindenkinek adatott meg. Amikor Sempad örmény követ a mongol udvarba utazott, hogy megerősítse királysága hűségnyilatkozatát, Ciprus királyának írt levelében számos szörnyű jelenetet írt le, aminek utazása során tanúja volt. Pusztaságokról számolt be, ahol az utazóknak csonthalmok mellett vezet el az útja elhagyott, üres településeken keresztül. Látható volt, mi vár azokra, akik szembeszállnak a mongolokkal.
Mit tudunk a tatárjárásról?
A Kijevi Rusz nagyfejedelemsége az utóbbi kategóriába tartozott: mivel ellenálltak, a mongolok nem fogták vissza magukat. Font Márta leírja, milyen volt a hódítók és a kelet-európai térség első keresztény államának viszonya, és mi történt az 1237–1241-es években bekövetkezett végső összecsapás során.
Több győztes csata után a mongolok 1240 decemberében vették be ostromgépekkel Kijev erődítményét. Az ostrom tíz hétig és négy napig tartott, de az eredménye nem különbözött az előző ostromoktól: felgyújtották és kifosztották, gyakorlatilag elpusztították a várost. Ezután pedig sebesen tovább indultak Lengyelország és Magyarország felé.
Itt sem ütköztek komolyabb ellenállásba. 1241. március 10-én a lengyelországi Sandomierzt foglalták el, április 9-én pedig már Legnicánál mértek vereséget a sziléziai hadra. A sereg egy másik ága 1241. április 11-én a Muhi csatában a magyar király seregével ütközött meg. Mint tudjuk: a magyarok számára katasztrofális eredménnyel.
A magyar történetírásban tatárjárásnak nevezett, 1241–1242-es pusztítás máig foglalkoztatja a történészeket, és időről időre új kutatások és régészeti eredmények kavarják fel az állóvizet. Ezeket tekinti át Nagy Balázs, aki arról ír, hogy az elmúlt évtizedekben mind Európában, mind pedig hazánkban megélénkült a tatárjárás kutatása, és az ásatások is fontos eredményekkel jártak. Ez nem véletlen, hiszen Magyarország szempontjából a tatárjárás jelentősége megkerülhetetlen és megkérdőjelezhetetlen, az esemény a középkori magyar történelem legsúlyosabb csapását jelentette.
Akik legyőzték a mongolokat
De tényleg nem volt, aki ellenálljon a mongoloknak? A magazin egy sikeres stratégiát is felidéz: az Egyiptomban és Szíriában uralkodó Mamlúk Birodalom volt ugyanis az egyetlen, amelyik nemcsak meg tudta állítani a mongolokat, de ki is verte őket a területéről. Nicholas Morton áttekintéséből megtudjuk, hogy a mamlúkok 1260-tól kezdődően több mint 60 évig háborúztak a mongolokkal. Ők eredetileg az egyiptomi szultánok rabszolga katonái voltak, akiket részint a belső ellenség, részint a keresztesek ellen vetettek be. 1250-re a mamlúk nehézlovasság megkerülhetetlen katonai erővé vált, és amikor megromlott a viszonyuk az uralkodó szultánnal, fellázadtak ellene, megölték, majd magukhoz ragadták a hatalmat és megalapították saját szultanátusukat.
Tíz évvel később egy nagyobb mongol invázióval találták magukat szembe. A mongolok támadást indítottak Szíria ellen, elfoglalták Aleppót, majd délnek fordultak, hogy a másik regionális központot, Damaszkuszt is elfoglalják. A mongolok ekkor azt követelték, hogy Egyiptom hódoljon be nekik, de a mamlúkok nem voltak erre hajlandók. Kivégezték a mongolok követét és készenlétbe helyezték a hadseregüket.
Ez egy olyan konfliktus kialakulását vetítette elő, ami a feje tetejére állította az addig megszokott forgatókönyvet. Ugyanis, valahányszor a mamlúk és a mongol seregek összecsaptak a csatatéren (1260-ban, 1277-ben, 1281-ben és 1303-ban), csaknem mindig a mamlúkok arattak győzelmet. Ezt egyrészt felkészültségüknek, felszerelésüknek és a nyerő taktikának, másrészt a szerencsés körülményeknek köszönhették.
Vadászat Mengelére
A 84 oldalas magazin cikkei keresztül-kasul vezetik az olvasót a magyar és egyetemes történelmen. Többek között egy exkluzív interjút is közöl a lap Gerald Posner ügyvéddel és tényfeltáró újságíróval, aki kulcsszerepet játszott az auschwitzi haláltábor hírhedt orvosa, Josef Mengele utáni hajszában. Mengele a háború után évekig Európában bujkált, majd 1949-ben Dél-Amerikába szökött. Miután az izraeli titkosszolgálat elrabolta és bíróság elé állította Eichmannt, Mengele tovább menekült addigi lakhelyéről, Argentínából. Posner, aki ügyvédként Mengele ikerkísérleteinek túlélőit képviselte a bíróságon, elhatározta, hogy előkeríti a háborús bűnöst. Az interjúban részletesen beszámol az 1980-as évek elején végzett hajszáról, amelynek végén már csak Mengele csontjait tudták azonosítani.
Egy másik cikkben annak jártak utána a lap szerzői, hogy miért szaporodott meg a 19. században és a 20. század elején a gyűlölködő névtelen vagy álnéven írott levelek száma. A felsorolt hat esetből megtudhatjuk, hogy az elküldött üzenetek zömmel a korabeli társadalom előítéleteit és félelmeit tükrözték. Ezek közé tartoztak a „Hasfelmetsző Jack” aláírással küldött, vörös tintájú levelek, amelyek 1888-tól, az első gyilkosságoktól egészen 1896-ig előfordultak.
Régi gyerekjátékok
A 20. század közepéig még az a felfogás volt divatban, amely szerint a „gyermekkor” egy modern találmány. Sokan azt állították, hogy régen a gyermekek élete nélkülözte a szerető gondoskodást és az önkifejezés támogatását. Ezt cáfolja az a cikk, amely bemutatja, hogy a kora újkorban, a 16. század során milyen játékokkal foglalták le magukat a gyerekek és milyen közös aktivitásokban vettek részt.
Manapság rengeteg cikk, elemzés szól a mesterséges intelligencia fejlődéséről és mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról. Annak azonban kevesen néztek utána, hogy mióta foglalkoztatja az embereket a mesterséges intelligencia gondolata. A kulturális és történelmi előzményekről – köztük a görög mítoszokról, a rémregényekről és a német expresszionista filmekről – szóló cikkben ezt is felelevenítik a magazin szerzői.
Hasonló módon néznek utána annak, hogy az amerikai űrügynökség, a NASA mióta foglalkozik ufóvizsgálatokkal, és milyen eredményre vezettek az eddigi megfigyelések. Az aktuális hírek történelmi hátterének felrajzolása egy további cikknek is tárgya: ebben arról a francia intézkedésről olvashatunk, amelynek eredményeként az idei tanévtől betiltották az iskolákban egy muszlim női ruházat, az abaja viselését. Miért pont most és miért a muszlim viseletek állnak a viták kereszttüzében? Mi a francia közintézmények hozzáállása a kipa és a kereszt viseléséhez, vagy akár az adventi időszakban megszokott betlehemek felállításához? A számvetésből ezt a több mint egy évszázada vitatott problémát is megismerjük.
A rovatok között ismét helyet kap a fontos történelmi évfordulók felidézése. Csunderlik Péter történész írásai a közelmúlt amerikai történelméből két fontos eseménnyel foglalkoznak. 75 évvel ezelőtt, 1948 novemberében Truman elnök úgy nyerte meg a választást, hogy előtte esélytelennek kiáltották ki – sőt egyes újságok már előre kinyomtatták a vereségéről szóló tudósítást. 60 évvel ezelőtt hajtották végre azt a merényletet, amely tényleg megrengette a világot: Kennedy elnököt Dallasban több lövéssel meggyilkolták. A merénylet azóta is fogva tartja az emberek képzeletét, számtalan könyv, film és összeesküvés-elmélet született róla – ezek között igyekszik rendet tenni írásában a magyar történész.
Honnan jöttek a székelyek?
A magazinban most is helyet kaptak a színes történelmi hírek, érdekességek, új kutatások. A novemberi számban például elolvashatjuk, hogy a legfrissebb kutatások mit derítettek ki a székelyek eredetéről, mióta tartózkodnak a Kárpát-medencében és honnan érkeztek.
Kiderül az is, hogy az 1848-as forradalmi hullám miért nem csapott át Angliára, hogyan akadályozták meg a hatóságok a grandiózus tömegtüntetést. Egy összevetésben a világ legnagyobb és leglátogatottabb temetési szertartásairól olvashatunk, megtudjuk, hogy miért állította fel Nagy Frigyes porosz király a „kávészaglászók” különítményét, azt is, hogy mivel szagtalanítottunk évezredeken át, mielőtt feltalálták volna a dezodorokat, és hogy mi lett annak a katolikus cseh titkárnak a sorsa, akit a 17. században protestáns főurak kihajítottak a prágai vár ablakán.
Egy-egy cikk szól a Monarchia talán legbalszerencsésebb tábornokáról, a velejéig császárhű Tesztyánszky Károlyról, valamint az Athénnak békét és rendet hozó Szolónról és szigorú törvényeiről. Egy új sorozatban Kispest történetét mutatja be a lap, a történelmi városokról szóló sorozatban pedig ezúttal Madrid nevezetességei között barangolhatunk.
A bolti árnál lényegesen kedvezőbben, itt előfizethető BBC History magazin legújabb, novemberi száma tehát a magyar és a világtörténelem kedvelőinek rengeteg újdonsággal, izgalmas történelmi ténnyel és összefüggéssel szolgál. A nyomtatott folyóirat az újságárusoknál, a nagyáruházakban és a benzinkutakon is elérhető. Újdonság, hogy a digitális BBC Historyt immár közvetlenül a magazin honlapjáról is le lehet tölteni, ráadásul a bolti árnál lényegesen olcsóbban. A magazin rendszeresen frissített honlapján még sok más érdekes cikk is olvasható: https://bbc-history.hu/.
A BBC History 2023. novemberi számának tartalmából:
- Mongol világbirodalom: hogyan hajtották uralmuk alá a fél világot? Mi volt a rettegett mongol hadviselés titka? Hogyan tudták megállítani őket a mamlúkok? Mit tudunk ma a tatárjárásról?
- Vadászat Mengelére: miként próbálták megtalálni a Dél-Amerikába szökött háborús bűnöst?
- Kora újkori gyermekjátékok: így játszottak a 16. századi gyerekek.
- Névtelen levelek: kik és miért írtak rágalmazó leveleket a 19. században és a 20. század elején?
- Mesterséges intelligencia: egy több évszázados félelem története.
- A NASA és az ufók: ilyen vizsgálatokat végzett eddig az amerikai űrügynökség.
- Miért tiltottak be a francia iskolákban egy muszlim női ruhadarabot, az abaját?
- Tersztyánszky Károly, az Osztrák–Magyar Monarchia legbalszerencsésebb tábornoka.
- Honnan és mikor jöttek a Kárpát-medencébe a székelyek?
- A béketeremtő athéni törvényhozó, Szolón.
- Madrid legérdekesebb történelmi nevezetességei.
- A Kennedy-merénylet és az összeesküvés-elméletek.
- Fontos évfordulók, új kutatások, történelmi érdekességek a BBC History magazinban!
