Az a tény, hogy Magyarország két évvel ezelőtt az Európai Unió tagjává vált, lényegében nem befolyásolta a polgárok nyelvtanulási kedvét. A változás már jóval hamarabb, valamikor a kilencvenes évek derekán bekövetkezett – állította a BruxInfónak nyilatkozva Rozgonyi Zoltán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke. A privatizáció időszakától kezdve ugyanis a vállalati képzések és a nyelvtanfolyamok tekintetében egyfajta felfutás volt tapasztalható, majd 2000/2001. körül az állami és a vállalati szférában csökkent a nagyvolumenű képzési programok száma.
Magyarországon egyébként ma továbbra is az angol és a német számít slágernyelvnek. A legnagyobb arányban még mindig a legfiatalabbak igyekeznek elsajátítani Shakespeare nyelvét: ezt mutatja az is, hogy B1 (azaz nagyjából alapfoknak megfelelő) szinten a 15-19 évesek 87 százaléka angol, 13 százaléka pedig német nyelven tud megszólalni. A kor előrehaladtával a számok lassan kiegyenlítődnek, hiszen a 20-24 év közöttiek (tehát tipikusan az egyetemista, főiskolás korúak) körében ez az arány 61-31-re olvad, „természetesen” még mindig az angol javára. Az idősebbek körében egyharmad súllyal már megjelennek az egyéb nyelvek is.
A teljes felnőtt lakosságra kivetítve egyébként elmondható, hogy 25 százalék, azaz minden negyedik ember legalább egy idegen nyelvből B1 szintű nyelvtudással rendelkezik, 11 százalékuk pedig B2-es szintű (azaz középfok körüli) nyelvtudással bír. Ugyanezen a szinten (tehát a B2-esen) legalább két idegen nyelven a magyarok 7 százaléka tud kommunikálni. Rozgonyi Zoltán elmondta, hogy Európában ezzel az adattal az utolsó között kullogunk, melynek oka a hazai nyelvoktatási rendszer elmaradottsága, valamint, hogy az utóbbi években a főiskolákról, egyetemekről kikerülő fiatal tanárok nyelvi szintje és módszertani felkészültsége gyakorta nem megfelelő.
Az Európai Bizottság kedden hozza nyilvánosságra legfrissebb Eurobarometer-felmérésének eredményeit, mely „Európaiak és nyelveik” (Europeans and their Languages) címmel az uniós polgárok nyelvi kompetenciáját vette górcső alá. A nyelvoktatás központi témája lesz az oktatási miniszterek február 23-án esedékes tanácskozásának is. A legutóbbi Eurobarometer felmérés szerint, melynek eredményeit tavaly szeptemberben tárták a nyilvánosság elé, az európaiak fele vallotta azt, hogy beszél egy idegen nyelvet. Akkor a magyaroknak csupán 29 százaléka állította ugyanezt, amivel hazánk az utolsó helyet foglalta el a 25 tagúra bővült EU-ban.
