A nagy moszkvai tűzvész, amely a város épületeinek kétharmadát elpusztította 1812. szeptember 14-én, néhány órával Napóleon seregének bevonulása után tört ki a. Az óriási sikerre számító francia hadvezérre a katasztrófa nagyobb csapást mért, mint korábbi ellenfelei együttvéve – írja a Rubicon.
A lángok buktatták meg Napóleont
Napóleon abban bízott, hogy az orosz főváros elfoglalásával béketárgyalásokra kényszerítheti I. Sándor cárt. A lángok azonban felemésztették a megszálló sereg lakhatását biztosító épületeket, valamint Moszkva élelmiszer-tartalékait is, így a közeledő orosz tél és az éhező csapatok elégedetlensége következtében Napóleon már októberben visszavonulásra kényszerült.
Az eset hozzájárult Napóleon végső, waterlooi vereségéhez is, ugyanis Franciaország a két esemény között eltelt kevesebb mint 3 év alatt nem tudta kiheverni az oroszországi veszteségeket.
Máig rejtély, mi okozta a tüzet
Máig vitatott, hogy pontosan mi is okozta a tüzet: egyes vélekedések szerint a moszkvai lakosok maguk kezdték a gyújtogatást, hogy saját otthonaik feláldozásával védjék meg hazájukat, a franciák között pedig az a szóbeszéd terjedt el, hogy a rombolás Fjodor Rosztopcsin parancsnok utasítására történt, szeptember 12-én pedig több moszkvai polgárt is halálra ítéltek gyújtogatás miatt.
A cár visszautasította a vádakat, az oroszok felelősségére pedig nincsen kézzel fogható bizonyíték. Lev Tolsztoj úgy vélte, a katasztrófa azért történhetett meg, mert a városból elmenekülő polgárok tűzhelyei őrizetlenül maradtak.
