Kajdi Csaba volt Geszti Péter vendége az Adom a napom című műsorban. A modellügynökséget is vezető influenszerről Geszti csak annyit mondott, bizonyos értelemben korunk hősének tekinthető.
Kajdi beszélt a gyerekkoráról, hogy érte egy súlyos sérülés.
Leestem egy meggyfáról egy kőpadkára, lépcsőre, és szétrobbant a vesém. Nem találták a problémát, bevérzett, és ahogy nyomogatták azt a mit tudom én, mit, vért pisiltem. Tudták, hogy ha így fájlalja, akkor az vese. Ott beállt azt hiszem, a klinikai halál vagy vérnyomás… volt valami őrület!
Ám igazi sebeket nem ez ejtett rajta: „De ez nem volt olyan hatással. Ami hatással volt, az a körülöttem lévő emberek, a halálesetek, agyvérzések, betegségek fiatalon. Nem családi veszteségek voltak, hanem csak egyáltalán, amikor láttam, hogy egy tök jó barátnőmnek az apukája agyvérzést kapott, egy meglett, erős ember és utána elkezdik tologatni egy tolószékben. Akkor ugye átgondolod azt, hogy úristen, az életednek minden percét élvezni kell, és nem feltétlen azt jelenti az élet élvezete, hogy nagy autó, nagy óra, nagy izé… ez annyira prosztó dolog számomra, de értem, hogyha valaki nagyon lentről jön, az annak számít. Nálunk nem ez volt”.
Kajdi elmondta, őt fiatalon nem érdekelte, hogy jómódban élnek, ezt egy egyszerű példával szemléltette: „Nem tudom, Czóbel Bélák lógnak a falon, akkor nem tudsz ettől elájulni, hanem mikor a külvilág mondja, hogy »Hú, az egy Czóbel?».”
Van egy ilyen mondás, egy nagynéni mondta ezt a családban, Györgyi, hogy tudja, kedvesem, egy vagyont örökölni kell, azért dolgozni… annak olyan izzadtságszaga van. Képzeld, ilyeneket mondogattak nekem gyerekkoromban.
A minap Kern ügyével kapcsolatban is elmondta saját álláspontját:
