Példaként említette, hogy ha egy házaspár veszekszik, és a férj azt mondja a feleségnek: „ide figyelj angyalom, (…) ha nekem továbbra is ilyen sok pénzt kell keresnem, (…), mert itt vannak ezek a porontyok, akkor tudod mit, én inkább a harmadik szomszédasszonnyal élnék együtt, mert ő megelégszik kevesebbel”, akkor az asszony erre felháborodva és önérzetesen azt mondhatja”: „ha neked ennyi a család (…), akkor ne fenyegetőzzél, akkor ott a szomszédasszony”.
Ha egy magyar vállalkozás azt vágja a szemünkbe, hogy itt élek, de máshol adózom, és ezzel lényegében zsarol, és itt hagy bennünket a problémákkal, akkor önérzetesen mit lehet erre mondani? – vont párhuzamot a kormányfő az előbbi példával. „Nem szabad azzal zsarolni az országot, hogy el fogunk menni” – szögezte le, hozzátéve: mindig vissza fogja utasítani a zsarolást „szenvedéllyel, eltökéltséggel, önérzetesen”.
A kijelentésre utalva pedig úgy vélte: ha már nemcsak mondatokat, hanem szavakat is kivesznek a szövegkörnyezetből, „akkor ebből gügyögés lesz”. A „gügyögős politikai beszédből gügyögős politika, a gügyögős politikából pedig gügyögős ország lesz”, a problémák pedig sokkal bonyolultabbak – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.
„Én egy ilyen nyílt beszédű ember vagyok, de ebben az ügyben nincsen helye száraz, kimért mondatoknak, itt csak szenvedélynek van helye. Ez a mi hazánk, és akkor is a mi hazánk, ha itt 4 százalékkal felemelik az adót” – hangoztatta a miniszterelnök.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
