Az USA minszki nagykövetsége felszólította az amerikaiakat: azonnal hagyják el Belaruszt

Egy orosz nagy hatótávolságú bombázó is megsemmisült a hétfői ukrán dróncsapásokban. A közösségi oldalakon közzétett képeken a BBC szerint egy kiégett Tupolev Tu-22 bombázó látható a Szentpétervártól délre található Soltsy-2 légibázison.

Moszkvai hivatalos közölés szerint egy drónt kézi lőfegyverek ellőttek, a támadó eszköznek előtte még sikerült „megrongálnia” egy repülőgépet.

Az orosz védelmi minisztérium azt írta a közleményben, hogy egy „Kopter típusú UAV” volt a támadó, amelyet moszkvai idő szerint délelőtt 10 körül semmisítettek meg. A közlemény szerint a repülőtér parkolójában keletkezett tüzet gyorsan eloltották, de hozzátették, hogy egy repülőgép megsérült a terrorcselekményben, amelynek egyébként nem volt áldozata.

A BBC szerint a Telegram közösségimédia-oldalon közzétett képek azonban azt mutatják, hogy valójában az orosz hadsereg egyik csúcsgépe, egy Tu-22-es semmisült meg teljesen az akció során. A BBC elemezte a képeket, és hitelesnek ítélte azokat.

A Tu-22-esek képesek a hangsebesség kétszeresével repülni, és Oroszország széles körben használta őket Ukrajna városainak támadására. A BBC megjegyzése szerint egyetlen repülőgép megsemmisítése csekély hatással lesz Moszkva jelenlegi 60 darabos flottájának erejére, ám a művelet rávilágít Kijev egyre növekvő képességére, hogy stratégiailag fontos célpontokat csapjon le az orosz területen belül.

Az Egyesült Államok minszki nagykövetsége hétfői közleményében arra szóltja fel az amerikai állampolgárokat ne utazzanak Belaruszba, az ott tartózkodók pedig azonnal hagyják el az országot.

A nagykövetség azt is javasolja, hogy a még nyitva lévő lett és litván határátkelőkön távozzanak, vagy szálljanak repülőre. Lengyelországba ugyanis nem léphetnek át az amerikaiak szárazföldön.

A minszki nagykövetség szerint már csak korlátozottan tudnak segíteni az amerikaiaknak. mert egyre nagyobb az orosz katonai jelenlét, és zavargásokra is van esély.

Litvánia augusztus 18-án zárt le ideiglenesen két átkelőt a Belarusz határon, így már csak négy helyen lehet átlépni azt. A litván mellett a lengyel és a lett kormány is bejelentette, hogy akár több határátkelőt is lezárhatnak a napokban.

A nemzetközi jog szerint meg kell büntetni Oroszországot az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért – mondta hétfőn Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök, miután Athénban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A görög kormányfő a sajtónak úgy fogalmazott, hogy „fenntartások nélkül elítéli” Oroszország ukrajnai agresszióját.

Elmondta: Görögország nemcsak hogy támogatta a Moszkva elleni szankciókat – annak ellenére, hogy azok negatív hatással vannak a görög gazdaságra – hanem aktívan kiáll Ukrajna EU-integrációja mellett is.

Athénban az ukrán és görög fél aláírt egy megállapodást is, amely a háború által ostromlott ország euroatlanti kilátásairól szól.

Abban bízik Volodimir Zelenszkij, hogy az amerikai F-16-os vadászgépek szállításának köszönhetően Ukrajna véget vethet az orosz inváziónak. Az ukrán elnök erről Dániában beszélt egy nyilvános, bárki számára látogatható eseményen.

Dánia és Hollandia vasárnap jelentette be, hogy leszállítja az első F-16-osokat Ukrajnának, és az első hat darabot már újév körül átadják a légierőnek. Washington még Zelenszkij koppenhágai útja előtt jóváhagyta a repülőgépek szállítását. Dánia összesen tizenkilenc repülőgépet szállít Ukrajnának. Hollandiának összesen negyvenkét F-16-os áll rendelkezésére, de ők még nem döntötték el, mennyit adnak át ebből.

Ma biztosak lehetünk benne, hogy Oroszország el fogja veszíteni ezt a háborút

– mondta Zelenszkij több ezer ember előtt, akik a dán parlament épületénél gyűltek össze, hogy meghallgassák az ukrán elnök beszédét.

Oroszország azzal fenyegetett, hogy a vadászgépek Ukrajnába szállítása tovább fokozná a háború intenzitását. Az orosz erők Ukrajna területének csaknem egyötödét tartják megszállva, és Kijev keményen küzd a kiszorításukért.

A tény, hogy Dánia most úgy döntött, tizenkilenc F-16-os repülőgépet adományoz Ukrajnának, a konfliktus eszkalálódásához vezet

– fogalmazott Vlagyimir Barbin koppenhágai orosz nagykövet a Ritzau hírügynökség által idézett nyilatkozatában.

Az orosz nagykövet szerint Dánia olyan előfeltevés mögé bújik, hogy Ukrajnának magának kell meghatározni a béke feltételeit. Dánia tetteivel és szavaival arra törekszik, hogy Ukrajnának ne maradjon más választása, mint folytatni a katonai konfrontációt Oroszországgal – vélekedett az Ukrajnát tizennyolc hónappal ezelőtt lerohanó ország nagykövete.

Az ukrán hadsereg szerint a repülőgép létfontosságú a június elején megindított, ám lassan haladó ellentámadás sikeréhez. Szerintük ezzel meg lehet akadályozni, hogy orosz vadászgépek támadják az előrenyomuló ukrán erőket.

A légi fölény kulcsfontosságú a szárazföldi sikerhez

– idézte az ukrán légierő szóvivőjét az ukrán média.

Jakob Ellemann-Jensen dán védelmi miniszter figyelmeztetett: Ukrajna csak saját területén belül használhatja az F-16-osokat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a megállapodást áttörésnek nevezte. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szombaton közölte, hogy megkezdődött az ukrán pilóták kiképzése, de a mérnökök és a szerelők felkészítése legalább hat hónapot fog igénybe venni.

(Reuters)

A dán királyi családdal találkozott hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és felesége, Olena Zelenszka a koppenhágai Christiansborg-kastély lovagtermében. Az ukrán államfőt fogadta II. Margit dán királynő.

Hálásak vagyunk a királyi család támogatásáért, minden fontos humanitárius erőfeszítésért. Köszönjük a dán kormánynak, a parlamentnek és minden dánnak, hogy kiállnak Ukrajna mellett

– kommentálta a látogatást Zelenszkij a Twitteren, amely nemrég vette fel az X nevet.

Koppenhágába azért utazott az ukrán elnök, mert Dánia és Hollandia bejelentette, hogy amerikai F-16-os vadászrepülőgépeket biztosít az Oroszország elleni védekezés részeként.

Ukrajna csak saját területén használhatja a Dánia és Hollandia által felajánlott amerikai F-16-os vadászgépeket, közölte hétfőn Jakob Ellemann-Jensen dán védelmi miniszter.

Azzal a feltétellel adományozunk fegyvereket, hogy azokat az ellenség kiűzésére használják Ukrajna területéről. És ennél nem tovább. Ezek a feltételek érvényesek, legyen szó harckocsikról, vadászgépekről vagy másról

– idézte a tárcavezetőt a Ritzau dán hírügynökség.

Vlagyimir Barbin koppenhágai orosz nagykövet hétfői nyilatkozatában elítélte a dán és a holland kormány előző napi bejelentését arról, hogy amerikai F-16-osokat adnak át Ukrajnának, és arra figyelmeztetett, hogy a lépés a háború eszkalálódásához vezet.

(MTI)

Zelenszki a dán parlamenthez szólt hétfő délelőtt, megköszönve a dán politikusoknak a segítséget az orosz invázió leveréséhez, miután Dánia és Hollandia vasárnap bejelentette, hogy F-16-os vadászgépeket küld Ukrajnának.

Az ukrán elnök ugyanakkor jelezte, hogy „ha Oroszország megnyeri a háborút, Európa más részeit is veszélyeztetheti majd a Kreml katonai agressziója”.

Oroszország összes szomszédja veszélybe kerül, ha Ukrajna nem győz

– fogalmazott. „De Ukrajna győzni fog”, tette hozzá.

(Guardian)

Legalább két ember megsérült, miután egy orosz légvédelem által kilőtt ukrán drón törmelékei egy lakóházra hullottak – közölte a moszkvai regionális kormányzó.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint két ukrán drónt is hatástalanítottak ma reggel: egyet Ruszszkij kerületben eltérítettek, egy másikat pedig Isztrinszkij fölött megsemmisítettek

Reggel még csak azt lehetett tudni, hogy két moszkvai reptéren korlátozták az érkező és induló járatokat a drónfenyegetés miatt. Az Orosz Szövetségi Légiközlekedési Ügynökség (Rosaviatsia) közölte, hogy az orosz főváros mind a négy fő repterén, a Vnukovón, a Domagyedovón, a Zsukovszkijon és a Seremetyevón korlátozták a légi közlekedést. A korlátozás összesen 45 utasszállító- és két teherszállító repülőgépet érintett.

Egyelőre nem világos, hogy a dróntámadások az orosz társadalom körében hatással lesznek-e az ukrajnai háború megítélésére, melynek támogatottsága továbbra is magas, 75 százalék körül mozog.

(Reuters)

Az ukrán erők orosz támadásokat vertek vissza az ország északkeleti részén fekvő Harkiv régióban, a hadsereg az elmúlt héten több négyzetkilométert foglalt vissza a keleti fronton – számolt be hétfőn az ukrán védelmi miniszter helyettese.

A helyzet Kupjanszk irányában nehéz. Az ellenség nem adja fel előrenyomulási terveit, további erőket vonultat fel

– mondta Hanna Maljar az állami televízióban. Tájékoztatása szerint Oroszország a Harkiv környéki Kupjanszk város felé támad. Hozzátette:

Bízunk a védőkben, de ott nagyon nehéz a helyzetük. Az ellenség nem jut tovább.

Elmondta, hogy az ukrán erők Bahmut városától délre törnek előre, amelyet az orosz hadsereg májusban, hónapokig tartó véres küzdelem után foglalt el. A településnél az ukránok az elmúlt héten újabb három négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel.

Maljar szerint nem történt jelentős változás a déli térség helyzetében, ahol az ukrán erők megpróbálják megosztani az orosz erőket és elérni az Azovi-tengert.

Nem szabad alábecsülnünk az ellenséget

– hangoztatta a miniszterhelyettes. „Mindannyiunknak türelmesnek kell lennünk, és támogatnunk kell a fegyveres erőinket” – fűzte hozzá.

Az ukrán hadsereg korábban azt közölte, hogy győzelmet aratott a délkeleti fronton, a nemrég felszabadított Urozsajne faluból nyomulva előre.

(MTI)

Közzétette szokásos, reggeli hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium.

A jelentés pontjai az alábbiak:

• Válaszul a háború realitásaira Oroszország átszervezi a haderejét. Ez egyik új formáció feltételezhetően a 18. Összfegyvernemi Hadsereg  lesz.
• Az új alakult több, Herszon megyében tevékenykedő csapatot olvaszt majd magába, de a Krím orosz helyőrségeként működő 22. hadtest is a formáció része lesz.
• Az alakulat javarészt mozgósított katonákból áll majd, akiknek a dél-ukrajnai térség védelmi feladatainak ellátása lesz a feladata. Moszkva célja az intézkedéssel az, hogy a tapasztalt egységeit felszabadítsa és a frontra irányítsa. Ez a törekvés állhatott amögött, hogy a közelmúltban a légideszant-csapatokat Herszonból átirányították az erősen támadott Orikhiv térségébe.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 21 August 2023

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/pPhtrqyZ59

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/08NMFc0CXw

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) August 21, 2023

Moszkva elkészítette a tavaly május óta megszállva tartott Mariupol „fejlesztési tervét”. Az Azov-tenger partján fekvő nagyvárosba a tervek szerint 300 ezer embert telepítenének Oroszországból, közölte az ukrán különleges erők alá tartozó Nemzeti Ellenállási Központ. A helyi ellenállás birtokába került dokumentumok szerint Oroszország 2035-ig fejezné be a fejlesztési programot.

A Kreml olcsó jelzáloghitel-programot indított Ukrajna megszállt részein, amely többek között a donyeck megyei Mariupolban található ingatlanokra is kiterjed, ezzel ösztönözve az oroszokat az odaköltözésre. Emellett vendégmunkásokat és tisztviselőket is a megszállt területekre vezényelnek Oroszország hátrányos helyzetű régióiból.

– Eközben a megszállt területek ukrán lakosságát erőszakkal deportálják Oroszországba – teszi hozzá a Nemzeti Ellenállási Központ.

(The Guardian)

Az ukrajnai fronton harcoló orosz katonák moráljára is hatással vannak az Oroszországban végrehajtott dróncsapások, írja az amerikai Institute for the Study of War (ISW).

A háborús elemzőintézet vasárnapi jelentése szerint a frontvonalon (különösen Dél-Ukrajnában, ahová a legnagyobb nyomást helyezi az ukrán ellentámadás) gyakran küzdöttek a morál romlásával az orosz hátországot sújtó dróntámadások után. A pánik hamar úrrá lehet a frontvonalon, ami megrengetheti az orosz védelmi erők stabilitását. Egy ilyen törést akár az ukrán ellentámadók is kihasználhatnak.

Az orosz erők valószínűleg nem rendelkeznek a szükséges tartalékokkal ahhoz, hogy kivonjanak vagy gyorsan pótoljanak egy kimerült egységet, így a morál fenntartás elengedhetetlen. A dróntámadások miatt egyre több kritika érkezik az orosz katonabloggerektől is az orosz hadvezetéssel szemben.

Két ukrán dróntámadást is meghiúsítottak Moszkva térségében, közölte az orosz védelmi minisztérium. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

Az első drónt a fővárostól délnyugatra fekvő, Odintszovó városának közelében hatástalanította az orosz légvédelem „elektronikus hadviselésre kifejlesztett eszközökkel”, a másodikat pedig Isztrinszkij fölött lőtték le.

A támadás miatt a Domogyedovói nemzetközi repülőtéren korlátozzák az érkező és induló járatok számát. A TASZSZ és a RIA orosz állami hírügynökségek a repülőtér sajtószolgálatára hivatkozva azt írták, hogy a repülésbiztonság érdekében döntöttek így.

A TASZSZ közölte, hogy

a moszkvai Vnukovo nemzetközi repülőtéren a drónfenyegetés miatt a teljes légi közlekedést felfüggesztették.  

Ez már a sokadik dróntámadás Moszkva ellen: május 3-án a Kremlt épületét érte dróncsapás, amelyet amerikai titkosszolgálati források szerint ukránbarát csoportok követhettek el. Május 30-án lakóházak sérültek meg dróntámadás miatt. Július 5-én öt drón közelítette meg Moszkvát, és bár a fővárost egyik sem érte el, a légi forgalmat ideiglenesen lezárták a moszkvai Vnukovo nemzetközi repülőtéren.

Az elmúlt hetekben két dróntámadást is hatástalanítottak a moszkvai pénzügyi negyed felett. A támadások kisebb károkat okoztak az épületek homlokzatán.

(The Guardian/CNN)