Hajdúszoboszlón megjelentek a debreceni ipari fejlesztéseken alkalmazott vendégmunkások, és elterjedt az a hír is, hogy az érintett cégek további több száz külföldről érkezett munkavállalót próbálnak majd elhelyezni a város szabad szálláshelyein.
A város polgármestere és az egyik képviselő szerint a vendégmunkások tömeges megjelenése ártani fog a turizmusból élő családok százainak és gyógyvizes fürdőiről ismert Hajdúszoboszló hírnevének.
Czeglédi Gyula, a település független polgármestere a közösségi oldalán osztott meg ezzel kapcsolatban egy bejegyzést a hétvégén – írta a Népszava.
Czeglédi arról írt, hogy az elmúlt napokban megjelent hírekkel kapcsolatban a múlt hét közepén konzultált a városi rendőrkapitánnyal. Fokozott figyelmet kért a rendőrségtől, hogy Hajdúszoboszló lakossága biztonságban érezze magát.
A polgármester hozzátette: minden olyan intézkedést megtesznek, amivel megakadályozhatják, hogy a városban munkásszálló létesüljön. A szállásadóktól azt kérte, hogy ne alakítsák munkásszállóvá a panzióikat, a lakosságtól pedig azt: jelentsék, ha erre utaló jeleket látnak. Amennyiben indokolttá válik, úgy nyilvánosságra hozza azoknak a nevét is – írta – akik külföldi vendégmunkásokat szállásolnak el Hajdúszoboszlón.
A város önkormányzata korábban már hozott olyan intézkedéseket, amivel korlátozhatja munkásszálló létesítését: csak ipari övezetben, és a saját helyi vállalkozói tevékenységhez kapcsolódva teszik ezt lehetővé.
Czeglédi Gyula hétfőn délután törölte a bejegyzést, arra hivatkozva: noha ő a helyiek nyugalmát és biztonságát tartotta szem előtt, amikor írta a posztot, más jellegű bejegyzések is elárasztották az oldalát.
Ugyancsak a betelepülő vendégmunkások „veszélyeire” figyelmeztetett Jónás Kálmán független önkormányzati képviselő, akinek egyéni körzete épp a szállodákkal, magánpanziókkal leginkább érintett településrész.
Jónás azt írta: a debreceni ipari parkban folyó építkezések miatt több ezer munkavállalónak kell a térségben rövid időn belül szállást biztosítani, de a megyében Hajdúszoboszló az egyetlen olyan település, amelynek van annyi vendéglátói kapacitása, hogy ezt megtegye.
Tudom, hogy nagy a kísértés, hisz a fejvadászok biztosítanák a szálláshelyük teljes foglaltságát egész évben, ráadásul emelt áron,
írta Jónás Kálmán, aki a Népszavának azt mondta: az idegenforgalmi szezon általában július közepétől augusztus végéig tart a fürdővárosban, de szeptembertől már több szállásadó is arra kényszerülhet, hogy a bevételei érdekében esetleg vendégmunkásoknak adja ki a szálláshelyét. A hotelek foglaltsága egyelőre elég magas, de a kisebb családi házas panziók már most, a nyári szezonban is bővelkednek szabad férőhelyekben. Hozzátette:
tud olyan panziótulajdonosról, aki bement az önkormányzat jegyzőjéhez, és megkérdezte: ha befizeti az indiai vendégmunkások után az idegenforgalmi adót, és kvázi egyfajta üdülővendégnek tekinti őket, akkor a tevékenysége vajon legális-e?
Ő igenlő választ kapott, így ezt a példát követve később további lehetséges szállásadók is kihasználhatják majd a képviselő szerint ezt a fajta „kiskaput”, miközben szerinte hosszú távon az egész város idegenforgalmát veszélyezteti a vendég munkások tömeges jelenléte.
