Bár Magyarországon továbbra is kétszer akkora azon felnőttkorú lakosok aránya, akik támogatnák a háború és éhínségek ellen menekülők befogadását, mint ahányan ellenzik azt (63 százalék és 32 százalék), hazánk európai és globális szinten is a bizalmatlanabb országok közé tartozik, és jelentős visszarendeződés tapasztalható a háború kezdetéhez képest.

2022-ben még a magyarok 71 százaléka támogatta annak lehetőségét, hogy a háború vagy az üldöztetés elől az emberek más országokba, így akár hazánkba is menekülhessenek, idénre ez 8 százalékponttal csökkent.

Hasonló tendencia figyelhető meg az Ukrajnával szintén szomszédos Lengyelországban is, igaz, ott még most is magasabb a támogatók aránya, mint nálunk tavaly. Ezzel szemben például Nagy-Britanniában most magasabb a menekültek befogadását támogatók aránya, mint 2022-ben.

A magyarok a világátlagnak megfelelően (58 százalék) értenek egyet azon kijelentéssel, hogy a menekültek valójában gazdasági okokból, vagy jóléti szolgáltatásaink igénybevételéért érkeztek országunkba. A határaink lezárása azonban látványosan megosztja a közvéleményt: azonos arányban támogatja és ellenzi a magyar lakosság (46 százalék és 47 százalék), hogy egyáltalán ne engedjünk be menekülteket.

Itt is a fentihez hasonló változás figyelhető meg: 2022-ben még csak a magyarok 32 százaléka támogatta a határok lezárását, ez idénre 14 százalékponttal emelkedett. A magyarok  véleménye ugyanakkor nem számít kirívónak: Németországban, Hollandiában és Olaszországban is hasonlóképpen vélekedtek tavaly és idén is. Ezzel szemben a lengyelek több mint fele ellenzi a határok lezárását.

Összehasonlításképpen megnéztük az Ipsos egy 2023. januárban kiadott kutatását is, amelyben az ukrajnai háborúval kapcsolatos véleményeket mérték fel. Ennek az egyik részében különféle állításokat tettek, a válaszadók pedig elmondták, hogy egyetértenek-e vele vagy sem. A magyar válaszadók 85 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy el kell kerülni a katonai részvételt az ukrajnai háborúban, míg a szintén szomszédos lengyeleknél ez az arány 61 százalékos volt. Emellett

a magyaroknak az 59 százaléka értett egyet azzal, hogy a támogatni kell a szuverén országokat, ha azt egy másik ország megtámadja, a lengyeleknél ez az arány 78 százalékos volt.

A magyar lakosságnak mindössze a harmada fogadná el a fűtés korlátozását az orosz olajra és gázra vonatkozó szankciók fenntartása érdekében, és kevesebb mint a fele zárná ki az oroszokat a nemzetközi sportversenyekről. 43 százalék értett egyet azzal, hogy ha nem teszünk semmit Ukrajnában, akkor az oroszok Európa és Ázsia más részein is konfliktust okozhatnak, ugyanakkor 60 százalék gondolta azt, hogy az ukrajnai háború az ukránok problémája, és abba nem szabad beavatkozni.

Mindezek tükrében térjünk vissza a most júniusban nyilvánosságra hozott kutatás egy további részére, amelyben arra kérdeztek rá, hogy az adott ország kormányának mit kellene tennie a már ott élő menekültekkel kapcsolatban. Az összes megkérdezett országot tekintve 40 százalék mondta azt, hogy a már ott lévő menekültek maradhatnának, de másokat ne engedjenek be, míg 41 százalék továbbra is lehetővé tenné a bevándorlást, miközben 19 százalék kitoloncolná a menekülteket és lezárná a határokat.

A magyarok esetében kicsit mások az arányok:

öt polgártársunk közül kettő további menekülteket is befogadna (40 százalék),

kettő pedig támogatja az eddig érkezettek maradását (37 százalék), de további menekülteket nem engedne be. 23 százalék ugyanakkor azokat is kiutasítaná, akik itt vannak. Olaszországban és Németországban hasonlóak az arányok, Lengyelországban ugyanakkor a nyitott határ lehetősége van többségben.