Bár az idei nyáron bőven kaptunk hűvösebb napokat és nagy esőket is, azért forróságból sem volt, illetve lesz hiány. A kánikula időszakát mindig hűvös vízparton a legkellemesebb eltölteni, viszont egy balatoni nyaralást már egyre nehezebb kivitelezni az elszálló árak miatt. Ebben az évben a strandbelépők sokat drágultak, egy lángos ára pedig már a 2000 forintot is elérheti, így az egynapos balatoni strandolás akár 52 ezer forintba is kerülhet.
Szerencsére Magyarországon korántsem a „magyar tenger” az egyetlen lehetőségünk, ha vízparton szeretnénk átvészelni a forró nyári napokat, hiszen országunkat keresztülszeli a Duna, amely így számos településről könnyen megközelíthető. Az olcsóbb és elérhetőbb Dunában fürdőzéstől azonban sokan tartózkodnak, hiszen számos legenda kering arról, hogy a vize – főleg a budapesti szakaszon – szennyezett és betegségeket okoz.
De mégis mennyi ebben az igazság, tényleg fertőzéseknek tesszük ki magunkat, ha a Dunába a merészkedünk, vagy mindez nem több puszta tévhitnél? Többek között ezekkel a kérdésekkel kerestük meg az Országos Vízügyi Főigazgatóságot (OVF).
Tisztul a szennyvíz
Leginkább az 1990-es és a 2000-es években volt elterjedt a nézet, miszerint káros lehet az egészségre, ha megmártózunk a Dunában, azóta viszont sokat javult a folyó vizének tisztasága és ezzel együtt a megítélése is. Az OVF munkatársai elmondták, hogy az elmúlt évtizedekben a szennyvíztisztítási technológiák megbízhatósága rengeteget fejlődött, a tisztítási folyamat pedig jóval kontrolláltabb, mint a rendszerváltáskor.
A mai elvárásoknak megfelelően a szennyvíztisztítás általában háromfokozatú víztisztító telepeken történik, lépesei az elsődleges, mechanikai tisztítás, a másodlagos, biológiai tisztítás, valamint a harmadlagos tisztítási fokozat, amely biológiai és kémiai módszerekkel történhet.
Betegséget okoz a Duna vize?
A szennyvíztisztítás mellett a hajóforgalom esetében is történt technikai fejlődés, például 2014-ben üzembe helyezték a Zöld Szigetet Budapesten, ahol a hajók az utazás alatt összegyűjtött hulladékot és fenékvizet leadhatják.
Mindezek eredménye ránézésre látszik a Dunán: 1990 körül szemmel láthatóan barnás, zavaros jellegű volt a víz, míg napjainkra sokkal átlátszóbb, nem fenolszagú
– osztotta meg velünk az OVF.
A szakértők szerint a Balatonhoz képest a Duna vize ugyan valamivel zavarosabb, de kevesebb lebegő algát tartalmaz. A nagyobb szennyvízterhelés miatt esetenként több mikroszennyező lehet benne, de folyóvízként megújul, míg a tavakba került szennyezők koncentrációja csak a bomlás sebességének arányában csökken.
Veszélyes vizek
Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a Dunában fürdeni teljesen kockázatmentes lenne, hiszen folyóként számos veszélyt rejthet. Először is fontos kiemelni, hogy csak kijelölt fürdőhelyen szabad strandolni, amiből hazánkban jelenleg 22 darab van a folyó mentén, korábbi cikkünkben megmutattuk, merre találhatók.
Akik nem kijelölt helyen fürdőznek, erős sodrásnak és veszélyes áramlatoknak tehetik ki magukat, amelyeket nem érdemes félvállról venni.
A Duna esetében az apadó, illetve a nyári alacsony vízállás jelenti a legjobb vízminőséget, leglassabb áramlást, legkevesebb szállított lebegőanyagot, szemre a legtisztább vizet és a fürdésre alkalmas hőmérsékletet. Ezzel ellentétben, ha emelkedik a vízállás, a felvízi országokban árvíz van vagy volt, akkor igen gyors az áramlás, és sokszor soktonnás uszadékok, fatörzsek lebegnek a felszínen, ami életveszélyes. Éppen ezért a tiltásokat mindig nagyon komolyan kell venni.
A hajóforgalom szintén kifejezetten veszélyes lehet a vízben tartózkodókra, ezért soha nem szabad fürdeni hajóútban, hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében, illetve kikötők, veszteglő- és rakodóhelyek, kijelölt, zárt vízisí és jet-ski, valamint egyéb motoros vízi sporteszköz közlekedésére szolgáló pályák, hajóállomás területén.
Ha mindezeket a tanácsokat megfogadjuk, akkor viszont nyugodtan élvezhetjük a Duna vizét.
