Az elmúlt napokban a kormánykommunikáció újabb irányt adott az Európai Unióval szembeni propagandának. Orbán Viktor miniszterelnök reggeli hagyományos, a Kossuth rádiónak adott interjújában arról beszélt, hogy Brüsszelben nist mindenki azt kérdezi, hol van a pénz: „Hatalmas összegek mennek ki, ellenőrizetlenül. Már régen nincsen pénzünk arra, amire költünk. Ezért akarnak folyton hiteleket felvenni. Hol a magyarok pénze? Attól tartok, hogy Ukrajnában” – mondta a kormányfő, aki szerint adósságcsapdába kergetik a tagállamokat.
Ugyanez az állítás került elő abban a videóban is, amelyet az Európai Tanács ülése előtt rakott ki a miniszterelnök. Itt szintén beszélt arról is, hogy nincs pénz az unióban. Kifejtette, hogy az Európai Bizottság benyújtott egy költségvetés-módosítási javaslatot, és újabb súlyos 100 milliárdok befizetését kérik a tagállamoktól.
Nem Orbán Viktor volt az első, aki előjött ezzel az állítással. A hét elején Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője gondolkodott hosszan ugyanerről. A fideszes EP-képviselőkkel való háttérbeszélgetéseken az is egyértelművé vált, hogy ez lesz a fő narratíva az EP-választásokig, de legalábbis a hétéves költségvetés felülvizsgálatáig.
De akkor kezdjük az elején: tényleg mindenki azt kérdezi Brüsszelben, hogy hol van a pénz?
Röviden: nem. Az Európai Unió költségvetései hétéves ciklusokban vannak megszervezve, mert évente nem érné meg újratárgyalni mindent. Ennek a hétéves ciklusnak a felénél minden esetben van egy felülvizsgálat, ahol megnézik, a tervezetthez képest hogy áll a büdzsé és a valóság viszonya. A ciklus félideje 2024-ben lesz, addig kell megegyezni tehát arról, hogy kiegészítik-e az uniós költségvetést.
Ez teljesen normális ügymenet, de most néhány különlegesebb esemény is történt. Az egyik az, hogy
Az unió most először vett fel közösen hitelt a Helyreállítási Alap fedezetére, nagyon alacsony kamatokkal, amelyek viszont mostanra valamennyire megnőttek. Ez 19 milliárd eurós pluszt jelent a költségvetésben a hétéves ciklus végéig, erre szeretne az EU pénz kérni a tagállamoktól.
Ukrajnát pedig eltökélten támogatják az unió tagországai az Oroszország elleni harcban. Keleti szomszédunknak valóban jelentős mennyiségű pénz ment az EU-ból, de ennek a nagy része hitel, amelyet alacsony kamatokkal adunk ugyan, de később vissza kell fizetni. A magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy az EU még 50 milliárd eurót adna Ukrajnának, de ennek valójában a kétharmada hitel lenne, csak egyharmada támogatás.
Ezen felül egy sor olyan kisebb pluszköltség van, amire az unió pénz kért a tagállamoktól. Annak, hogy ilyen helyzetben pénzt kell adni a közös költségvetésbe, senki nem örül, de a nagy tagállamok szinte mind meg fogják tenni.
A költségvetés módosításához egyetértésre van szükség, minden tagországnak jóvá kell azt hagynia, ez pedig nehéz lesz. Magyarország és Lengyelország még semmit nem kapott a Helyreállítási Alapból, és a magyaroknak a hétéves költségvetésből is csak az agrártámogatásokat utalták eddig, mást nem.
Ez még nem jelenti azt, hogy Magyarország az unió nettó befizetőjévé válna, de az Orbán-kormány egy éles váltással már elkezdett úgy kommunikálni, mint ahogy a fukar tagállamok szoktak, vagy korábban Nagy-Britannia. Akik ugyanis fenntartják az EU működését, azoknál a politikai harc általában pont arról szól, hogy milyen célra ne adjanak pénzt. Éppen ezért ellenségesek sokszor a fukar északi tagállamok Magyarországgal vagy a déliekkel, mert azt gondolják, hogy nem megfelelően költik el a pénzüket.
Valami ilyesmit csinál most Orbán Viktor is, amikor arról beszél, hogy a magyaroknak járó pénzeket, amelyeket mi szerinte politikai okokból nem kaptunk meg, Ukrajnának utalták el. Ez nem igaz. Arról, hogy a pénzeink hogy állnak, itt írtunk részletesebben (a cikk végén olvasható keretes írásunkban összefoglaltuk a lényeget), a helyzet azóta érdemben nem változott.
a magyarok pénzének addig is rendelkezésre kell állnia, amíg nem döntenek úgy, hogy megkaphassuk. Ha pedig úgy döntenek, és leadjuk a számlákat, jönni is fog a pénz.
Ezt Dana Spinant, az Európai Bizottság szóvivője is megerősítette a 24.hu kérdésére. Spinant azt mondta, a mostani felülvizsgálat a hétéves költségvetést érinti, mivel Magyarországgal és a legtöbb országgal szemben az uniónak hosszútávú költségvetése van.
A Helyreállítási Alapból származó pénzek pedig továbbra is félre vannak téve Magyarország és Lengyelország számára. Ezek a pénzek nem lesznek és nem is lehetnek átcsoportosítva máshova
– mondta. Hozzátette azt is, hogy ahhoz, hogy ezekhez a pénzekhez hozzájusson Magyarország, előbb teljesíteni kell a vele szemben megfogalmazott reformokat.
Egyébként az sem igaz, hogy az EU kifogyott volna a pénzből. Valójában a hétéves költségvetésekhez képest a kifizetendő összegek általában két-három évvel el vannak tolódva, tehát a ciklus pénzeinek csak kis részét fizették eddig ki. A költségvetési módosítás is inkább arról szól, hogy a 2024-27-es időszakban lesz-e mindenre anyagi forrás, amire az EU korábban költeni akart.
Nagyjából mindenki arra számít, hogy a magyarok akadályozni fogják a költségvetési felülvizsgálattal kapcsolatos megegyezéseket, és többször vétózhatnak is. Addig pedig ez a narratíva fog uralkodni, amelyet a magyar kormány kommunikál: elfogyott a pénz, mert Ukrajnának adták azt. Rég volt viszont ennyire elszakadva az unióval kapcsolatos magyar kormánykommunikáció a valóságtól, és attól, ahogy a magyar kormány valójában tárgyal Brüsszelben.
