Magyarország történetének legpusztítóbb földrengésére 1763. június 28-án került sor, amely Komárom mellett Győr és Zsámbék környékét sújtotta leginkább. A földmozgás erősségét – utólag – a tudósok körülbelül 6,3-as erősségűre becsülték a Richter-skálán, ami hazánk esetében kivételesnek számít – írja a Rubicon.
A források alapján a Komáromot romba döntő 1763. évi földrengés epicentruma Győrtől északkeletre és Komáromtól északnyugatra helyezkedhetett el, de a föld mozgását még Drezdában és Lipcsében is megérezték. A természeti katasztrófa a Duna-parti város mellett Ácson, Bábolnán és Győrben is pusztított, számos lakóház mellett pedig romba döntötte a zsámbéki bazilika épületét is.
A földrengések esetében gyakran előfordul, hogy egy kiemelkedően erős esetet utómozgások és későbbi rengések követnek: ez sajnos Komárom esetében is így volt, ahol 10 esztendővel később egy hasonló katasztrófa 500 házat döntött romba. Ezt követően a térségben átlagosan húszévente tapasztaltak erősebb rengéseket, majd a föld 1850 után elcsendesedett.
