Egyszerre hadgyakorlatozik a Balti-tengeren Oroszország és a NATO

Ukrajnának elég fegyvere van az orosz erőkkel szembeni ellentámadáshoz – jelentette ki hétfőn Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Ezek a fegyverek – hangoztatta az ukrán diplomácia vezetője – el fogják hozni hazájának a győzelmet, amely ahhoz kell, hogy Ukrajna csatlakozhasson a NATO-hoz. Mindazonáltal Ukrajna NATO-tagsága “valószínűleg” csak a harcok végével lesz lehetséges – ismerte el Kuleba a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában.

Mint mondta, a kijevi vezetés következő nagyobb célkitűzése a NATO-tagság, miután szövetségesei hozzájárulásukat adták ukrán pilóták F-16-os amerikai harci repülőkön való kiképzéséhez. “Már minden fegyvert engedélyeztettünk… nem maradt semmi igazán nagy, amiért még meg kellene küzdenünk” – tette hozzá.

Kuleba ugyanakkor újságírói kérdésre sem árulta el, hogy a hónapok óta várt ellenoffenzívát az ukrán csapatok időközben megkezdték-e már. Úgy fogalmazott, hogy nem az a fontos, hogy mikor fog megkezdődni a támadás, hanem az, hogy ukrán győzelemmel érjen véget. “Egy NATO-tagság nem vethet véget ennek a háborúnak, de egy NATO-tagság elejét fogja venni további háborúknak” – hangsúlyozta. Mint mondta, a térség biztonságát a legjobban az szolgálja, ha eljutnak arra a pontra, amikor Ukrajna az észak-atlanti szövetség tagjává válhat.

(MTI)

Előre nem bejelentett látogatást tett hétfőn Kijevben James Cleverly brit külügyminiszter, akit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadott, írja az MTI.

Az államfő közösségi oldalain arról tájékoztatott, hogy Cleverlyvel fontos aktuális kérdésekről tárgyalt: Ukrajna várakozásairól a vilniusi NATO-csúcstól, az ukrán béketerv népszerűsítéséről, egy globális csúcstalálkozó előkészítéséről, továbbá az Ukrajna újjáépítéséről Londonban tartandó nemzetközi konferenciáról.

Nagyon hálásak vagyunk azért a támogatásért, amelyet az Egyesült Királyság nyújtott és nyújt Ukrajnának. Az elmúlt hetek során tárgyaltunk a brit miniszterelnökkel, közvetlen párbeszédet folytattunk, és nagyon fontos megállapodások születtek

– emelte ki Zelenszkij. Az ukrán elnök a tavaly novemberben tartott G20-csúcstalálkozón hozta nyilvánosságra tíz pontba szedett békefeltételeit. Ez az ukrán béketervnek nevezett javaslat magában foglalja a nukleáris-, az élelmiszer- és az energiabiztonság garanciáit, valamint az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrajnai területekről az 1991-es határok mögé.

Nem tartott rendkívüli televíziós és rádiós beszédet Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn, az egyes hálózatokon megjelent videó hackertámadás eredménye – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.

“(Beszéd) biztosan nem volt. Néhány régióban valóban történt hackertámadás. Konkrétan tudom, hogy hackertámadást követtek el a Mir rádió és néhány hálózat ellen. Mostanra mindezt leállították, a helyzetet rendezték. A szolgálatok vizsgálatot indítottak” – mondta a Kreml szóvivője.

A Rigában szerkesztett Meduza ellenzéki portál közölte, hogy az oroszországi Rosztov, Belgorod és Voronyezs megyében több rádió hétfőn olyan “Putyin-beszédet” sugározott, amely szerint “ukrán csapatok hatoltak be” az országba, ami miatt az érintett régiókban “hadiállapotot hirdettek ki”. A bejelentés a lakosságot Oroszország belsejébe való evakuációra szólította fel, és azt állította, hogy “általános mozgósítás” következik. A Meduza idézte a Belgorodi megye operatív törzsét és a voronyezsi regionális kormányt, amely közölte, hogy “rádiófrekvenciákat törtek fel”, pánikkeltés céljával. A helyi vezetés biztosította a lakosságot, hogy “nincs ok az aggodalomra”.

Az ukrajnai háború kezdete óta az orosz rádióállomások és tévécsatornák több régióban közöltek már a műsorukba kívülről bejuttatott híreket és bejelentéseket, arra is volt példa, hogy hamis légiriadót hirdettek ki. A hatóságok akkor is hackertámadásról számoltak be, de arról nem érkezett bejelentés, hogy az elkövetőket azonosították volna.

(MTI)

A belga kormány kérdőre vonja Ukrajnát, miután egyes jelentések szerint Belgiumban gyártott fegyvereket vetettek be orosz csapatok ellen, Oroszország határain belül – közölte hétfő Alexander de Croo szövetségi kormányfő a belga közmédiának adott nyilatkozatában.

A The Washington Post beszámolója szerint a Moszkva-ellenes orosz milíciák, akik a múlt héten határon átnyúló támadást indítottak Ukrajnából az oroszországi Belgorod régióba, olyan fegyvereket vetettek be, amelyeket a többi között Belgiumban gyártottak és Ukrajnába szállítottak az ország védekezését segítendő. A The Washington Post szerint ezt fényképek is bizonyítják, és az amerikai hírszerzés is megerősítette az információt.

Európa fegyvereket szállít Ukrajnának, azzal a feltétellel, hogy kizárólag ukrán területen használhatják fel őket, hogy védekezzenek az orosz erők ellen. Szigorú kontrollt vezettünk be azért, hogy ez így is történjen

– hangsúlyozta a belga miniszterelnök.

De Croo nem tért ki arra, hogy milyen következményekkel jár, ha a jelentések megerősítést nyernek.  „Nem szabad elébe menni a dolgoknak, de nagyon fontos hogy kivizsgáljuk ezeket a nagyon komoly állításokat” – tette hozzá.

Ludivine Dedonder belga védelmi miniszter a belga közmédiának elmondta, hogy hivatala felveszi a kapcsolatot az ukrán hatóságokkal. Hangsúlyozta: az ukrán fegyveres erőknek szállított haditechnikai eszközök célja, hogy támogassák őket az orosz agresszióval szemben. Mint mondta, az egyes szállítmányokat kísérő dokumentumok is megerősítik, hogy a fegyvereket csak Ukrajna hivatalos védelmi erői között lehet szétosztani, hacsak Belgium nem ad kivételt.

Belgium tavaly március óta már több ezer az FN Borstal belga hadipari cég által gyártott fegyvert szállított Ukrajnának.

(MTI)

Oroszország hétfőn bejelentette, hogy haditengerészeti gyakorlatot kezdett a Balti-tengeren, egy nappal azután, hogy a NATO-tagállamok is megindították éves balti-tengeri gyakorlatukat.

Negyven orosz hadihajó és vízi jármű, 25 repülőgép és mintegy 3500 fős személyzet vesz részt a június 15-ig tartó gyakorlaton.

Moszkva hétfőn azt is közölte, hogy a Japán-(Keleti-)tengeren és a szintén távol-keleti Ohotszki-tengeren is gyakorlatba kezdett, amelyeken a Csendes-óceáni Flotta több mint 60 hadihajója és ellátóhajója vonul fel.

Az Egyesült Államok korábban arról számolt be, hogy a Balti-tengeren a NATO részéről hatezer fős személyzet, 50 hajó és több mint 45 repülőgép vesz részt a katonai manőverben, amelyben Finnország szövetségi tagállamként először képviselteti magát.

(MTI)

Az Egyesült Államok úgy véli, hogy Ukrajna stratégiailag jelentős területeket fog visszafoglalni az ukrán ellentámadás során – mondta Jake Sullivan, Joe Biden nemzetbiztonsági tanácsadója a CNN műsorában.

Hogy pontosan hol és mekkora területet lesz képes visszafoglalni Ukrajna, az a helyszínen zajló események függvénye lesz, ahogy az ukránok megindítják az ellentámadást. De úgy gondoljuk, hogy az ukrán ellentámadás sikerrel fog járni

– hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, hogy mindez azt jelenti-e, hogy az év végéig megkezdődnek a béketárgyalások a harcoló felek között, Sullivan nem kívánt menetrendet ismertetni, viszont azt elárulta, hogy a harctéri fejlemények „komoly hatással” lesznek a jövőbeli tárgyalásokra.

Azt elárulhatom, hogy maga Zelenszkij elnök mondta, hogy ezt a háborút végül diplomáciai tárgyalások fogják lezárni

– mondta Sullivan.

(CNN)

Közzétette szokásos, reggeli hírszerzési jelentését a brit védelmi tárca.

A jelentés pontjai az alábbiak:

• 2023 májusában 300, iráni gyártmányú Sahíd kamikaze drónt (egyirányú, pilóta nélküli légi jármű) indított Oroszország Ukrajna területe ellen. A háború első tizenöt hónapja során a legintenzívebben idén májusban támaszkodott erre fegyvertípusra az orosz haderő.
• Az oroszok azért vetnek be ilyen nagy számban drónokat, hogy az ukrán légvédelem elhasználja a drága és értékes rakétáit az olcsó, iráni eszközök kilövésére.
• Az oroszok taktikája vélhetően nem különösebben sikeres: az ukránok a drónok legalább 90 százalékát régi, olcsó légvédelmi rendszerekkel, és elektronikus harcászati rendszerekkel is képesek hatástalanítani. Oroszország igyekszik mélyen a frontvonalak mögött bemérni és megsemmisíteni az ukrán csapatokat. A távoli, mozgó célpontok hatástalanítása az orosz haderő célzással kapcsolatos hiányosságai miatt azonban továbbra is eredménytelen.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 05 June 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ZBWyk4tK0H

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/E0RATcLPZ4

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) June 5, 2023

Ferenc pápa ukrajnai békenagykövete hétfőn és kedden Kijevben tárgyal – derül ki a Vatikán közleményéből.

A múlt hónapban a pápa Matteo Zuppi bíborost, bolognai érseket, az Olasz Püspöki Konferencia elnökét nevezte ki az ukrajnai háborút lezáró békemisszió vezetésére.

A pápa kezdeményezésének fő célja, hogy figyelmesen meghallgassa az ukrán hatóságok véleményét az igazságos békéhez vezető lehetséges utakról

– áll a közleményben.

(CNN)

A Moszkvától délre fekvő Kalugai terület kormányzó közölte, hogy két drón zuhant az M3-as autópályára, Zsizdra és Duminicsi városok közelében. Az orosz M3-as autópálya az ország egyik főútja: 490 kilométer hosszú, az ukrán határtól egészen Moszkváig tart.

A becsapódó drónok nem robbantak fel, a helyszínt a nyomozók lezárták.

(The Guardian)

Videókampányt indított az ukrán hadsereg, melyben mindenkit hallgatásra szólítanak fel a várható ellentámadás kapcsán. A videót több ukrán tisztviselő is megosztotta a közösség médiában.

Anton Gerascsenko ukrán belügyminisztériumi tanácsadó a Twitteren tette közzé a videót az alábbi felirattal: „az ukrán fegyveres erők csendet kérnek az információs térben”.

Ukrainian Armed Forces ask for silence in the information space 🇺🇦 pic.twitter.com/xoFHubylpV

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) June 4, 2023

A tervek szeretik a csendet. Az ellentámadás kezdetét nem fogják bejelenteni

– áll a videó végén szereplő feliraton.

Az orosz erők visszaverték az ukránok támadást Dél-Ukrajna megszállt részein – közölte a CNN híre szerint Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Oroszország által kinevezett tisztségviselője.

Rogov beszámolója szerint a támadás vasárnap éjjel történt. Úgy véli, az offenzív művelet az ukrán hadsereg harci felderítési kísérletének része volt, ugyanis azt a pontot keresik, ahol áttörhetik a frontot a déli régióban.

Az ukrán hadsereg vasárnapi jelentésében nem tett említést a Zaporizzsjában folyó harcokról, azonban a Portfolio több geolokációval hitelesített videót is szemlézett.

Egy drónfelvételen látni, amint egy amerikai páncélosokkal felszerelt ukrán gépesített gyalogsági alakulat orosz rajtaütésbe fut bele. Az orosz hadsereg által közzétett videón MaxxPro MRAP-ek, Humveek és M113-asok láthatók, melyekből több ezret kapott az ukrán hadsereg, így a képsorokon látható veszteségek nem nevezhetők jelentősnek.

GeoConfirmed UKR.

"The first shots from the scene of the Ukrainian attack on the Zaporozhye direction. Russian drone detected several American M1224 MaxxProo and HMMWV M1151A1 armored vehicles, and others…

47.799223, 36.719477

Source: https://t.co/B5uGEKAxqC pic.twitter.com/Hc5zuBX8T0

— GeoConfirmed (@GeoConfirmed) June 4, 2023

Vasárnap reggel Ukrajna nagyszabású offenzívát indított Donyeck megye délkeleti részén – közölte az Orosz védelmi tárca.

Az ellenség célja az volt, hogy áttörje a védelmet a frontvonal általuk leginkább sebezhetőnek tartott részén. Az ellenség nem érte el céljait, a támadás sikertelen volt

– tájékoztatott a minisztérium, mely szerint az ukrán fél stratégiai tartalékának 23. és 31. gépesített dandárját vetette be, más katonai egységek és alegységek támogatásával.

Ukrajna öt frontszakaszon kísérelte meg az áttörést, a támadásban összesen hat gépesített és két harckocsizászlóalj vett részt. Az oroszok beszámolója szerint több mint 250 katonát, 16 harckocsit, 3 gyalogsági harcjárművet és 21 páncélozott harcjárművet semmisítettek meg.

A tárca állításait független források nem ellenőrizték.

(CNN/MTI)