Egyáltalán mit jelent az, hogy valaki tudatos a pénzügyek terén?
A tudatosság szerintem ott kezdődik, hogy nem csak a bevételeinket ismerjük, hanem a kiadásainkat is. Nem csak arra gondolok, hogy tudjuk: hó végén mennyi pénzünk marad, hanem adott esetben azt is, hogy pontosan mire mennyi pénzt költöttünk. Ha ezzel tisztában vagyunk, akkor jöhet a következő lépés, hiszen, ha ismerjük a jelent, csak akkor tudjuk végig gondolni, mi lesz velünk 5-10-20 év múlva, és akkor fogunk tudni jól felkészülni a váratlan helyzetekre is. A tudatosság harmadik lépése az, ha már képezzük is magunkat a pénzügyek terén, hogy a lehető legjobb döntést hozzuk meg, vagy felismerjük azt, hogy amennyiben ezt nem tudjuk magunk megtenni, akkor segítséget kérünk.
Hogyan lehet megteremteni azt, hogy élvezzük is a jelent, de a jövőbeni öngondoskodásról se mondjunk le?
Kell hozzá egy jó terv. Ha van egy jó tervünk, amelyben kitűzünk egy megtakarítási célt és tudjuk tartani magunkat hozzá, akkor általában a kiadásaink és a megtakarításaink között ki tudunk alakítani egy olyan mozgásteret, amelynek segítségével nem csak a túlélésért fogunk küzdeni, hanem élvezni is tudjuk a jelent.
És mennyire korán kellene elkezdeni illetve tanulni ezt a folyamatot?
A pénzügyi tudatosság tanulása sajnos hiányzik az oktatási rendszerből, én is leérettségiztem anélkül, hogy bármit tanultam volna a kamatos kamaton kívül. Valószínűleg ebből a hiányból fakad az, hogy sok esetben később sem alakul ki ez a fajta pénzügyi tudatosság az emberekben, kivéve, ha valaki kifejezetten ilyen területen tanul tovább. Pedig az lenne a cél, hogy mire munkába állunk, elérjük a pénzügyi tudatosság mindhárom, korábban említett lépcsőjét: ismerjük a bevételeinket és kiadásainkat, nyomon tudjuk követni a költéseinket, de ide tartozik a különböző pénzügyi termékek ismerete is a megtakarítások és a hitelek oldaláról egyaránt.
Elvárható egyáltalán, hogy egy fiatal már pályája kezdetén a nyugdíjmegtakarítással foglalkozzon?
Valójában ez megtörténik az állami rendszerben, hiszen a 25 éves fiatal is megfizeti a nyugdíjjárulékot, csak az nem a saját nyugdíja lesz, hanem a mostani nyugdíjasoké. Ha pedig megfizeti a nyugdíjhozzájárulást, akkor miért ne készülhetne a sajátjára is tudatosan? Valószínűleg nem lesz általánosan jellemző, hogy egy fiatal felnőtt már munkája kezdetén a saját nyugdíjmegtakarításával fog foglalkozni, de az, hogy valamilyen célból takarékoskodjon, alapvető fontosságú kellene, hogy legyen.
Milyen lehetőségek közül választhatnak és melyik mire alkalmas?
Attól függ, hogy mi a cél. Egy megtakarítási jellegű biztosításnál hosszabb távon, 12-15 év vagy afölötti időtávban kell gondolkodnunk, ami például a nyugdíjbiztosításra tökéletes. De haa gyerekek oktatására vagy egy lakás kezdőrészletére gyűjtünk, ezekre is alkalmasak a megtakarítási biztosítások, ráadásul választhatunk mellé külön életbiztosítási kiegészítőket is. Ezek az ún. befektetési jellegű biztosítások, de emellett fontos az ún. kockázati életbiztosítás is, ahol abban az esetben van kifizetés, ha valami baj történik.
A biztosításokhoz korábban gyakran társult egy olyan érzés, hogy a „semmire” fizetjük, ha nem történik baj. Ez változott?
Szerintem egyre kevésbé jellemző ez. A múltban elérhető életbiztosítási típusok azért voltak drágábbak, mert mindenképp volt valamiféle kifizetés a végén. Az Allianznál már elérhetőek olyan kockázati biztosítások, amik csak abban az esetben fizetnek, ha baj van, ezek így már lényegesebben olcsóbbak, már havi 6000, illetve 8000 Ft-os díjjal is megköthetők. A casco-hoz vagy a lakásbiztosításhoz tudnám hasonlítani ezeket: a legjobb esetben ott sem kapunk pénzt, ha nem történik baj. Úgy kell tekinteni erre, hogy a nyugalmunk, a biztonságérzetünk az, amit megfizetünk.
Hogyan kezdjünk bele, ha szeretnénk valamilyen pénzügyi konstrukciót indítani?
Az első és legfontosabb, hogy felmérjük azt, hogy mennyit tudunk rendszeresen félretenni, és mire lenne szükségünk. Ebben nagyon sokat tudnak segíteni az olyan típusú edukációs kampányok, amilyet az Allianz is indított nemrégiben. Ha már egyszer megtörtént a felismerés, kérhetjük hivatalos tanácsadó segítségét, aki irányítani tud bennünket azon az úton, hogy az adott élethelyzetünkben mi a megfelelő befektetési döntés, és milyen kockázati tényezőkkel járnak ezek.
Mennyire fontos a személyre szabottság?
Minden esetben az adott kereteken belül kell megoldást találnunk. Ha valaki nem engedhet meg magának többtízezer forintos megtakarítást egy hónapra, akkor nincs értelme olyat kötni, hiszen a cél a hosszú távú elköteleződés és a tervezhetőség. Az ún. kockázati étvágy is nagyon fontos szempont a befektetéseknél. Ha kockázattűrő az illető, akkor választhat egy kockázatosabb alapot, mely értéke jobban ingadozik,, ám valószínűleg magasabb hozamot is remélhetünk tőle. Ha valaki ezt nem szeretné bevállalni, akkor egy kevésbé kockázatos alapot kell választani számára.
