A nagyon különböző anyagi helyzetben lévő nyugdíjasok fogyasztása is merőben eltérő. Teljesen más mennyiségű élelmiszereket fogyasztanak, és bizonyos esetekben súlyra akár hétszeres is lehet az eltérés – írta a Pénzcentrum a KSH adatai alapján.
A különbség attól is függ, milyen élelmiszerről van szó. A pékáruknál például
- kenyérből a legszegényebb nyugdíjasok 46,7 kilogrammot fogyasztanak fejenként egy évben, míg a leggazdagabbak csupán 38 kilogrammot.
Minél szegényebb tehát valaki, annál inkább válik számára fontos élelmiszerré a kenyér. Péksüteményből a legtöbbet már a leggazdagabbak eszik, fejenként 32,2 kilót, miközben a legszegényebbek fogyasztása ezekből a termékekből csupán 20,8 kilogramm.
- A sertéshúsnál viszont meglepően közel vannak egymáshoz a legszegényebb és leggazdagabb nyugdíjasok, előbbiek 23,9, utóbbiak 21,6 kilót fogyasztanak belőlük átlagosan egy évben fejenként.
A baromfihúsnál a két véglet között majdnem hét kiló a különbség, de összességében a jövedelmi ötödök arányaiban meglehetősen hasonló mennyiségűt fogyasztanak belőle. A legszegényebbek fejenként 28,8 kilót, a leggazdagabbak 35,5 kilót.
Ami a gyümölcsöket illeti,
- a citrusféléknél (citrom, narancs) azt találták, hogy míg a leggazdagabb nyugdíjas háztartásokban egy főre fejenként 18,3 kiló jut átlagosan, addig a legszegényebbeknél ez mindössze 6,5 kg, ez pedig 2,8-szoros különbség.
- Banánból az első jövedelmi ötödbe (ők a legszegényebbek) tartozó nyugdíjasok fejenként 6,1 kilót fogyasztanak ebből átlagosan, míg a leggazdagabbak 14 kilót. A különbség 2,3-szoros.
- Több mint kétszeres a fogyasztásbeli különbség az almánál is. A legszegényebbek fejenként 9,8 kilót esznek, míg a leggazdagabbak 22,7 kilót.
- A szőlőnél még nagyobb az eltérés, mert míg a legszegényebb nyugdíjasok fogyasztása az évi 1 kilót sem éri el, addig a leggazdagabbak 7,3 kilogramm szőlőt fogyasztanak. A különbség 8,1-szeres.
A zöldségeknél nincsenek a szőlőhez hasonló eltérések, de
- miközben paradicsomból az első jövedelmi ötödbe tartozó nyugdíjasok 6,5 kilót esznek évente fejenként, addig az ötödikbe lévők 14,5 kilót. A különbség több mint kétszeres.
- Zöldpaprikából is összességében több mint négy kilóval futja többre a leggazdagabbaknak, itt fejenként 10,5 kiló a fogyasztás, míg a legszegényebbeknél 6,2.
- A burgonya a nyugdíjasok minden gazdasági rétegében egyaránt fontos alapanyag. A legszegényebbek is majdnem harminc kilót esznek belőle fejenként évente, a leggazdagabbak viszont negyvennél is többet.
- A vöröshagymánál volt a legkiegyenlítettebb a fogyasztás.
