Férfikézi-vb: tisztelet az ellenfélnek

43-13. Másként 30 gól különbség. Ekkora volt a tudásbeli differencia a magyar és az ausztrál kézilabda-válogatott között a világbajnokság csoportkörének második mérkőzésén. Persze szerény képességű volt az ellen, tán a magyar második vonal szintjét ha megüti, mégis elismerésre méltó, hogy 1999 óta valamennyi vébére kijutott, ergo dícséretet érdemel az a kitartás, ahogy a szigetországban kezelik a sportágat.

Dicsérendő a magyar válogatott is, hiszen nem komolytalankodta el a meccset. Aki valaha játszott, versenyzett nála sokkal gyengébb ellenfél ellen az bizonyára tudja, hogy nem oylan egyszerű ilyenkor fejben ott lenni, könnyen lankad a figyelem, a 100 százalékos koncentráció. E nélkül pedig tök mindegy ki az ellenfél, hamar kimarad a ziccer, “iszapban topog a láb”, jön a védekezési hiba, stb…

A sportszerűség, az ellenfél tisztelete mellett persze fontos motivációs tényező maga a vébé és a gólkülönbség sem feltétlenül mellékes a csoportkör végére. “Gratulálok a csapatomnak! Már a puszta világbajnoki részvétel is motiválja a játékosokat, de tiszteltük ellenfelünket, ezért igyekeztünk annyi góllal győzni, amennyivel csak tudtunk. Amellett, hogy örülök a 30 gólos győzelemnek, annak is örülök, hogy sérülés nélkül megúsztuk a találkozót. Több játékos, aki eddig kevesebb lehetőséget kapott, most sokat játszott, mások pedig tudtak pihenni. Már az Ausztrália elleni mérkőzés előtt is, de most hatványozottan a Horvátország elleni találkozóra készülünk” – értékelt a mérkőzés után a szövetségi kapitány, Mocsai Lajos.

A találkozón hét gólt szerző, így Császár (8 gól) mögött a legeredményesebb magyar játékos Szöllősi Szabolcs is már az ausztrál mérkőzést követően a keddi, horvátok elleni derbiről beszélt: “Örülök, hogy ennyi lehetőséget kaptam, akiknek pedig kellett, azok pihenhettek Ausztrália ellen. A következő meccsen Horvátország az ellenfél, szeretnénk meglepetést okozni.” Úgy legyen. Mert a vébé igazából ma este kezdődik.

Kövess minket a Facebookon is!