Ukrajna merényletet kísérelt meg Putyin ellen, állítja a Kreml

Az orosz erők szerdán a Donyeck megyei Limansz, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányába összpontosították támadó műveleteiket, a nap folyamán mintegy harminc támadást vertek vissza az ukrán erők – írta esti helyzetjelentésében az ukrán vezérkar. A beszámoló szerint a leghevesebb csatákat változatlanul Bahmutért és Marjinkáért vívják.

Az ukrán vezérkar közölte: az orosz erők két rakéta- és 41 légicsapást mértek, és mintegy 25-ször nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán katonák állásaira és ukrajnai településekre. A támadásoknak civilek estek áldozatul, valamint lakóházak és polgári infrastrukturális létesítmények dőltek romba vagy károsodtak. Eközben az ukrán légierő három csapást mért orosz élőerő-összpontosulásokra, megsemmisítettek öt – különböző típusú – orosz felderítő drónt és egy Lancet típusú lövedéket. A rakéta- és tüzérségi egységek egy élőerő-koncentrációs területet és egy orosz lőszerraktárt találtak el.

A vezérkar szerint az oroszok felhasználják a helyi lakosságot a megszállt területeken arra, hogy személyi állományukat védjék az ukrán erők tüzérségi támadásaitól. A déli Herszon megyei Kahovka környékén fekvő településeken az orosz erők a helyi lakosok házai között helyezték el egységeiket – írta a vezérkar.

Roman Mrocsko, a herszoni városi katonai adminisztráció vezetője arról tájékoztatott, hogy a nap folyamán a megyeszékhelyen és a régióban együttvéve 17 civil vesztette életét az orosz támadások következtében, 45-en sérültek meg, köztük két gyermek.

(MTI)

Ukrajna nem intézett támadást sem Moszkva, sem Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Helsinkiben.

Nem támadtunk Putyinra vagy Moszkvára, mi a saját területünkön harcolunk,

hangoztatta az ukrán elnök sajtótájékoztatóján a finn fővárosban. „Nem támadunk Putyinra, ezt meghagyjuk egy törvényszéknek” – tette hozzá.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó nem sokkal később közölte, hogy Kijevnek nincs köze a történtekhez és olyan feltételezéssel állt elő, miszerint mindez egy orosz taktika része. Mint mondta, egy ilyen művelet semmit sem használna a harctéren és csak Oroszországot provokálná „radikálisabb intézkedésekre”. Hozzátette: az orosz állásfoglalás arra utalhat, hogy Moszkva egy nagyobb „terrortámadást” tervez Ukrajna ellen a közeli napokban.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Telegram-csatornáján azt írta, hogy a Kreml elleni éjszakai dróntámadása után nem maradt más lehetőség, mint hogy megsemmisítsék Zelenszkijt és kijevi „bandáját”.

Szergej Mironov orosz parlamenti képviselő Telegram-oldalán azt írta: már önmagában az a tény, hogy két drón elérhette a Kreml területét kérdéseket vet fel az orosz légvédelemmel kapcsolatban. Egyben „az ukrán terrorista elit” megsemmisítésére szólított fel.

Vjacseszlav Vologyin az orosz parlament alsóháza, az állami duma elnöke kijelentette: „követelni fogják olyan fegyverek bevetését, amelyek megfékezik és megsemmisítik a terrorista rezsimet Kijevben”.

Az orosz elnöki hivatal szerdán délután közölte, hogy Ukrajna előző éjjel dróntámadást kísérelt meg a Kreml ellen az orosz elnök meggyilkolása céljából, de a két drónt az orosz védelem semlegesítette. A Kreml kitervelt terrortámadásnak, az elnök elleni merényletkísérletnek minősítette a történteket, és jelezte: fenntartja a jogot a megtorló intézkedésekre, „ott és akkor, ahol és amikor jónak látja”.

(MTI)

Elfogadta szerdán a svéd törvényhozás az ország terrorizmusellenes törvényének szigorítására javasolt módosításokat. A június 1-jétől életbe lépő új törvény a többi között büntetendővé teszi a terrorszervezetekben való részvételt, azok anyagi támogatását és az ilyen szervezetek bármilyen népszerűsítését.

A fentiek mindegyikét akár négy – a hatóságok által súlyosnak ítélt esetekben nyolc – év börtönbüntetéssel is sújthatják, ha pedig valakiről bebizonyosodik, hogy egy ilyen szervezet vezetője, akár életfogytiglani börtönbüntetésre is számíthat, amely Svédországban rendszerint 20-25 évet jelent.

A módosításokat 268 igen, 34 nem szavazat ellenében fogadták el, 47 törvényhozó tartózkodott – írja az MTI.

A törvényjavaslatot a svéd kormány márciusban nyújtotta be és azt reméli tőle, segít Stockholmnak, hogy minél hamarabb elnyerje a török kormány támogatását a NATO-csatlakozáshoz.

Ankara többször sürgette a svéd kormányt, lépjen fel határozottabban a terrorizmus ellen, s azt veti Stockholm szemére, hogy a Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió által terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjainak ad menedéket.

Stockholm – szakítva több évtizedes semlegességével – Helsinkivel együtt tavaly májusban, nem sokkal Oroszország Ukrajna ellen indított támadása után kérelmezte felvételét a NATO-ba, ám míg Finnország idén április 4-én csatlakozhatott az észak-atlanti szövetséghez, Svédország felvétele azonban még várat magára, mert Magyarország és Törökország még nem ratifikálta a csatlakozást.

Ukrajna NATO-csatlakozását sürgette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán, az északi országok Helsinkiben tartott csúcsértekezletén, hozzátéve, hogy az ukrán erők nemsokára ellentámadást indítanak az orosz csapatok ellen.

Finn hivatali partnerével, Sauli Ninistővel közös sajtótájékoztatóján Zelenszkij leszögezte: biztos benne, hogy a nyugati államok az ellentámadást követően ellátják a hadsereget korszerű harci repülőgépekkel.

Az ukrán erők folyamatosan bizonyítják, hogy méltók a támogatásra,

fogalmazott, rámutatva arra, hogy Ukrajna rendszerint nagyobb harctéri sikerek után jut újabb nyugati fegyverekhez.

Ezért vagyok biztos benne, hogy nemsokára lesz harci repülőgépünk (…) Jobb lenne előbb, könnyebb lenne, de ez így megy, mindenért hálásak vagyunk.

Sauli Nininstö finn elnök a maga részéről elmondta, Finnország nem tudja ellátni Ukrajnát Helsinki tulajdonában álló Hornet vadászbombázókkal, mert a gépek már öregek és mivel kevés európai ország rendelkezik ilyenekkel, az alkatrészutánpótlás is nehézségekbe ütközne.

Az ukrán elnök Helsinkiben is hazája NATO-tagságát sürgette, hozzátéve: Kijevnek addig is szüksége van biztonsági garanciákra, amíg nem csatlakozik az észak-atlanti szövetséghez.

Leszögezte: Helsinki látogatásának fő célja a NATO-tagságról szóló egyeztetés, valamint az ukrán hadsereg megerősítése. A tervek szerint Zelenszkij – Ninistővel folytatott megbeszélése mellett – külön-külön találkozik a svéd, a norvég, a dán és az izlandi kormányfővel is.

Niinistö előzetesen azt mondta, a csúcstalálkozón téma lesz Oroszország agressziója Ukrajnában, az északi országok Ukrajnának szánt támogatása, az Európai Unió és a NATO viszonya Ukrajnával, valamint „az igazságos békére tett ukrán kezdeményezés”.

Szerhij Nyikiforov, az ukrán elnök sajtótitkára bejelentette, helsinki látogatását követően Zelenszkij „nem utazik egyenesen Kijevbe”, ám további részleteket nem árult el. Mindeközben a Tagesspiegel című német lap arról adott hírt, Zelenszkij május 13-án Berlinbe utazik, ahol Olaf Scholz német kancellárral találkozik.

A dán kormány kedden bejelentette, hogy 1,7 milliárd dán korona értékben nyújt katonai támogatást Ukrajnának, ezzel segítve Kijev tavaszra tervezett offenzíváját, amelyet az ukrán erők az elvesztett területek visszavételére indítanak.

(MTI)

Ukrajnának semmi köze nincs ahhoz az állítólagos dróntámadási kísérlethez, amelyet Oroszország hozott nyilvánosságra szerdán – mondta a Reutersnek egy magas rangú ukrán kormánytisztviselő.

Mint megírtuk, az oroszok azt állítják, hogy szerda hajnalban két drón próbált meg támadást intézni a Kreml és Vlagyimir Putyin ellen, de a támadást a légvédelem meghiúsította.

A Reutersnek nyilatkozó ukrán tisztviselő szerint egy Kreml elleni támadás semmit nem változtatna a harctéri helyzeten, viszont Oroszországot radikálisabb lépésekre provokálná.

Eközben a Twitterre felkerült egy újabb videó is, amelyen az egyik állítólagos ukrán drón megsemmisítése látható:

⚡ Russian state-controlled media claims Kremlin attacked by Ukrainian drones.

Russian state-controlled media RIA Novosti claimed on May 3 that Russian President Vladimir Putin's Kremlin residence was targeted by Ukrainian drones.

RIA Novosti alleged that the drones were… pic.twitter.com/qGlyQkwT1d

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) May 3, 2023

A Kreml azt állítja, hogy Ukrajna drón segítségével megpróbálta megölni Vlagyimir Putyint szerda hajnalban – írja a Guardian orosz állami források alapján.

A RIA hírügynökség szerint az állítólagos támadáshoz két drónt használtak, de az orosz védelmi rendszer hatástalanította őket. Ezzel egyidőben a közösségi médiában megjelentek olyan felvételek, amelyeken füst száll fel a az orosz elnök rezidenciája közelében. Személyi sérülés és anyagi kár nem keletkezett – írták a közleményben. Putyin nem tartózkodott a Kreml épületében.

„A Kreml ezeket az akciókat tervezett terrorcselekményként és az elnök elleni merényletként értékelte a Győzelem napja, a május 9-i felvonulás előestéjén” – közölte a RIA, és hozzátették, hogy Putyin a szokásos módon folytatja a munkát a Moszkva melletti Novo Ogarjovóban. A Kreml ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy

Az orosz fél fenntartja a jogot, hogy megtorló intézkedéseket tegyen, ahol és amikor jónak látja.

Ukraine tried to strike at the Kremlin at night. It happened at about 3 o'clock in the morning. Two drones were reportedly aimed at the residence of Vladimir Putin. Russian president was not injured, the Kremlin said.- Russian media. (Not a joke) pic.twitter.com/cl7HP9Dcai

— Special Kherson Cat 🐈🇺🇦 (@bayraktar_1love) May 3, 2023

Az Európai Unió ígéretet tesz arra, hogy további lőszerek szállításával növeli az Ukrajnának nyújtott támogatást – közölte Ursula von der Leyen.

Szerdán délben a Twitteren kiadott közleményében azt írta: „Ukrajna hősiesen ellenáll a brutális orosz megszállóknak, az EU pedig kitart az ígérete mellett, és támogatja Ukrajnát ameddig csak szükséges”.

Ukrajna bátor katonáinak azonban elegendő katonai felszerelésre van szükségük ahhoz, hogy megvédjék országukat. Európa három síkon fokozza támogatását.

Az egyik, hogy az EU-s tagállamok egymilliárd euró értékben közösen szállítanak lőszert a saját készletük terhére Ukrajna számára. A másik, hogy a tagállamok maguk is közösen gyártanak lőszereket Ukrajna számára, valamint hogy felpörgetik a lőszergyártást az európai hadiiparon belül.

Ukraine is heroically resisting the brutal Russian invader. We stand by our promise to support Ukraine and its people, for as long as it takes.

But Ukraine’s brave soldiers need sufficient military equipment to defend their country.

Europe is stepping up its support on 3… pic.twitter.com/FImB7SSkHp

— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) May 3, 2023

Kirill pátriárka külügyi megbízottja, Antoniusz metropolita is részt vett a római pápa heti általános audienciáján a római Szent Péter téren, és a végén köszöntötték egymást Ferenc pápával.

Budapesti tartózkodása alatt a szentatya mások mellett találkozott Hilarion metropolitával is, aki Antoniusz elődje volt, és aki jelenleg az orosz ortodox egyház budapesti vezetője.

(AP)

Szerdán derült ki, hogy május 5-én, pénteken rendezik meg a fekete-tengeri ukrán gabonakivitelről szóló megállapodás meghosszabbítását előkészítő tárgyalást. A török külügyminisztérium hajnalban azt közölte a török állami hírügynökségen keresztül, hogy erre Isztambulban kerül majd sor, amit az orosz fél rögtön cáfolt is.

A nap folyamán később Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a tárgyalásokat valóban pénteken, de Moszkvában fogják megtartani, mégpedig az ENSZ részvételével.

A nemzetközi szervezetet Rebeca Grynspan kereskedelmi vezető képviseli majd.

Az orosz fél folytatni fogja a kapcsolatfelvételt mind az ENSZ-szel, mind más illetékesekkel, abban a reményben, hogy a megállapodás feltételei végül teljesülni fognak

– fogalmazott Vlagyimir Putyin sajtótitkára, Dmitrij Peszkov, aki azonban hozzátette: Oroszország semmi olyan nem fog tenni, ami ellenkeznék az érdekeivel.

Oroszország korábban arra panaszkodott, hogy saját élelmiszer- és műtrágyaexportja továbbra is jelentős akadályokba ütközik, és többször utalt rá, nem biztos, hogy belemegy a gabonaegyezmény esedékes megújításába.

(Al Jazeera)

Biztonsági okokra és az ukránbarát erők esetleges támadásaira hivatkozva több orosz város bejelentette, hogy visszafogottabban ünnepli idén a győzelem napját – írta honlapján a BBC brit műsorszolgáltató szerdán.

Oroszországban az elmúlt hetekben többször történt olyan robbanás és tűzeset, amelyért Moszkva Ukrajnát tette felelőssé. Bár Kijev ezek egyikének elkövetését sem ismerte el, az ukrán hadsereg jelezte: az orosz logisztika aláásása része a régóta várt ukrán ellentámadás előkészületeinek. Más vélemények szerint az ünneplés visszafogásának inkább az az oka, hogy a Kreml attól tart: az összejövetelek teret engedhetnének az ukrajnai invázióval szemben elégedetlen hangoknak.

1945. május 9-én a Szovjetunió győzelmet aratott a náci Németország felett a második világháborúban. A győzelem napja ennek állít emléket, és rendszerint nagy pompa és katonai erődemonstrációk jellemzik. Tavaly Vlagyimir Putyin orosz elnök vezette a menetet a moszkvai Vörös téren, miközben apja egyenruhás fényképét fogta kezében.

Külföldön élő orosz kommentátorok – többek között Dmitrij Kolezev liberális újságíró és Viktor Mucsnyik egykori tévés szerkesztő – szerint ha a felvonulásokat nem mondták volna le, akkor az lehetőséget adott volna az embereknek, hogy az Ukrajnában elhunytak portréival érkezzenek az eseményekre, és esetleg hangot adjanak a kormánnyal szembeni ellenérzésüknek.

Eközben a moszkvai Vörös téren a harci eszközök világhírű parádéját, amelyet Putyin elnök hagyományosan figyelemmel kísér, idén szigorúan elzárják a nyilvánosság elől. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte: az orosz biztonsági szolgálatok azon dolgoznak, hogy szavatolják a katonai parádé biztonságát a terrortámadásokkal szemben.

A képviselők 132 igen és 58 nem szavazattal hagyták jóvá a módosítását, így november 25-ig maradhat a rendkívüli jogrend Magyarországon, amit az orosz-ukrán háborúra hivatkozva vezettek be még tavaly májusban. Részletek a cikkben:

Kapcsolódó

Megszavazta az Országgyűlés a háborús vészhelyzet meghosszabbítását

Marad a rendeleti kormányzás.

Lezuhant drón okozta a tüzet az oroszországi Krasznodarban található üzemanyagraktárban az orosz TASZSZ hírszolgáltató közlése szerint.

Korábban megírtuk, hogy a Krasznodari területen található Volna községben kigyulladt egy olajipari termékeket tartalmazó tároló.

A Guardian a körzet vezetőjére, Fedor Babenkovra hivatkozva írta, hogy a tűz terjedelme 1200 négyzetméter, sérültekről, áldozatokról azonban egyelőre továbbra sem érkezett hír.

Az orosz külügyminisztérium szerdán közölte, hogy a fekete-tengeri gabonaszállításokról szóló, május 5-re tervezett tárgyalásokról még nem született megállapodás – jelentette az orosz média.

Szerdán kora reggel a török Anadolu állami hírügynökség idézte Hulusi Akar török védelmi minisztert, aki szerint a gabonaügyet egy isztambuli találkozón fogják megtárgyalni. Az orosz RIA állami hírszolgáltató ellenben az orosz külügyminisztériumot idézte a tervezett tárgyalásokról, mondván:

A kérdésben még nem született megállapodás.

Oroszország korábban már többször kétségbe vonta a török közvetítéssel tavaly júliusban aláírt, a Fekete-tengeren az orosz és ukrán mezőgazdasági exportot megkönnyítő gabonaüzlet megújításának lehetőségét.

(Reuters)

Egy héten belül már harmadszor indítottak éjszakai támadást az oroszok Kijev ellen – közölték szerdán az ukrán fővárosi hatóságok. Dnyipropetrovszk térségében drón csapódott egy kormányzati épületbe.

Az ukrán légierő parancsnoksága közölte, hogy erői az Oroszország által indított huszonhat iráni drónból huszonegyet megsemmisítettek, kijevi illetékesek szerint pedig a légvédelmi rendszerek felszámolták a városra kilőtt eszközöket. Az első jelentések sem károkról, sem sérültekről, sem áldozatokról nem számoltak be.

Minden ellenséges célpontot azonosítottak és lelőttek a főváros és környezete légtérben

– közölte a kijevi katonai közigazgatás a Telegramon.

Kijevben, a fővárosi régióban és Kelet-Ukrajna nagy részén ezúttal is több órán keresztül szóltak a légvédelmi szirénák, és az eget csak hajnalra sikerült megtisztítani.

A szerdai drónok egyike Dnyiproban, a dnyipropetrovszki terület közigazgatási központjában eltalált egy kormányzati épületet – közölte Szerhij Liszak regionális kormányzó szintén a Telegramon. Az épület noha kigyulladt, a tüzet reggelre eloltották.

A légvédelmi egységek hét drónt lőttek le a régió felett – tette hozzá.

(Reuters)

Szerdán kora reggel kigyulladt egy üzemanyag-tároló Oroszország délnyugati részén, Krasznodar régióban, a Kercsi szoroson átívelő hídtól nem messze – közölte a régió kormányzója. Az első jelentések áldozatokról nem számoltak be.

Az orosz közösségi médiában megjelent videókon lángok és fekete füst látható a hatalmas tartályok fölött, ám ezeknek a felvételeknek a hitelességét független forrásból még nem sikerült ellenőrizni.

Venjamin Kondratjev, Krasznodar régió kormányzója a Telegramon közölte:

A tüzet a legmagasabb nehézségi fokozatba sorolták.

A tűz a Temrjuki közigazgatási körzetben lévő Volna faluban keletkezett – írta. Ez a település a Krími híd, azaz a Kercsi-szoros hídja közelében fekszik, amely összeköti az oroszországi szárazföldet 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krím félszigettel.

„Minden erőfeszítésünkkel azon vagyunk, hogy megakadályozzuk a tűz továbbterjedését” – tette hozzá a kormányzó, aki szerint a falu lakóit nem fenyegeti semmilyen veszély.

Legutóbb szombaton kora reggel volt hasonló eset, amikor egy dróncsapás felgyújtott egy orosz üzemanyagraktárt a krími Szevasztopol kikötőjében. Ezt Moszkva ukrán támadásnak minősítette.

Ukrajna szinte soha nem vállalja nyilvánosan a felelősséget az Oroszországban és az orosz ellenőrzés alatt álló területen elkövetett támadásokért.

(Reuters)