Kultúra

Nőttek a jogdíj-kifizetések, de a járvány előtti szintet még mindig nem érték el

Getty Images (illusztráció)
Getty Images (illusztráció)

Az Artisjus 2022-ben 8,67 milliárd forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek szerzőinek, ami 29%-os növekedést jelent 2021-hez képest, de még nem éri el a koronavírusjárvány előtti szintet, derül ki a szervezet közleményéből. Különösképpen megnőtt a nemzetközi zenei streaming elhangzásokra kifizetett összeg.

A teljes összeg több, mint 52%-a, négy és félmilliárd forint jutott a magyar zenékre, ez a hányad évek óta 50-54% között mozog. A szervezet kiemeli: az, hogy a zeneipar számos szektora 2022-ben visszatért a világjárvány előtti normális kerékvágásba, várhatóan a 2023-ban kifizetett jogdíjakban lesz érzékelhető.

Az Artisjus 2022-ben jelentősen növelni tudta a nemzetközi online szolgáltatók, mint a YouTube, a Spotify vagy az Apple Music jogdíjainak kifizetését: a 2021-es 76 millió forintról 2022-ben több mint háromszorosára, 273 millió forintra nőtt ez az összeg.

Artisjus

Ez a jogdíj szinte teljes egészében magyar szerzőkhöz jutott, hiszen a nemzetközi zenei repertoár jogdíját saját jogkezelőiken keresztül fizetik ki. Ezzel szemben például a rádióban megszólaló, külföldi szerzők által írt művek esetén az Artisjus szedi be a jogdíjat, majd a megfelelő országok jogkezelőivel kötött megállapodások alapján utalja tovább. A nemzetközi zenei streaming jogdíjai terén további növekedés várható, ugyanis az Artisjus 2022-ben megbízta a francia jogkezelő szervezetet az online jogdíjak beszedésével.

2022-ben minden korábbinál több, 18414 hazai szerző részesült jogdíjban az Artisjusnál. Ez a növekedés egyrészt annak köszönhető, hogy az Artisjus egyre pontosabban képes beazonosítani a kisebb elhangzási adatokat, másrészt az online szolgáltatóknál az alacsony hallgatottságú szerzemények esetén is beszedik és kifizetik a jogdíjakat.

A Zeneipari Jelentéshez készült, pár évvel ezelőtti felmérések alapján Magyarországon a professzionális zenészek jövedelmének átlagosan egyötödét teszi ki a szerzői jogdíj, míg a bevételük fennmaradó része fellépői gázsiból, zeneoktatásból, pályázatokból, előadói jogdíjakból, fizikai és digitális értékesítésből, merchandise termékek eladásából származik. Az átlagbér legalább egyötödét 2022-ben hatszázharmincnyolcan kapták meg havi szinten. Évről évre kevesebben érik el a kétszeres átlagbért, míg a szerzői derékhad esetében 2021-hez képest már növekedés látható: a szerzői középosztályban 1675 szerző foglalt helyet tavaly, 8 %-kal többen, mint az előző évben. Ők azok, akik az egyhavi átlagbér összegénél kevesebb jogdíjat kaptak, de elérték annak 5%-át. 2022-ben 112 szerzőnek sikerült havonta megkeresni a hazai átlagbért, közülük 36 alkotó ennek legalább dupláját vitte haza havi szinten.

Artisjus

Az Artisjushoz 1338 új szerző regisztrált 2022-ben, köztük kiemelkedő volt a fiatal alkotók aránya. Az újonnan belépők 46%-a 30 év alatti szerző.  A 2020-as rekordévhez képest 2021-ben és 2022-ben is kevesebb új dal született, de még mindig több új szerzeményt jelentettek be az Artisjusnál, mint a pandémia előtt. A szerzők 2022-ben 19 844 új dalt regisztráltak, és ezek többségét a pop (17,2%), a rock/metal (16%) és az elektronikus zene (13,1%) stílusokba sorolták be. A jazz esetében látható hosszú távú növekedés: tízéves távlatban most először haladta meg az összes mű 5%-át az ide sorolt szerzemények száma.

A rádiókban legtöbbet játszott harminc magyar dal esetében dalonként átlagosan 3,7 szerző (előző években: 2,8-3,5 között), a legtöbb online jogdíjat termelő szerzeményekre pedig átlagolva 3,5 fő jutott tavaly. A rádiós sikerek között egy sem volt, aminek egyetlen szerzője lett volna, az online slágerek között is csak egyetlen. A 2022-ben bejegyzett új dalok között szerepel azonban az eddigi legtöbb, összesen harminchét ismert magyar dalszerző közös munkája, a Dalszerzők Napja alkalmából megszületett rekorddöntő Ez a dal mindenkié.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik