A Szojuz–1 szovjet űrrakéta, fedélzetén Vlagyimir Komarovval, 56 éve, 1967. április 23-án emelkedett a magasba a bajkonuri űrközpontból. A küldetéssel Leonyid Brezsnyev szovjet vezető a közelgő kommunista forradalom 50-ik évfordulóját szerette volna megünnepelni, és természetesen az sem volt mellékes számára, hogy az USA-val folytatott űrversenyben országa lépéselőnyre tegyen szert – írja a Múlt-kor.
Előre tudták, hogy katasztrófa közeleg
A tartalék pilóta Jurij Gagarin, akit 1961-es történelmi űrrepülése óta a Szovjetunió ünnepelt hőseként tiszteltek, több tapasztalt mérnökkel, még a felszállás előtt tüzetesen átvizsgálta az űrrepülőt, amelyen nem kevesebb, mint 203 hibát észleltek. Gagarin egy vaskos összefoglalót írt a felfedezett műszaki problémákról és a felszállás elhalasztását javasolta. A dokumentumot a KGB ügynökei azonban nem juttatták el a vezetéshez, senki nem merte közölni a rossz híreket.
A kétgyermekes Komarov, aki korábban már kétszer is megjárta a világűrt nem léphetett vissza, már csak jóbarátja, Jurij Gagarin miatt sem.
Ha nem én szállok fel, akkor a tartalék pilótát küldik helyettem, […] és akkor az az ember helyettem fog meghalni
– mondta a kétségbeesett kozmonauta Venjamin Ruszajev KGB-ügynöknek.
Komarov így hát a helyén maradt, ezzel megmentve Gagarin életét, de aláírva saját halálos ítéletét.
A tragikus űrrepülés
Már röviddel a felszállás után műszaki hibák sorozata lépett fel, ami nem lepte meg sem Komarovot, sem a földön szolgálatot teljesítő műszakiakat. Amint űrhajója Föld körüli pályára állt, Komarov harca a technikával tovább folytatódott: az akadozó energiaellátás miatt hajója navigációs rendszere elégtelenül működött. Ennek ellenére Komarovnak sikerült belépnie a Föld atmoszférájába és megkezdenie a leszállást.
A leszállóegység felrobbant, Komarovnak nem volt semmi esélye a túlélésre.
A szörnyethalt kozmonautát, kérésének megfelelően, nyitott koporsóban temették el. Az elszenesedett maradványok bizarr, horrorisztikus látványa az öntelt és felelőtlen szovjet vezetés kritikája volt.
