A kormánypárti médiabirodalomhoz tartozó Világgazdaság arról ír, hogy a szerdai amerikai bejelentés után a magyar kormány áttekintette a Nemzetközi Beruházási Bank helyzetét, és arra jutott, hogy visszahívja onnan a delegáltjait. A lap szerint a kabinet úgy látja,
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium nem sokkal a cikk megjelenése után megerősítette a hírt.
A kormány megtárgyalta a kialakult helyzetet és megállapította, hogy bár a Nemzetközi Beruházási Bank Kelet-Közép Európában fontos fejlesztési szerepet játszott, a kivetett amerikai szankciók következtében a bank működése értelmét vesztette. Ezért a kormány visszahívja a Nemzetközi Beruházási Bankban tisztséget betöltő, a magyar állam által delegált személyeket, valamint kilép a nemzetközi pénzügyi szervezetből
– olvasható a közleményben.
Csütörtök este pedig a közlemény is megjelent a Magyar Közlönyben, amely Orbán Viktor aláírásával kijelenti, hogy Magyarország lemond a Nemzetközi Beruházási Bankban fennálló tagságáról, és visszavonja a korábbi rendeletet, amely a pénzügyminisztert nevezte ki a bank felügyelőjének.
Szerda délután az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Pressman közölte, hogy az USA szankciós listára helyezi a budapesti székhelyű bank három vezetőjét (két orosz személyt és Laszlóczki Imrét, a bank magyar alelnökét) és magát a bankot is. Erről részletesebben itt írtunk.(Az amerikai-magyar viszony megromlásának hátteréről pedig itt).
A Nemzetközi Beruházási Bank, amit orosz kémbankként is szokás emlegetni, eredetileg a KGST-országok bankja volt, és a tagországok vállalatait hitelezte. Magyarország 2014-ben írt alá egyetértési nyilatkozatot az NBB-tagságának tervezett megújításáról. Az orosz-ukrán háború kitörése után a magyar kormány lett a legfőbb támasza, mivel a többi térségbeli uniós tagország sorban kilépett.
A bank székhelyét 2019-ben helyezték át Moszkvából Budapestre. A bank legnagyobb tulajdonosa Oroszország 45,44 százalékkal, majd Magyarország következik 25,27 százalékkal a legutóbb, februárban közzétett adatok szerint.
Szijjártó Péter külügyminiszter a cikk megjelenése után a libériai külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta az ügyről, hogy Magyarország a háború szomszédságában található, míg az Egyesült Államok egy óceánnal odébb, így ebből fakadóan nyilván eltér a két kormány helyzetértékelése.
Mi elfogadjuk, értjük, hogy más álláspontot képviselünk, azt nem értjük, miért kell nyomást gyakorolni a másikra, hogy az változtassa meg az álláspontját, miért nem lehet tiszteletben tartani kölcsönösen egymás álláspontjait.
Arról is beszélt,
nincs az a mennyiségű plakát, nincs az a mennyiségű sajtótájékoztató, nincs az a mennyiségű ellenzékbe öntött dollár, amely a magyar kormányt eltántorítaná a békepárti álláspontjától, tehát kár ezzel próbálkozni. És kéretik nem gyarmatként tekinteni ránk senkinek a világon, hanem országként. Az ebből fakadó tiszteletet igenis elvárjuk mindenkitől, függetlenül a gazdasági erejétől, az elhelyezkedésétől vagy az adott ország méretétől
– tette hozzá. Szijjártó a Nemzetközi Beruházási Bankot, illetve az abból való magyar kilépést nem említette meg a sajtótájékoztatón.
Menczer Tamás külügyi államtitkár azt mondta a Telexnek, hogy a szakértők elmondása szerint az ilyen szankciók után nem nagyon volt értelme benne maradni a bankban, mert a banki működése gyakorlatilag megszűnik.
