Laszlóczki Imre, a Nemzetközi Beruházási Bank alelnöke is felkerült az Egyesült Államok hivatalos szankciós listájára.
Laszlóczki Imrét 2019 szeptemberében nevezték ki a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) Magyarországot képviselő igazgatósági alelnökévé. Laszlóczki Imre 1987-ben, a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének diplomáciai karán, arab-angol szakon végzett, 2003-ban közigazgatási szakvizsgát tett.
1986-tól különböző pozíciókban a Külügyminisztériumban dolgozott, több országban volt külszolgálatban. 2018-ban és 2019-ben koordinátori posztot töltött be a Külgazdasági és Külügyminisztérium keleti kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárságán.
Az amerikai szankciókkal sújtott személyek listájára felkerült még a Budapesti lakhellyel szereplő Nyikolaj Koszov, a Nemzetközi Befektetési Bank elnöke, illetve Georgij Potapov, a bank irányító tanácsának elnökhelyettese, valamint maga a bank is.
A Nemzetközi Beruházási Bank, amit orosz „kémbankként” is szokás emlegetni, az orosz-ukrán háború kitörése óta magyar kormány lett a legfőbb támasza, erről ebben a cikkünkben írtunk részletesen. A bank székhelyét egyébként 2019-ben Moszkvából Budapestre helyezték át. A bank legnagyobb tulajdonosa Oroszország 45,44 százalékkal, majd Magyarország következik 25,27 százalékkal.
Pressman: Csökkenteni akarjuk Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez
Az Egyesült Államok több mint 50 intézményre és személyre vet ki szankciókat annak érdekében, hogy csökkentse oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez és harmadik fél által szolgáltatott szolgáltatásokhoz, jelentette be David Pressman amerikai nagykövet szerda délután.
A nagykövet hangsúlyozta, hogy a listán található a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank és annak három fő képviselője, köztük egy magyar állampolgár is.
Presman szerint a „Kreml által finanszírozott platform” jelenléte veszélyt jelent, az Egyesült Államok pedig már számos alkalommal kérte Magyarországot és a többi NATO-tagot is, hogy vegyék komolyan Oroszország jelenlétét. Jelezte, hogy azóta, hogy 2019-ben a bank Budapestre tette át székhelyét, az amerikai kormány számos alkalommal jelezte aggodalmát a bank jelenléte által okozott veszélyekről, illetve újra és újra jelezték, Oroszország hogyan használhatja ezt a platformot az akarata és befolyása érvényesítésére.
A nagykövet szerint ennek ellenére Magyarország elutasította az aggodalmakat, az Egyesült Államokat pedig továbbra is aggodalommal tölti el, hogy a magyar kormányzat mély és erős kapcsolatokkal bír Oroszországgal, „annak ellenére, milyen veszélyt jelent Oroszország, és az, ahogy gazdasági kapcsolatokon keresztül táplálják az orosz hadi gépezetet”.
Ezzel a lépéssel, szögezte le Pressman, az Egyesült Államok demonstrálja, hogy csökkenteni akarja Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez. Egyúttal megjegyezte, hogy az USA elkötelezett a szoros magyar-amerikai kapcsolatok fenntartása érdekében, de szükségesnek érezték ezt a lépést a különböző veszélyek csökkentése miatt.
A sajtótájékoztató előzményei
Az ügyről David Pressman amerikai nagykövet délután öt órától sajtótájékoztatót tart, erről is részletesen beszámolunk majd ebben a cikkünkben.
A 444 kedd reggeli cikkében írt arról több, egymástól független diplomáciai forrásra hivatkozva, hogy az amerikai kormány új intézkedést tervez a magyar kormány megbüntetésére, és a 2014-es kitiltásokhoz hasonlóan szankciókat vethetnek ki befolyásos személyekre. Az amerikai nagykövet sajtótájékoztatójának témájáról a nagykövetség viszont előzetesen semmilyen tájékoztatást nem tett közzé.
A Bloomberg szerdán már arról írt, hogy Amerika egy magyar bank tisztviselőit is szankcionálhatja, a lapnak a magyar nagykövetség úgy nyilatkozott, hogy „nem tudnak szankciókkal kapcsolatos információkat megosztani, de nincs arra utaló jel, hogy a sajtótájékoztató összefüggésben lenne a szankciókról szóló amerikai tanácskozásokkal”.
A magyar és az amerikai kormány viszonyának megromlásáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen:
