Öt pontot nevezett meg Hiller István: a felsőoktatás szerkezetének és finanszírozásának, továbbá a hallgatói juttatások rendszerének átalakítását, valamint az infrastruktúra megerősítését és a minőségbiztosítást.
„Végig fogjuk vinni a felsőoktatás színvonalalapú átalakítását” – szögezte le Hiller István a Budapesti Corvinus Egyetemen, hozzátéve: a minőség nem lehet vita tárgya. Át kell alakítani a felsőoktatás szerkezetét, mert a jelenlegi a mennyiségi változás időszakát tükrözi, az pedig lezárult – utalt az elmúlt évek hallgatói létszámnövekedésére. A minőség korszakának kell eljönnie – hangsúlyozta.
Az átalakítások egyik pontjaként említett fejlesztési részhozzájárulásról (fer) azt mondta: vitákat váltott ki, ezek azonban értelmes viták, amelyeket vállal. A fert ugyanakkor nagyon fontos lépcsőnek tartotta, amely teljesítményt indukál, versenyt teremt, és hozzájárul a színvonalas, igazságosabb felsőoktatás megteremtéséhez.
Nőttek a támogatások
A miniszter elmondta: szeptembertől az eddigi 91 ezer forintról 116 ezer 500 forintra nőtt a hallgatói normatíva, a kollégiumi támogatás 80 ezer forintról 116 500 forintra emelkedett. A jegyzettámogatás másfélszeresére bővült, s ezentúl a hallgatói önkormányzatok is kapnak rendszeres támogatást. A költségtérítéses képzésben a felvehető diákhitel összege 30 ezer forint helyett 40 ezer forint, az igénylési korhatár 35 év helyett 40 év.
A szakminiszter szólt arról is, hogy a felsőoktatás költségvetési támogatása az elmúlt nyolc évben a duplájára nőtt, s most 196 milliárd forint. Mint mondta, azt akarja elérni, hogy ez az összeg tovább nőjön 2007-ben.
Közölte: jövő év végéig öt intézmény – köztük a Budapesti Corvinus Egyetem – bővül új oktatási tömbökkel, laboratóriumokkal. Ötezer új kollégiumi férőhelyet létesítenek, 11 kollégiumot teljesen felújítanak. A beruházások felerészt állami pénzből, felerészt magántőkéből valósulnak meg.
Öntisztulás az egyetemek között?
A miniszter a felsőoktatási intézmények kapcsán öntisztulási folyamatot is szorgalmazott, amelynek során a gyenge színvonalú intézmények kirostálódnak. Az integráció „eredményeként” ugyanis 31 intézményből 72 lett mára.
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter azt mondta: az utóbbi években nagyjából eldőlt, hogy Magyarország milyen irányban megy.
A tanulás befektetés
A tandíj ellen tervezett hallgatói demonstrációról azt mondta: az érintetteknek joguk van ehhez, mindenkinek kötelessége saját érdekei védelmében kiállni. Azt kérte ugyanakkor a hallgatóktól, hogy tanulmányaikat fogják fel úgy, mint valami befektetetést, amely évtizedekig „kitűnő dolgot hoz”. Fogják fel úgy, hogy elmondhatják, olyan diplomát szeretnének, amely nemzetközi szinten sokkal eladhatóbbá teszi a tudásukat.
A miniszter beszélt arról is, hogy 2006-ban az értelmiség és az egyetemisták új felelőssége a társadalmi szerepvállalásról szól.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
