A Magyar Faluszövetség elnöke, Szentkirály polgármestere, Szabó Gellért nem tud arról, hogy a Magyar Posta küldött-e levelet a postahivatallal rendelkező összes 1500 fő alatti településnek azzal, hogy májustól bezárnák a postájukat, ha az önkormányzat nem veszi át az üzemeltetést. A Magyar Faluszövetség napokban tartott közgyűlésén azonban a polgármesterek beszámoltak hasonló levelekről. A hallottak alapján Szabó Gellért úgy látja, nemcsak a polgármesterek, de a postai középvezetők és dolgozók is bizonytalanok, nem tudják, mi lesz a postákkal. Tervezhetetlen, kaotikus a helyzet, mert nem tudni, a posta vezetése mikor miről döntött, későn értesülnek az érintettek, nem ismertek a határidők, nem tudni, melyik postát miért zárják be (tudomása szerint nincs lakosságszám szerinti limit).
Megemlítette, előfordult, hogy a falu polgármestere megegyezett a posta régióvezetőjével, hogy a járdaépítésbe bevonják a falu postájához vezető részt is, aztán egy hónap múlva kapta az értesítést, hogy bezár a postahivatal. Az ideiglenes bezárások előtt és azóta is zártak be postákat – tette hozzá.
Ha van 1500 fős lakossági limit a bezárásokhoz, ugyanígy lehet ennél magasabban is a határ, ha nem most, később – jegyezte meg.Az látszik, hogy szimplán üzleti megfontolások jellemzik a Magyar Postát, az alapján döntenek, hogy mi hoz bevételt, profitot, és mi nem. Ezen megütközni nem lehet, mert bár állami vállalatról van szó, mégiscsak haszonérdekelt a cég. A gond csak az, hogy a postabezárásokkal egy lakossági szolgáltatás szűnik meg, illetve a mobilpostákra szűkül – jegyezte meg.
Megfontolandónak tartja a Települési Önkormányzatok Szövetsége (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő levelét, aki óvja a településvezetőket attól, hogy az önkormányzatok a Magyar Postával partneri szerződést kössenek a posták üzemeltetésére.
Schmidt Jenő ezt írta a polgármestereknek: „A postai szolgáltatás biztosítása állami feladat, egy település életét jelentősen befolyásolja, hogy működik-e postahivatal, vagy megszűnt. A postai szolgáltatás biztosítása nem tartozik az önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatok közé. A TÖOSZ – támogatva, hogy a postai szolgáltatást biztosítani köteles állami tulajdonú cég, a Magyar Posta Zrt. a helyi vállalkozásokkal tárgyaljon a megszűnt postai szolgáltatások újraindítására, de – a települési önkormányzatoknak azt javasolja, hogy ez ügyben – az állami feladat önkormányzat részéről önként vállalt feladatkénti átvállalására – ne tárgyaljanak a Magyar Posta Zrt.-vel. Ahogy kezeli a Magyar Posta Zrt. a postai szolgáltatások biztosításának kérdését, az a települési önkormányzatok számára nem alternatíva, nem lehet tárgyalási alap.
A postai szolgáltatások Magyar Posta Zrt. általi megszüntetése egyik pillanatról a másikra nem elfogadható, hosszabb átmenet szükséges a postai szolgáltatások ellátásának megújítására.
A TÖOSZ ezért tárgyalást kezdeményez a Magyar Posta Zrt. vezetésével és az illetékes szaktárcával.”
![Kaotikus a helyzet, a polgármesterek sem tudják, melyik településen mi lesz a postával 1](https://s.24.hu/app/uploads/2023/04/central-0491502975.jpg)
De mit lehet tenni?
Szabó Gellért szerint nehéz ma megmondani, mikor jár el felelősen egy önkormányzat. Akkor, ha belemegy egy bizonytalan dologba, és emészti a közösség pénzét, vagy akkor, ha kívül tartja magát a folyamaton? Az egy dolog, hogy a polgármester felveszi a kapcsolatot a posta képviselőjével és próbálnak közösen megoldást keresni. De önkormányzati eszközöket, pénzt beáldozni kétes kimenetelű ügyletekre, nagyon megfontolandó szerinte.
A polgármesterek többségének véleménye szerint a települések szenvedik meg azt, hogy a posta próbál profitábilisabb lenni, és átrendezi a szolgáltatásait. Ezt nehéz tudomásul venni, mertBeziben például 8.30 és 11 óra között –, amikor a mobilpostás éppen a településen végzi a feladatát.
Az emberek persze végül, jobb híján beletörődnek abba, hogy nem lesz posta. Ami önmagában veszteség, de vannak járulékos nehézségek is. Például az, hogy ahol megszűnik a posta, ott gyakran a készpénzfelvételi lehetőség is megszűnik, vagy szűkül. Ez nehézséget okoz például a mezőgazdasági vállalkozóknak, akik naponta készpénzben fizetik az idénymunkásokat. Vidéken sok helyen jellemző, hogy volt korábban ATM, de leszerelték a bankok. Szabó Gellért az MNB ATM-telepítési programja kapcsán még nem hallott olyan településről, ahova visszakerült volna az elvitt bankjegykiadó automata. A mobilpostánál egyébként elvileg van készpénzfelvételi lehetőség, de csak abban a szűk időtartományban –Pozitív példaként említette saját községüket, a mintegy 2000 lakosú Szentkirályt, ahol az egyik helyi vállalkozó a Magyar Falu Programon nyert boltbővítési támogatást felhasználva az üzletében alakított ki egy szerződéses postahelyet. A községben egyébként már tavaly nyáron (a novemberi országos ideiglenes bezárások előtt) megszűnt a postahivatal. A helyiek szeretik a boltban kialakított postát, különösen, hogy szombaton is üzemel, mivel a bolt is nyitva van. A korábbi szolgáltatások az értékpapírvásárlás kivételével mind elérhetők.