Semleges színekben.
Az orosz támadóműveletek kedden négy kelet-ukrajnai településre irányultak: a Donyeck megyei Bahmutra, Avgyijivkára és Marjinkára, valamint a luhanszki régióban Bilohorivkára, illetve az említett települések környékére – írta az ukrán vezérkar esti harctéri jelentésében.
A beszámoló szerint a nap folyamán az orosz erők tizenegy légi- és két rakétacsapást hajtottak végre, valamint több mint tíz alkalommal nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel. “Fő erőfeszítéseiket a Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka irányában végrehajtott támadó hadműveletekre összpontosították. E települések, illetve környékük továbbra is a harci cselekmények középpontjában állnak” – fogalmazott a vezérkar. Hozzátették, hogy kedden az ukrán erők 24 ellenséges támadást vertek vissza az említett vidékeken. A katonai vezetés közölte, hogy Oroszország változatlanul jelentős katonai erőket állomásoztat az ukrán határ mentén fekvő kurszki és belgorodi területein.
(MTI)
Veszélyesnek és instabilnak minősítette a délkelet-ukrajnai, oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőművében kialakult helyzetet az ENSZ nukleáris felügyelő szervezetének vezetője, Rafael Grossi – írja a The Guardian.
A nukleáris létesítmény hatszor veszítette el külső áramellátását Ukrajna több mint egy évvel ezelőtti orosz inváziója óta, így a reaktorok hűtésére kényszerüzemi dízelgenerátorokat kellett beindítani.
Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) vezetője elmondta, hogy az orosz erők által ellenőrzött közeli tározó vízszintje egy másik lehetséges veszély. A tartályból származó vizet a reaktorok hűtésére használják.
A Reutersnek azt mondta:
Ha a tározó szintje egy bizonyos szint alá esik, akkor nincs víz a reaktorok hűtésére, és különösen januárban láthattuk, hogy jelentősen csökkent a víz szintje.
Arról készített összeállítást a hvg.hu, hogy mennyire megviseli az orosz kkv-szektort a háború.
Mint írják, a középvállalkozások a háború előtti GDP mintegy 20 százalékát teremtették elő, és több mint 14 millió embernek adtak munkát. Jelenleg hatvan százalék körüli azon kkv-k aránya, amelyek forgalma csökkent, s ez már csak azért is komoly csapásnak számít, mert a szektor vállalatai a tavaly év második felére kezdtek újra életre kelni az elhúzódó és súlyos oroszországi koronavírus-járvány okozta sokkból.
A cikk emlékeztet, hogy léteznek ugyan a kkv-kat támogató állami programok, ám az ezekre fordított összeg messze nem elég a mintegy 2,5 millió kis- és középvállalkozás kisegítésére. A vc.ru orosz gazdasági portál elemzése – írja a hvg.hu – szerint az állami gazdaságpolitika egyik következménye az, hogy a kkv-k megbízhatósága romlik, ezért a nagyvállalatok inkább egymással üzletelnek és elkerülik a kisebb vállalkozókat, ez pedig újabb szöget üt a kkv-k koporsójába. „Ez rosszabb, mint a pandémia volt. A világjárvány ugyanis ideiglenes jelenség volt, míg ez a válság sokáig velünk marad. A Covid-járvány idején a krízis oka az volt, hogy az emberek otthon ültek, és emiatt jelentősen csökkent a kereslet. de ahogy elmúlt a pandémia, az emberek újra vásárolni kezdtek, és viszonylag gyors volt a fellendülés. Most viszont az egész gazdaság válságban van, deficites a költségvetés, és zuhannak az adóbevételek” – vélekedett Makszim Mironov orosz közgazdász.
Legalább százezer (!!) IT-szakember költözött külföldre a várható munkanélküliség, illetve a behívók elől, s a lábukkal szavazók nagy része azoknál a nyugati cégeknél kapott állást, amelyeknek korábban Oroszországban dolgoztak.
Iráni gyártmányú drónokat indított Oroszország keddre virradó éjjel Ukrajna több régiója, köztük a főváros ellen, a 15 pilóta nélküli gép közül 14-et megsemmisített az ukrán légvédelem – közölte az ukrán vezérkar.
Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat arról tájékoztatott, hogy a támadás következtében a főváros, Kijev nyugati részében fekvő Szvjatosin városnegyed egyik közigazgatási épülete megrongálódott, és tűz keletkezett, amelyet gyorsan eloltottak. Személyi sérülés nem történt.
Az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint az elmúlt napban Ukrajna kilenc régióját érte orosz támadás különböző tüzérségi fegyverekkel, harckocsikkal, rakétákkal és drónokkal, aminek következtében nyolc civil vesztette életét és 66-an sebesültek meg. A tárca hozzátette, hogy 124 települést és 76 infrastrukturális létesítményt ért támadás.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentése szerint több mint hatvan orosz szárazföldi támadást vertek vissza az ukrán erők 24 óra leforgása alatt. A támadások fő célpontja a stratégiai fontosságú Donyeck megyei Bahmut volt, ahol hónapok óta folynak a harcok.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a szárazföldi sikereket méltatva kedden köszönetet mondott a Twitteren Nagy-Britanniának a fantasztikus Challenger 2 harckocsik küldéséért. London januárban jelentette be, hogy tizennégy harckocsit küld Ukrajnának, amely az ország ellen tizenhárom hónapja háborúzó orosz hadsereg elleni esetleges ellenoffenzívára készül.
A miniszter közzétett egy videót, amelyen ő maga ül nyílt terepen az ukrán zászló alatt haladó járműoszlop egyik harckocsijában.
„Csodálatos, Ben” – írta angolul Olekszij Reznyikov Ben Wallace brit védelmi miniszternek.
A portugál védelmi minisztérium kedden közölte hivatalos Twitter-oldalán, hogy már Ukrajnába érkezett az a három Leopard 2 típusú harckocsi, amelyet az ország adott az ukrán hadseregnek.
Egy jogvédő szervezet szerint két éves börtönbüntetésre ítéltek egy orosz férfit, aki ellen azután indult nyomozás, hogy 12 éves lánya egy olyan képet rajzolt, amelyen egy ukrán családot bombáztak az oroszok.
Alekszej Moszkaljovot – aki egyedülálló szülő – kedden ítélték el a fegyveres erők hiteltelenítéséért – közölte az OVD-Info jogvédő szervezet alapján a The Guardian.
A férfit elválasztották a lányától, aki egy állami gondozásba került. Moszkaljovot a hivatalosan háborúval kapcsolatos interneten tett megjegyzései alapján ítélték el a Reuters szerint. Korábban pénzbüntetésre ítélték egy bejegyzése miatt, amelyben az orosz hadseregre tett negatív kijelentéseket, miután fény derült a bucsai mészárlásra.
Az ügy felháborodást váltott ki az orosz emberi jogi aktivisták körében, és online kampány indult az apa és lánya újraegyesítésére. A Memorial nevű, betiltott jogvédő szervezet közölte, hogy Moszkaljovot politikai fogolynak tekinti.
Oroszország energiaszállításainak nagy részét 2022-ben baráti országokba irányította át, az Indiába irányuló olajexport 22-szeresére nőtt – jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes az orosz energiaügyi minisztérium kollégiumának keddi ülésén.
Novak szerint emellett növekedtek a Kínába – ebben a relációban 8 százalékos exportbővülést mértek – és más piacokra irányuló szállítások, amit az iparágban elvégzett nagyszerű munka eredményének nevezett. Beszámolója szerint az üzemanyag- és az energiakomplexum bevételek jelentették az orosz költségvetés bevételeinek 42 százalékát, szemben a 2021-es 36 százalékos szinttel.
Mint mondta, az ágazat stabil és megbízható működése a szankciók ellenére biztosított volt, sőt annak teljesítménye felülmúlta a várakozásokat.
Korábban a miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy Oroszország költségvetési bevételei az olaj- és gázszektorból 2022-ben 28 százalékkal, azaz 2,5 ezer milliárd rubellel nőnek. (A rubel jelenleg mintegy 4,60 forintot ér.)
Az RBK orosz gazdasági napilap emlékeztetett rá, hogy India és Kína lett az orosz nyersolaj legfontosabb importőre, miután az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az EU más források felé fordult az ukrajnai háború kirobbantását követően.
Az EU 2022. december 5. óta embargót rendelt el az orosz kőolaj tengeri úton történő behozatalára, idén február 5. óta pedig az orosz kőolajtermékekre vonatkozó tilalmat vezetett be. Az Oroszországból származó olajra árplafont is megállapítottak.
Az orosz Biztonsági Tanács befolyásos képviselője – és Putyin feltétlen híve –, Nyikolaj Patrusev adott éles hangú nyilatkozatot a minap a Rossiiskaya Gazetának, melyben az Independent szemléje szerint azt mondta, hogy az Egyesült Államok alábecsüli Moszkva nukleáris erejét. Oroszországnak ugyanis a rendelkezésére állnak azok a fegyverek, amelyekkel bárkit képes elpusztítani – de csak akkor, ha úgy ítéli meg, hogy saját léte veszélybe került.
Patrusev ezután azt mondta, „a saját propagandájuk csapdájába eső amerikai politikusok azt hiszik, hogy egy Oroszországgal való közvetlen konfliktus esetén az Egyesült Államok képes megelőző rakétacsapást indítani, amire Oroszország már nem tud válaszolni.
Ez rövidlátó hülyeség, és nagyon veszélyes
– idézi a politikust a lap.
Amióta Oroszoroszág felfüggesztette a részvételét az USA-val kötött atomfegyverzet-csökkentési megállapodásban, Putyin többször is leszögezte már, hogy biztosan nem Oroszország lesz az aki elsőként vet be nukleáris fegyvert a konfliktusban. Ennek ellenére az utóbbi hetekben egyre több szó esik orosz oldalról egy esetleges nukleáris csapásról, célkeresztben akár az Egyesült Államokkal, akár a Hágai Nemzetközi Büntetőbírósággal.
Az orosz erők szinte teljesen „megtisztították” az ipari övezetet, amelyen a bahmuti színesfém-feldolgozó üzem (AZOM) található – közölte Gyenisz Pusilin, a nagyrészt orosz ellenőrzés alá került donyecki régió megbízott vezetője a Szolovjov Live médiacsatorna keddi adásában.
Pusilin szerint az orosz oldalon harcoló Wagner zsoldosai elég keményen és magabiztosan dolgoznak, és a városba vezető összes út tüzérségi ellenőrzés alá vonásával lehetetlenné tették az ukrán lőszerutánpótlás és a tartalékok bejuttatását, valamint a sebesültek elszállítását. A tisztségviselő azt mondta, hogy az AZOM területén már csak elszórtan tapasztalható ellenállás.
Andrej Marocsko, a luhanszki úgynevezett népi milícia nyugállományú alezredese a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy az ukrán ellenőrzés alatt álló, Bahmuttól tíz kilométerre nyugatra található Csasziv Jar város halottasházai kapacitáshiány miatt már képtelenek fogadni az ostromban elesett ukrán katonák holttestét, ezért más településekre irányítják át őket. Az orosz médiában rendszeresen sajtótisztként megszólaltatott Marocsko szerint az elesettek szállítása fennakadásokat okoz az ukrán lőszer- és utánpótlás-szállításban. Mint mondta, az ukrán fél erősítést küld a donyecki régióban lévő Szlovjanszkhoz és Harkiv megyébe.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elutasította az oroszok arra vonatkozó kérését, hogy vizsgálják ki az Északi Áramlat felrobbantásának körülményeit, ám az Independent szerint Moszkvát ez nem tántorította el.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy egy független vizsgálat lefolytatása mindenkinek alapvető érdeke, ezért továbbra is azon lesznek, hogy valaki végül kiderítse, hogy ki robbantotta fel a vezetéket.
Mossa kezeit a fehérorosz vezetés a TASZSZ oroszországi hírügynökség szerint. Mint ismert, Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket telepít az országba, a tervek szerint július 1-jére fejezik be az ezek tárolására szolgáló tároló építését.
A TASZSZ közlése szerint a fehérorosz külügy most közleményt adott ki, melyben arról írnak, hogy a NATO-tagországok agresszív fellépése „kikényszerítette”, hogy saját védelme érdekében Fehéroroszország befogadja az orosz rakétákat. Gyorsan hozzátették azt is, hogy az orosz taktikai nukleáris fegyverek Fehéroroszországban való elhelyezése – illetve most még csak az erre vonatkozó tervek – nem sért semmilyen nemzetközi egyezményt, mivel a fegyvereket Fehéroroszország fogja ellenőrizni.
Megbukott az Északi Áramlat gázvezetékeken bekövetkezett robbanások független kivizsgálásáról szóló orosz határozattervezet az ENSZ Biztonsági Tanácsában – írja az MTI.
Az előterjesztést egyedül Oroszország, Kína és Brazília támogatta, míg a testület 12 másik tagja tartózkodott. Egy határozat elfogadásához azonban legalább kilenc tag támogatására, illetve arra van szükség, hogy a vétóhatalmak – Oroszország, Kína, Franciaország, az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia – egyike se blokkolja azt.
„Tárgyilagos és átlátható nemzetközi vizsgálat nélkül nem fog kiderülni az igazság a történtekről” – jelentette ki Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője a szavazást megelőzően, de hiába.
Egy tavaly szeptember végén elkövetett szabotázsakcióban megrongálódott az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezeték, amely Oroszországból szállított földgázt Európába a Balti-tengeren keresztül. Az ügyben Svédország, Dánia és Németország vizsgálatot indított, de egyelőre nem sikerült tisztázni, ki állhatott a robbantások mögött. A három ország az ENSZ BT-nek címzett levélben ugyanakkor közölte, hogy a károk szabotázs okozta erőteljes robbanások következtében keletkeztek. Az Egyesült Államok és a NATO is szabotázsakciónak minősítette az incidenst.
Az ENSZ BT szavazáson tartózkodó tagjai azzal érveltek, hogy előbb a nemzeti vizsgálatokat folytassák le, mielőtt fontolóra vennék a világszervezet bevonását. Oroszország mindemellett sérelmezte, hogy nem kap tájékoztatást a folyamatban lévő nemzeti vizsgálatokról, s azt javasolta, hogy nemzetközi szakértői csoport alakuljon a történtek felderítésére. Moszkvának nincs módja saját vizsgálati eljárást indítani, mert szakértőit nem engedik az általa terrorcselekménynek minősített incidens helyszínére.
Moszkva a nyugati országokat gyanúsítja a robbantásokkal.
Erről ír legalábbis a Guardian az Institute for Study of War (ISW) információi alapján. Az ISW szerint pletykák keringenek arról, hogy elbocsátották Ruszam Muradovot a keleti katonai körzet parancsnoki posztjáról, és leváltották a nyugati körzetparancsnokot, Jevgenyij Nyikiforovot is.
Az ISW nem tudta száz százalékra biztosan igazolni, hogy valósak-e az értesülések, de az intézet figyelemreméltónak tartja, hogy olyan körzetekről van szó, ahol az orosz csapatok nem tudtak jelentősebb eredményeket elérni, vagy ha igen, akkor is komoly veszteségeket szenvedtek.
Az ISW azt is tudni véli, hogy a Wagner-csoport legjobb egységeit az oroszok átcsoportosítják Adviika térségébe, hogy megtámogassák az úgynevezett donyecki népköztársaság gyengébb egységeit.
Az orosz haditengerészet szuperszonikus hajóelhárító rakétákat lőtt ki egy gyakorlat során a Japán(Keleti)-tengeren kijelölt célpontra – írja az MTI az orosz védelmi minisztérium közleménye alapján.
A Telegramon közölt tájékoztatás szerint a Csendes-óceáni Flotta hajóiról Moszkit manőverező robotrepülőgépeket lőttek ki a kijelölt „ellenséges tengeri célpontra”. A gyakorlat során a mintegy 100 kilométerre lévő célpontot két Moszkit rakétával találták el. A P-270 Moszkit rakéta egy közepes hatótávolságú szuperszonikus manőverező robotrepülőgép (cirkálórakéta), amely mintegy 120 kilométeres hatótávolságon belül képes megsemmisíteni egy hajót.
A rakéták kilövése előtt egy héttel két nukleáris fegyver szállítására alkalmas orosz stratégiai bombázó repült több mint hét órán át a tenger fölött, Moszkva szerint tervezett repülés keretében.
Egy moszkvai irodaház homlokzatán jelent meg az ukrajnai háborúban nagy erőkkel jelen lévő Wagner-csoport toborzó hirdetése, írta meg kedd reggel az Independent.
A 17 emeletnyi területen elterülő felhíváson a zsoldos csapat logója szerepel, valamint olyan jelszavak, mint az „Együtt győzünk!” vagy a „Csatlakozz a győztes csapathoz!”. A kompozíciót a lap szerint egy álarcos katona teszi teljessé, aki gépfegyvert tart a kezében.
Az ukrajnai invázió kezdete óta Putyin nagyrészt a Wagner erőire támaszkodott, ami már a háború előtt is messze földön hírhedt zsoldos alakulat volt, a több mint egy éve húzódó ukrajnai háborúban azonban számottevő emberveszteséget szenvedett. Szakértők szerint a jelenleg Kelet-Ukrajnában az orosz erőkkel együtt harcoló Wagner számít egy esetleges ukrán ellentámadásra, és még az előtt fel akarja tölteni a sorait, hogy az megindulna. A csoport vélhetően az utóbbi hetekben is súlyos veszteségeket szenvedett el, miközben Bahmut városát ostromolta.
A csoport alapítója, vezetője és fő mecénása, Putyin egykori szakácsa, Jevgenyij Prigozsin az utóbbi időben többször is konfliktusba keveredett az orosz hadvezetéssel, azzal vádolva annak irányítóit, hogy az ki akarják véreztetni a Wagnert és szándékosan nem látják el a zsoldosokat lőszerekkel és utánpótlással.
