A decemberi téli napfordulót követően egyre nő a világos periódus hossza, a naponta egy-két percben mérhető folyamat nyilván nem feltűnő, de összeadódva március közepére immár csaknem három órát tesz ki. A napkelte hét óráról hat előttre csúszott, a napnyugta pedig csaknem két órával került későbbre, így még este hat után sincs sötét.
A változás talán azért is nagyon feltűnő, mert a többség már világosban megy dolgozni és világosban is indul haza. Nemsokára pedig még egy nagy ugrást teszünk „előre”, hiszen március utolsó vasárnapján, azaz
Este sokkal tovább lesz világos, azon a vasárnapon 19:05-kor lesz napnyugta, cserébe azonban reggel kell egy világos óráról lemondanunk: a napkelte 6:34-re ugrik előre. Az emberek többsége szereti, ha esténként sokáig élvezheti a nap fényét, ám a történelmi, „normál” idő valójában a most október utolsó vasárnapjától március utolsó napjáig tartó téli időszámítás.
A XVIII. század vége óta többször napirendre került, hogy óráinkat időről időre igazítsuk a Nap járásához, vagyis pusztán energiatakarékossági okokból a világos periódus jobban alkalmazkodjon életmódunkhoz. A nyári időszámítást végül csak a XX. század nagy háborúi vezették át a gyakorlatba, a világ országai fokozatosan tértek át a téli és a nyári idő váltogatására.
