Lejár a tavaly elfogadott magyar termékrendeletben megfogalmazott türelmi idő, így csak azt lehet magyar terméknek nevezni, ami 100 százalékban itthoni alapanyagot tartalmaz – hangzott el a közrádió Krónikájában. A felmérések szerint a magyarok szívesen vesznek olyan élelmiszert, amely itthon termett vagy hazai gyártású. De a magyar termékeket eddig nem volt könnyű kiválasztani, mert arra is rá lehetett írni, hogy magyar, amelybe külföldi összetevők kerültek.
Szeptember 1-jétől szigorúan szabályozzák, mi nevezhető magyar terméknek – tudatta Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztályának vezetője. „Amennyiben valaki a magyar termék, vagy annak megfelelő szinonim szavakat akar használni a termék jelölésében, kénytelen lesz tudomásul venni, hogy 100 százalékban magyar alapanyagot kell felhasználni ehhez” – magyarázta a főosztályvezető, akit a hirado.hu idézett.
A rendelet szerint hazai termék csak az lehet, amelyik legalább felerészben magyar alapanyagokat tartalmaz. A hazai feldolgozású termék pedig az, amelyik importalapanyagokból itthon készül. Az egyik legnagyobb hazai élelmiszerlánc kommunikációs igazgatója szerint nemcsak a gyártókat és a kereskedőket, hanem a fogyasztókat is segíti az új szabály. Fodor Attila azt mondta, korábban a vásárlók a termékmegjelölés miatt többször reklamáltak.
A szakemberek bíznak abban is, hogy a türelmi idő lejárta után visszaszorulnak a magyar termékekkel kapcsolatos szándékos visszaélések. Mint korábban megírtuk, jelenleg kevesebb mint negyven cég használja termékeinél a „magyar termék” megjelölést. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének tagvállalatai korábban jelezték, a várakozásokkal ellentétben a rendelet nem fogja a hazai alapanyaggyártás versenyhelyzetét érdemben javítani.
A brüsszeli kifogások ellenére elfogadott magyar termékrendelet miatt mára érzékelhetően kevesebb lett a magyarként reklámozott áru. A jogvitáktól tartó kereskedők, gyártók vonakodnak termékeiket így megkülönböztetni. A tavaly nyáron elfogadott jogszabály alapján ugyanis nem kötelező az eredet megjelölése. Ha valaki mégis utal rá, honnan származik a terméke, büntethetővé válik, ha az információval megtéveszti a vásárlókat.
A gyártók az eredet feltüntetésekor három kategóriát használhatnak. „Magyar” a termék, ha száz százalékban hazai alapanyagból, itthon történik a gyártás. A „hazaihoz” elég, ha az alapanyag 50 százaléka magyar, „a hazai feldolgozásúhoz” az alapanyag lehet külföldi, ám a feldolgozás oroszlánrészének Magyarországon kell történnie.
Mint korábban megírtuk, mostantól a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonság Hivatal és a megyei kormányhivatalok élelmiszer-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságai kiemelten vizsgálhatják az önkéntes megjelölések jogosságát. Az új jogszabály alapján egy sor – korábban magyarnak tekintett – hústermék búcsúzhat a „magyar” megjelöléstől, hiszen a hazai sertésállomány csökkenése miatt gyakran részben vagy egészben importhúsból készülnek.
