A háború és a magyarok által elutasított, káros brüsszeli szankciók sújtotta gazdasági válsághelyzetben is kivételesen teljesített a magyar gazdaság
– jelentette ki keddi közleményében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a KSH legfrissebb jelentését kommentálva.
A miniszter elmondta: 2022-ben 4,6 százalékkal nőtt a magyar GDP, ami legjobban teljesítő országok első harmadába tartozik az Európai Unióban, a V4-országok között a második legnagyobb bővülést jelenti (szorosan Lengyelország mögött), összességében pedig a rendszerváltozás utáni időszak 6. legmagasabb növekedését produkálta a magyar gazdaság. Nagy emlékezetet: az EU (3,6 százalék) és az Eurózóna (3,5 százalék) átlagát is felülmúlta a magyar gazdaság bővülése.
A kimagasló eredmény hátterében az évek óta töretlen nemzetközi bizalom, a tartósan magas befektetési és beruházási szint, a magas foglalkoztatottság, uniós szinten az egyik legalacsonyabb munkanélküliség, az erőteljes bérdinamika (éves szinten 17,5 százalékos) és a célzott kormányzati intézkedések álltak
– sorolta Nagy Márton.
A miniszter felidézte: a kormány kedvezményes hitelt biztosít a Széchenyi Kártyaprogramon keresztül, kiterjesztette a kamatstopot a kkv-kra, támogatást indított az energiaintenzív vállalatok számára, Gyármentő Programot indított, továbbá a vállalatok versenyképességének javításához 700 milliárd forintos kerettel elindította minden idők egyik legnagyobb kormányzati hitelprogramját, a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramot, amivel 3000 milliárd forintnyi, azaz a GDP 4 százalékának megfelelő finanszírozási forrást biztosít a vállalatok számára a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya programokon keresztül.
2023-ban célul tűztük ki, hogy legalább 1,5 százalékos növekedést érjünk el, az év végére pedig egyszámjegyűre csökkentsük az inflációt
– hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy a kormány értékelése szerint mindez érdemben járulhat hozzá, hogy 2024-ben újra kilőhessen a magyar gazdaság.
A Portfolio elemzésében azt írja, három tényező formálta a magas GDP-adatot:
- a koronavírus-válságból való lendületes felpattanás, illetve a nagyon erőteljes (választási) kiköltekezés az első fél évben,
- a 2022-es évet eleve magasabb kibocsátási szintről kezdhette meg a magyar gazdaság, mint 2021 átlagos teljesítménye (ez az ún. statisztikai áthúzódó hatás),
- ezt a két felhajtó erőt fogta vissza az év második felére az energiaválság hatásainak egyre erősebb megjelenése, illetve a kiköltekezés hatásainak eltűnése, miután technikai recesszióba került a magyar gazdaság.
