Fehérorosz elnök: Készen állunk több segítséget nyújtani Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban

Nem tetszett nekik, hogy Orbán Viktor Afganisztánhoz, a senki földjéhez hasonlította Ukrajnát.

Kapcsolódó

Kijev felszólította Magyarországot, hogy hagyja abba az ukránellenes retorikát

Helyrehozhatatlan következményeket emlegetnek.

Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök kijelentette, hogy országa „már készen áll” arra, hogy több segítséget nyújtson Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban – írja a The Guardian.

A zimbabwéban, Oroszország szövetségesében tett állami látogatásán Lukasenko hangsúlyozta, hogy Oroszországnak jelenleg nincs szüksége „semmilyen segítségre”.

Arra a kérdésre, hogy köteles-e fokozni Moszkva támogatását az ukrajnai invázió miatt, hozzátette:

Ha orosz testvéreinknek segítségre van szükségük, mindig készek vagyunk segítséget nyújtani.

Nem részletezte, hogy ez a segítség mit jelent.

Az ukrán nyelvnek védelmet kell kapnia az ország valamennyi felsőoktatási intézményében, ezért be kellene tiltani az orosz nyelv használatát az egyetemeken és a főiskolákon – vélekedett Tarasz Kreminy, az államnyelv védelméért felelős biztos az ukrán ötös csatorna egyik keddi műsorában.

Az ombudsman hozzátette, hogy levelében kérte a rektori szövetséget és az oktatási minisztériumot, hogy minősítsék “tabunak” az orosz nyelvet a felsőoktatásban.

A biztos ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a Kijev-Mohila Akadémia vezetése a napokban megtiltotta az orosz nyelv használatát az intézmény falain belül. Az új normát az intézmény belső szabályzatában írták elő, amelyet január 27-én fogadtak el.

Nagy-Britannia az Egyesült Államokhoz hasonlóan nem szállít korszerű harci repülőgépeket Ukrajnának, mert ez nem lenne praktikus a kiképzési idő hosszúsága miatt – közölte kedden Rishi Sunak brit miniszterelnök szóvivője.

Az MTI szemléje szerint a Downing Street illetékese napi tájékoztatóján, újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a brit királyi légierő, illetve a haditengerészet kötelekében hadrendbe állított Typhoon és F-35-ös harci repülőgépek technológiája rendkívül fejlett, és hónapokig tartó képzés szükséges működtetésük elsajátításához.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője úgy fogalmazott: ennek figyelembevételével a brit kormány nem tartja praktikus megoldásnak e harci repülőgépek átadását Ukrajnának.

Az illetékes szerint London folytatja, sőt gyorsítja Ukrajna katonai segélyezését és figyelmesen meghallgatja az ukrán kormány kéréseit. A korlátozó tényező azonban az adott esetben az, hogy mennyi időbe telik e rendkívül bonyolult felszerelések működtetésének megtanulása – tette hozzá a Downing Street szóvivője.

A brit kormány a nyugati NATO-szövetségesek közül ugyanakkor elsőként hozott döntést páncélozott harcjárművek ukrajnai szállításáról. A Downing Street január 15-én jelentette be, hogy Ukrajna 14 Challenger 2 harckocsit és hozzávetőleg harminc AS-90 önjáró löveget kap Nagy-Britanniától. A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregben. Az ugyancsak brit tervezésű és gyártású, 45,7 tonna önsúlyú AS-90-es önjáró lövegeket 1992-ben rendszeresítették a brit fegyveres erőknél.

A londoni védelmi minisztérium a hétvégén közölte, hogy megérkeztek Nagy-Britanniába azok az ukrán katonák, akiket a Challenger 2 harckocsik üzemeltetésére képeznek ki a brit fegyveres erők szakértői.

A Donyeck megyei Bahmut városánál az elmúlt nap során 42 összecsapás volt az ukrán és az orosz erők között – közölte kedden Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A szóvivő kifejtette, hogy Bahmut továbbra is az orosz erők támadásainak egyik fő célpontja. A városnál levő ukrán állásokat hétfőn 197-szer ágyúzták, és 42 fegyveres összeütközés volt a térségben. Szavai szerint 277 orosz katona vesztette életét, 258 sebesült meg a harcokban.

Cserevatij kiemelte, hogy Bahmutba rendszeresen szállítanak felszerelést és lőszert az ukrán katonáknak. Elmondta még, hogy Donyeck megyében, Liman térségében is igyekeznek az oroszok magukhoz ragadni a kezdeményezést.

A Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő Szoledar város fölötti ellenőrzés elvesztését múlt szerdán ismerte el az ukrán katonai vezetés.

Oleh Szinyehubov, Harkiv megyei kormányzó a Telegramon arról adott hírt kedden, hogy egy helyi lakos meghalt, egy megsérült a régiót ért hétfői orosz támadások következtében Vovcsanszk településen. Hozzátette, hogy hétfőn az orosz erők ágyúzták még Kupjanszk, Sztrilecsa és Dvoricsna településeket is.

Mikola Lukasuk, a Dnyipropetrovszk megyei tanács elnöke közölte, hogy keddre virradó éjjel az orosz erők nehéztüzérséggel mintegy tíz lövedéket lőttek ki Nyikopol térségére. A támadásban senki sem sérült meg, de három családi házban, és egy villamosvezetéken károk keletkeztek.

Az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentésében azt írta, hogy a megszállás alatt álló Luhanszk városában az oroszok tábori kórházat rendeztek be két szülőotthonban.

Az ellenség továbbra is súlyos veszteségeket szenved, és további polgári egészségügyi létesítményeket vesz igénybe a sebesült orosz megszállók elhelyezésére

– mutatott rá a vezérkar. Hozzátette: amiatt, hogy két szülőotthont is tábori kórházként használnak, most Luhanszkban csak a megyei perinatális központban lehet szüléseket lebonyolítani, ott azonban katasztrofális a helyhiány.

A vezérkar közlése szerint az elmúlt nap során mintegy 850 orosz katona hal meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége elérte a 127 500-at.

Kedden kora délutánig háromszor volt légi riadó Ukrajna egész területén, az első és harmadik félórán keresztül, a második 15 percig tartott – jelentette az Ukrainszka Pravda hírportál.

Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere azt mondta, hogy Kijev 120-140 harckocsit vár a szállítások „első hullámában” a 12 ország által összeadott szállítámányból.

Nyugati országok egy csoportja a múlt héten ígéretet tett arra, hogy modern gyártású harckocsikat szállít Ukrajnának, miután Németország megerősítette, hogy Leopard 2 harckocsikat küld, az Egyesült Államok pedig M1 Abrams harckocsikat szállít Kijevnek.

Kuleba egy online tájékoztatón azt mondta:

A tankkoalíciónak jelenleg 12 tagja van. Megjegyezhetem, hogy a hozzájárulások első hullámában az ukrán fegyveres erők 120-140 nyugati mintájú harckocsit kapnak.

Az olyan országok, mint Lengyelország és Finnország , már nyilvánosan jelezték, hogy hajlandóak számos Leopard 2 harckocsijukat átadni Ukrajnának. Spanyolország, Hollandia és Dánia is jelezte, hogy kész elküldeni német gyártmányú tankjaikat.

A litván elnök szerint a Nyugatnak át kellene lépnie bizonyos „vörös vonalakat”, és harci repülőgépeket kellene Ukrajna rendelkezésére bocsátani.

Gitanas Nauseda egy hétfő esti televíziós interjúban úgy fogalmazott, hogy a vadászgépek biztosítása „elengedhetetlen katonai segítség” Ukrajna számára Oroszországgal szemben.

A háború mostani kritikus pillanatában, amikor már küszöbön áll a fordulat, fontos, hogy késlekedés nélkül cselekedjünk

– fogalmazott a litván elnök.

Kijev korábban több alkalommal kérte a nyugati országokat, hogy szállítsanak neki harci repülőgépeket. Olaf Scholz német kancellár és Joe Biden amerikai elnök mindeddig elutasította ezt a kérést, bár Franciaország az elvi lehetőségtől nem zárkózott el.

Nauseda rámutatott, hogy több, korábban meghúzott vörös vonalat már átléptek. A háború tavaly februári kirobbanása után Németország kezdetben határozottan állította, hogy kizárólag golyóálló mellényeket, sisakokat és más védelmi felszereléseket hajlandó küldeni Ukrajnának, fegyvereket semmiképp. Hasonlóan egykor tabunak számított annak lehetőségéről beszélni, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz.

Németország az utóbbi hónapokban számos, Ukrajnát támogató fegyverszállítmányt jelentett be, legutóbb Olaf Scholz január végén közölte, hogy Berlin Leopard 2 harckocsikat küld Kijevnek. Az EU pedig júniusban tagjelölti státuszt adott Ukrajnának.

(MTI)

Nyugati, ukrán és orosz forrásokra hivatkozva az Institute for the Study of War nevű amerikai kutatóintézet azt írja: küszöbön áll az újabb orosz támadás. Az elemzők szerint valószínű, hogy az offenzívára már a közelgő hónapokban sor kerül.

A jelentés idézi Ivan Timocsko ukrán katonai vezetőt, aki arra számít, hogy az oroszok csapatösszevonással erősítik meg a jelenlétüket a kelet-ukrajnai Donbaszban. Úgy látja, az oroszoknak a belpolitikai nyomás miatt kell újabb támadást indítani Ukrajna ellen.

Ezt az értesülést erősítette meg Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkára, aki Dél-Koreában elmondta: Putyin nem a békére készül, hanem egy újabb támadás jeleit látjuk.

Az oroszok továbbra is háborúra készülnek, 200 ezer katonát mozgósítanak, vagy talán még többet, miközben folyamatosan új fegyvereket és egyre több lőszert állítanak elő. De egyre több fegyvert szereznek be más autoriter államoktól is, például Irántól és Észak-Koreától.

– nyilatkozta az észak-atlanti katonai szövetség vezetője.

(The Guardian)

Elfogadhatatlannak minősítette az ukrán külügyminisztérium Zoran Milanovic Krímről tett nyilatkozatát. A horvát elnök kijelentette, hogy a Krím-félsziget soha nem fog visszatérni ukrán ellenőrzés alá.

Elfogadhatatlannak tartjuk a horvát elnök kijelentéseit, amelyekkel gyakorlatilag kétségbe vonta Ukrajna területi integritását

– olvasható a Oleg Nikolenko a külügyi tárca szóvivőjének Facebook oldalon közzétett bejegyzésében.

(The Guardian)

Törzsvezetési gyakorlat kezdődött Fehéroroszországban, amelynek keretében az orosz és a fehérorosz regionális csapatok egyesített parancsnoksága a két ország biztonságának szavatolása érdekében teendő döntéshozatalt gyakorolja egy héten át – közölte kedden a minszki védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint a kiképzés része a két ország szeptemberben Oroszországban tartandó közös hadgyakorlata előkészítésének.

A két ország katonai részlegeinek képviselői az elmúlt évek fegyveres konfliktusainak tapasztalatai alapján a csapatok alkalmazásának közös tervezésén fognak munkálkodni. A fehérorosz hadsereg tájékoztatása szerint a közös művelet a két állam katonai parancsnokságának együttműködését hivatott javítani, ami a következő lépcsőfoka az idei Szövetség Pajzsa 2023 kódnevű hadgyakorlat előkészítésének, amelyet szeptemberben tartanak Oroszországban.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő tavaly október 10-én bejelentette, hogy a Moszkvával kötött megállapodások keretében megkezdődik az összevont regionális csapatok megteremtése, amelynek alapját fehérorosz katonák alkotják majd. Minszk október közepén közölte, hogy az orosz katonák első szerelvényei megérkeztek a köztársaságba.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Lukasenkával a fehérorosz fővárosban december 19-én folytatott megbeszélései után kijelentette, hogy Moszkva és Minszk folytatja a közös gyakorlatokat és más harci kiképzési tevékenységeket, a többi között a regionális csapatok keretei között. Január elején a fehérorosz védelmi minisztérium beszámolt arról, folytatják ezeknek a csapatoknak a megerősítését, egyben felkészítését arra, hogy végrehajtsák a két szövetséges állam védelmét szolgáló feladatokat.

(MTI)

Közzétette szokásos reggeli hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium.

Mint írják, az elmúlt napokban Oroszország összehangolta a Pavlivka és Vuledár városok körüli szondázó támadásait. Az orosz parancsnokok célja valószínűleg egy új tengely kialakítása az ukránok által birtokolt donyecki területen, ezzel megosztva a térségben tartózkodó ukrán erőket és gyengítve az ellenséges jelenlétet a hetek óta hevesen ostromlott Bahmut városában.

A tárca szerint reális esély van arra, hogy Oroszország tovább folytatja a területszerzést a szektorban. Ezzel együtt nem tartják valószínűnek, hogy az oroszoknak elegendő szabad csapata van a térségben ahhoz, hogy hadműveleti szempontból jelentős áttörést érjen el.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 31 January 2023

Find out more about the UK government's response: https://t.co/LEQzjzWkCH

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/DpJv5iBb6b

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) January 31, 2023

Az Gazprom Ukrajnán keresztül az EU-ba irányuló gázexportja rekordalacsony, 951,4 millió köbméter volt január első 30 napjában – adta hírül a Vedomosztyi című orosz üzleti lap az orosz állami energiavállalat adataira hivatkozva.

A Vedomosztyi szerint a Gazprom 2022 második felében naponta 41-43 millió köbmétert szállított Ukrajnán keresztül. Január 5-től azonban a napi mennyiség meredeken csökkenni kezdett, január 19-ig már csak 24,4 millió köbmétert szállítottak naponta.

A lap szerint a csökkenés elsősorban az orosz gáz iránti európai kereslet csökkenésének köszönhető, amire ráerősít a szokatlanul meleg tél.

(The Guardian)

Az Egyesült Államok nem ad F-16-os harci repülőgépeket Ukrajnának – közölte Joe Biden elnök hétfőn Baltimore-ban egy építőipari eseményről távozva.

Egy újságírói kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy ellátogat Lengyelországba, de út tervezett időpontját nem árulta el.

Az amerikai kormány múlt kedden jelentette be, hogy a legkorszerűbb harckocsikból, M1 Abrams-tankokból 31-et szállít Ukrajnának a következő időszakban.

Ezt követően az ukrán kormány több illetékese ismételte meg, hogy Ukrajnának az önvédelemhez vadászrepülőkre is szüksége lenne, köztük F-16-osokra.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági bizottságának koordinátora pénteken egy sajtóbeszélgetésen az F-16-osok esetleges szállítására vonatkozó kérdésre azt mondta, ebben a témában nincs bejelentenivalója, de megjegyezte, hogy nem meglepő az ukrán fél F-16-osokra vonatkozó kérése. Érthetőnek nevezte azt ukrán szempontból, hiszen Kijev szeretne a lehető legnagyobb védelmi képességekkel rendelkezni. A fehér házi illetékes hozzátette, hogy az ukránokkal szinte minden nap tárgyalnak és konzultálnak a katonai képességeket érintő kérdésekről, amelyekhez az Egyesült Államok „a lehetséges mértékig együttműködő hangnemben áll hozzá”.

(MTI)