Pánik bontakozott ki számos kis- és középvállalkozás (kkv) körében az áramszerződések miatt.
- Mint kiderült, több áramszolgáltatónál is az lett a gyakorlat 2022 végére, hogy a kicsi, jellemzően 5 gigawattóra alatti éves fogyasztású ügyfelekkel váratlanul szerződést bontottak. Közülük sokan egyetlen más szolgáltatónál sem jutottak áramszerződéshez januárig. Az Energiaügyi Minisztérium által felkínált vészhelyzeti átmeneti villamosenergia-ellátásra viszont csak kevesen nyertek jogosultságot. Így aztán hirtelen túl sok olyan ügyfél került a piacra, akit az fenyeget, hogy 2023-ban ellátás nélkül marad.
- A szerződés nélkül maradottak közül vannak, akik csakis az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-nél tudtak szerződéshez jutni. A cég azonban az alacsonyabb fogyasztású kkv-k körében sok esetben határozott idejű, fixáras szerződésket ajánlott fel, míg tőzsdei árhoz kötötteket nem. Márpedig a tőzsdei árak tavaly december óta folyamatosan esnek, ám aki rögzített áron vételez, az ennek előnyeit nem tudja élvezni.
- Akadnak viszonylag nagyobb fogyasztású kkv-ügyfelek is, akiket az MVM Next lényegében belehajszolt abba, hogy fixáras szerződést kössenek. A beszámolók szerint a szolgáltató az ügyfelek tájékozatlanságát használta ki, egyúttal fenyegetéssel élt. A vállalkozók pedig hiába kaphatnának az idén napiáras szerződésajánlatot, az MVM-es kontraktust nem tudják „lerázni” magukról.
„Ha most nem dönt, jövő héten leszereljük a villanyórát”
Tavaly megírtuk, hogy az Audax Renewables Kft. mintegy 2–3 ezer ügyfele körében felmondta a határozatlan idejű, fixáras villamosenergia-szerződéseit. A jellemzően 5 gigawattóránál kevesebb éves fogyasztású ügyfelek után azonban nem kapkodott a többi szolgáltató sem, új szerződésajánlatot jó részük senkitől sem kapott 2023-ra. Az egyik versenypiaci áramszolgáltató név nélkül nyilatkozó értékesítője arról tájékoztatta lapunkat, hogy november-december folyamán az E.On Energiamegoldások Kft. is tömegével szabadult meg kisebb, éves szerződésű ügyfeleitől, amelyek között sokan januárban sem jutottak új áramszerződéshez. A törvény alapján a hálózati engedélyestől – vagyis a hálózatüzemeltetőtől – 45 napig villamosenergia-vásárlási szerződés nélkül is vételezhet az, aki nem tudott egyetlen szolgáltatóval sem megállapodni.
Mindez országos szintű problémát jelent, amit érzékeltek az Energiaügyi Minisztériumban is: a múlt év végén meghirdették az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult, szerződéssel nem rendelkező, évi 2 gigawattóránál kisebb fogyasztású felhasználóknak, hogy veszélyhelyzeti átmeneti ellátás révén juthatnak áramhoz 2023-tól az MVM Nextnél. A szolgáltató piaci árhoz igazodó tarifákat kínál a pórul járt fogyasztóknak, ezek jelenleg a kedvezőbbek közé tartoznak. A minisztérium azonban rendkívül szűk – december 13. és 19. közötti – időablakot nyitott a regisztrációra, ráadásul a 2–10 gigawattóra fogyasztású cégek már nem is fértek be a körbe. Lapunk az MVM-től megtudta, hogy a vészhelyzeti átmeneti ellátást körülbelül 1700 ügyfél igényelte csak. A decemberi határidő azonban jogvesztő volt, „aki lemaradt, kimaradt”, azaz január 1-jétől nem rendelkeznek szerződéssel, versenypiaci körülmények között saját maguknak kell gondoskodniuk az energiaellátásukról.
Lapunk úgy tudja, hogy sokan lecsúsztak a határidőről, másoknak pedig nem sikerült bekerülni a kedvezményezetti körbe. Emiatt olyan feltételezések is szárnyra keltek, hogy az MVM kizárólag az egykori ELMŰ-ÉMÁSZ ügyfeleknek hajlandó szerződés nélkül szolgáltatni. Olyan ügyfél is akadt, aki azért nem jelentkezett a programra, mert az egyik szolgáltató szerződést ígért neki, ám december 20. után közölte vele, hogy mégsem hajlandó leszerződni.
Az MVM lapunknak nem árulta el, hogy összesen hányan jelentkeztek a veszélyhelyzeti programra, mint ahogy arról sem közölt becslést, hogy országosan hány cég tengődhet áramszerződés nélkül.
Az Audaxnál azt közölték korábban, hogy a nagyon alacsony fogyasztású ügyfelekkel azért kellett szerződést bontani, mert az energiaválság miatt elszálló árszinteken még az éves bekerülési költséget sem lehet velük kitermelni. Vannak azonban olyan feltételezések is, hogy több kereskedő kifejezetten a profilos elszámolású felhasználóktól szabadult meg, hiszen esetükben nem időméréses fogyasztási adatok érkeznek, így az energiahivatal tiltja, hogy előreszámlázással szedjék be tőlük a díjakat.
Annyi körvonalazható, hogy egyes vezető áramkereskedők minden fillért igyekeznek megfogni a kkv ügyfélkörben, ügyet sem vetve a fogyasztóvédelmi szempontokra.
Az egyik potenciális ügyfelünk, aki január 1-jétől szerződés nélkül maradt, említette, hogy a hálózati engedélyes MVM már a hó közepén levelet írt neki: amennyiben nem köt haladéktalanul új szerződést, akkor január 25. körül kimennek hozzá a társaság szakemberei, és leszerelik a villanyóráját. Ez a fenyegetés teljesen jogszabályellenes, hiszen az előírás szerinti 45 napnak még a fele sem telt le
– figyelmeztetett az értékesítő.
Hogy ez valóban gyakorlat lesz-e, nem tudni. Mindenesetre életszerűtlen, hogy az egyébként is munkaerőhiánnyal küzdő szolgáltatócég emberei ügyfelek ezreit látogatják meg azért, hogy kikössék a fogyasztásmérőt.
Elvileg mindenkinek volt választási lehetősége, a gyakorlatban nem
A földgázszerződések kapcsán Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi Kormányinfón úgy nyilatkozott: a vállalkozásoknak két lehetősége volt: az egyik, hogy rögzített áron kötöttek szerződést jellemzően egy évre, a másik, hogy változó tarifájú, a napi tőzsdei árakhoz kötött konstrukciót választottak. Aki az utóbbi mellett döntött, az jelentős árcsökkenéssel szembesülhetett, mások rosszabbul jártak. Ám a kormány a piac működésébe nem tud beleszólni.
A Magyar Energiakereskedők Szövetsége szerint a vállalati gáz- és árampiacon egyaránt jelentős az átrendeződés: a szerződések aránya elmozdult a tőzsdeindex-követő kontraktusok felé, és egyre kevesebb a fixáras szerződés a piacon. Ez a trend a kkv-szektorra is kezd leszüremleni. Álláspontjuk alapján az, aki 2023-ban beleragadt a tavalyi, magasabb árakon kötött fixáras szerződésekbe, az magát okolhatja, mivel nem volt elég körültekintő.
Elvileg az energiakereskedelem Magyarországon szabadpiaci viszonyok között működik. Más kérdés, hogy számos fogyasztónak nem volt választási lehetősége, hogy milyen szerződés keretében vételezze az áramot, sokan azért voltak kénytelenek elfogadni az MVM Next egy, kettő vagy három évre szóló, fixáras ajánlatait, mert senki mástól nem kaptak ajánlatot. Ugyanakkor ezek a versenypiaci szerződések nagyon eltérő árazásúak lehetnek:
- a tarifa nagyban függ a szerződéskötés idején meglévő energiaáraktól,
- az adott vállalkozás fogyasztási profiljától,
- valamint a cég és a szolgáltató közötti viszonytól, a fogyasztó alkuerejétől.
A vállalkozók azonban gyakran arra panaszkodnak, nem találni objektív szempontot arra vonatkozóan, hogy az egyik szerződési ár miért ennyi, a másik pedig miért annyi.
Lapunk több árampiaci szakértőtől is úgy értesült, hogy az MVM Next az év vége felé igen széles körben terítette 190–250 kilowattóra/forintos rögzített díjat kínáló éves szerződéseit, ennek alternatívájaként pedig csak két és hároméves, fixáras ajánlatokkal állt elő. Ezek plusz évenként körülbelül 20-20 forinttal olcsóbbak, mint az egyéves kontraktus. Volt azonban olyan szakember, aki az éves szerződéseknél a 240–250 forint/kilowattórás árat tartotta általánosnak.
Egy 5 gigawattóra feletti éves fogyasztású szolgáltatócég vezetője – aki egyébként napelemes rendszert is üzemeltet – arról számolt be lapunknak, hogy miután az Audax felbontotta az áramszerződését, megkeresett szinte minden áramszolgáltatót, de egyik sem adott számára ajánlatot. Még az MVM Next sem állt vele szóba. Másfél hónapnyi „tortúra” után decemberben felkeresett egy energetikai tanácsadócéget (árambrókert), amelyik egyetlen ajánlatcsomagot kínált fel neki. Ez éppen az MVM 1–3 éves szerződésverzióit tartalmazta, ő végül két évre 172 forint/kilowattóra áron szerződött le.
Egy 1,5 milliárd forint éves árbevételű, körülbelül 360 gigawattóra éves fogyasztású élelmiszeripari vállalkozás vezetője elmondta, hogy tavaly szeptember óta heti szinten kért ajánlatokat a kereskedőktől, és nagyon sokáig kivárt azzal, hogy megkösse 2023-as áramszerződését. December elején aztán addigi szolgáltatójának, az MVM Next-nek a képviselője telefonon megkereste egy 211 forint/kilowattórára szóló éves szerződésajánlattal, illetve ennek két- és hároméves változataival.
A beszélgetés során többször elhangzott, hogyha most nem írom alá ezt a szerződést, akkor január 1-jétől kikapcsolják az áramot, és nem tudok többet vételezni.
A vállalatvezető szerint neki több iparági partnercég is ugyanilyen célozgató-fenyegető jellegű telefonhívásokról számolt be, ám az ajánlataik az övéhez képest még kedvezőtlenebbek, mivel általában 240 forint/kilowattórás árakat kínált az MVM Next.
Az állami cég esetükben is elmulasztotta tájékoztatni az ügyfeleit, hogy 45 napig jogosultak szerződés nélkül áramot vételezni a hálózati engedélyestől.
Ez már csak azért is problémás, mert a cégvezető szinte az összes működő áramkereskedőt megkereste, de tavaly még egyik sem kínált fel neki tőzsdei árat lekövető konstrukciót. Miután azonban év végén kénytelen-kelletlen megkötötte az MVM által ajánlott szerződést, megváltozott a helyzet. Idén már talált olyan szolgáltatót, amelyik napiáras kontraktust adna, ám az MVM-es szerződéséből nem tud csak úgy kihátrálni. Ezzel a tavalyi elektromosenergia-díja közel a tízszeresére ugrott januárban.
A 24.hu megkérdezte az MVM Zrt.-t az ügyfélkezelési gyakorlatáról és a fixáras szerződésekről, de a társaság cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
Ismét a trükközést kell választaniuk a kkv-knak?
„Én vállalom a dilettantizmusomat, de a legtöbb gyártónak nem az a proflija, hogy értsen az áramkereskedelemhez. Nem tudok megfizetni egy energiapiaci szakapparátust, sőt arra sincs lehetőségem, hogy több hetet rászánjak arra, hogy napi 12 órában képezzem magam” – magyarázta egy vállalkozó. „Abban igaza van az MVM-nek, hogy aláírtam a szerződést, tehát joguk van azt betartatni velem. Ám a módszer, amivel erre ösztönöztek, kimeríti a gyanút, hogy visszaéltek erőfölényükkel” – tette hozzá.
A határidős áramszerződésekben általában szerepel az a kitétel, hogy normál módon nem lehet felmondani a szerződést, és csak a lejárattal érhet véget. Ez esetben az egyoldalú megszüntetés szerződésszegésnek minősülne, ami miatt komoly összegű kötbért kell fizetni. Az érintett vállalkozó megkereste az MVM-et, hogy akár évközi engedményeket kérjen, de a társaság nem hajlik erre, mint ahogy arra sem, hogy közös megegyezéssel bontsák fel a szerződést. „Nincs más út, kénytelen vagyok mindenféle okosságon törni a fejemet” – panaszkodott.
Több vállalkozótól is hallottuk: abban gondolkodnak, hogy nem az áramkereskedővel, hanem a hálózati engedélyessel bontják fel a szerződésüket, ennek nyomán kiköttetik a fővezetéket és leszerelik fogyasztásmérőt. Amennyiben az MVM egy másik szolgáltató hálózatán keresztül szolgáltat, és az engedélyessel megszüntetik a hálózatcsatlakozási- és használati szerződést, akkor az MVM villamosenergia-vásárlási szerződése is automatikusan felbomlik.
Mérlegelni azt kell, hogy a villanyóra újraköttetése költséges lehet, akár százezres nagyságrendre rúghat.
Többen próbálkoznak azzal is, hogy egyszerűen nem fizetik a számláikat, ami súlyos szerződésszegésnek minősül. A kereskedők ezt nem szokták tolerálni, általában néhány hónapon belül beszüntetik az áram szállítását, ezzel automatikusan véget ér a villamosenergia-szerződés is. A módszer igen kockázatos, hiszen a nemfizetést jelentik a hálózati engedélyesnél is, és amennyiben ez a többi kereskedő tudomására jut, akkor azok aligha fognak szerződni az adott vállalkozóval.
Áremelés, leépítések, csődhullám?
„Az embereim minimum 15 százalékát el kellene küldenem, és a termékem árát nagyjából 11–12 százalékos mértékben emelni kellene ahhoz, hogy az idei energiaköltség miatt ne forduljon veszteségbe a cégem” – kalkulált az élelmiszeripari vállalkozó.
Elmondta, hogy a nemzetközi piacokon sokat számít, kinek mekkora energiaköltségei vannak. A földrajzi közelség miatt a magyar élelmiszergyártás fő versenytársai leginkább a lengyel cégek. Iparági tapasztalatok szerint azonban az ottani vállalatok világpiaci, nem pedig rögzített áron vételezik az elektromos energiát. Úgy véli, a fixáras szerződésben ragadt ágazati szereplők biztosan nem lesznek képesek áremeléssel lefedni azt a pluszköltséget, ami a lengyel és a magyar áramár között fennáll. Úgy látja,
Pesszimista forgatókönyvvel állt elő az Ipari Energiafogyasztók Fóruma is, amelynek vezetője úgy számol, hogy akár már 2023 első negyedében csődhullám indulhat a vállalkozások körében a magas energiaárak, valamint a kedvezőtlen áron megkötött fixáras energiaszerződések miatt.
