A jegybank szerint a kormány és a bankszövetség hétfőn bejelentett ötpontos megállapodásának néhány eleme pénzügyi stabilitási kockázatokat hordoz, illetve tovább rontja a bankok hitelezési képességét.
Az árfolyam átmeneti rögzítése az MNB szerint azt a hamis illúziót és biztonságérzetet keltheti az adósokban, hogy megszabadulnak az árfolyamkockázattól. A kockázatok miatt a jegybank azt javasolja a kormánynak, hogy az árfolyamrögzítési lehetőség csak a szociálisan rászorulókra és a fizetési nehézségekkel küzdőkre terjedjen ki.
Az aktuális piaci szinttől nagymértékben eltérő rögzítési árfolyam átmenetileg csökkenti az adósok terheit, ezért ezen időszak alatt növekedhet a hitelből finanszírozott fogyasztás. Fennáll a veszélye annak, hogy az adósok egy része az így megmaradó jövedelmét megtakarítás helyett fogyasztásra fordítja, így nem tud kellőképpen felkészülni arra, hogy a türelmi időszak végén esetleg még a jelenleginél is magasabb törlesztőrészletet kell fizetnie.
Az árverezési-kilakoltatási moratórium végleges feloldása a jegybank szerint szükséges és elkerülhetetlen lépés, a moratórium ugyanis megnehezíti és megdrágítja a jelzáloghitelezést, és rontja az adósok fizetési hajlandóságát, esetleges hosszú távú fennmaradása pedig megkérdőjelezhetné a jelzáloghitelezés teljes rendszerét.
A Nemzeti Eszközkezelő szabályozásával kapcsolatos részletes információk hiányában ezek hatásairól az MNB szerint egyelőre nem lehet állást foglalni.
A moratórium felszabadítását követő árverezési kvóták bevezetését fontosnak tartja a jegybank, mert a nem teljesítő adósok ingatlanjainak nagy tömegű és egyidejű értékesítése kínálati sokkot, jelentős lakásáresést okozhatna.
A jegybank szerint olyan nagyságú kvótát célszerű meghatározni, ami a portfóliótisztításon keresztül képes támogatni a hitelezés beindítását, de egyúttal nem vezet túlzott mértékű lakáspiaci feszültséghez sem. A kormány és a bankszövetség által megállapított kvótákat a jegybank túl alacsonynak tartja.
A túl alacsony kvóták bevezetése hasonló kockázatokat hordoz, mint a moratórium teljes fennmaradása: a jelzáloghitelek mögötti fedezetek értéke csökken, a bankok mérlegét továbbra is nagymértékben terhelik a nem teljesítő hitelek, ami rontja a hitelintézetek hitelezési képességét, és ezáltal negatívan hat a gazdasági növekedésre is – mutat rá az MNB.
A jegybank ezen kockázatok elkerülése érdekében magasabb, 5-10 százalékos, rendszeresen felülvizsgált árverezési kvóta meghatározását javasolja megfontolásra a kormánynak.
