Gazdaság

Matolcsy: Azért mondtam el most, hogy máskor ne kelljen

Fülöp Dániel / 24.hu
Fülöp Dániel / 24.hu
Egy felkészítő anyagot ismertetett a gazdasági bizottság december eleji ülésén a jegybank elnöke, kozmetikázás nélkül, hogy világossá tegye, nem ő felel a magyar gazdaság válságközeli állapotáért. Az viszont már Matolcsy György döntésének a következménye, hogy megszűnt az MNB bankbiztonsági igazgatósága.

Sokan az orbánizmussal való szembefordulásként értelmezték az elmúlt hetekben Matolcsy György megnyilvánulásait. A Magyar Nemzeti Bank elnöke előbb a parlament gazdasági bizottsága előtt tárta a hallgatóság elé sarkos véleményét a magyar gazdaság helyzetéről, kilátásairól, utóbb pedig a szignója nélkül tette közzé a Költségvetési Tanács a 2023-as államháztartásról szóló kormányzati előterjesztéshez fűzött álláspontját. Ebből is azt olvasták ki a „nerológiára” nyitott elemzők, hogy Matolcsy immár nyíltan kritizálja a kormány gazdaságpolitikáját, vagyis megtört a harmónia a kormányfő és a jegybankelnök között.

Lapunk most újabb háttérinformációkat szerzett a jegybanki „különutasság” motivációiról, melyek érthetőbbé teszik, hogy az MNB elnökének mi lehetett a szándéka, amikor a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt osztotta meg különvéleményét. A jegybankból származó értesüléseink szerint Matolcsy úgy magyarázta a bizottsági meghallgatáson elmondottakat a Szabadság téren: azért mondta el most mindezt, „hogy máskor ne kelljen”.

Matolcsy ugyanakkor a hírek szerint egy olyan változatát adta elő a gazdasági értékelésnek, amit alapvetően nem a külvilágnak szántak, hanem a jegybankelnök felkészítését szolgálta. Magyarul a stábja egyik háttéranyagát ismertette, különösebb „kozmetikázás” nélkül.

Mit is mondott Matolcsy?

Az MNB elnöke a többi között arról beszélt, hogy a pénzügyi, makrogazdasági mutatóink az Európai Unióban az első-második legrosszabbak, Magyarország a világ negyedik-ötödik legsérülékenyebb országa, és ha nem hajtunk végre gazdaságpolitikai fordulatot, akkor elveszítjük az évtizedet, stagnálás, stagfláció következik. Beszélt arról is, hogy „sok szempontból a saját döntéseink miatt vagyunk bajban”, és külön kitért arra, hogy megbomlott kormány és a jegybank gazdaságpolitikai összhangja. Elemezte az ársapkák inflációnövelő hatását is, egy nappal azelőtt, hogy a kormány megszüntette az üzemanyagokét.

 

„2010-től néhány fontos területen nem hoztuk meg a jó döntéseket. Majd a 2020-21-es sikeres válságkezelés után, a közben újabb válságszakasz, az energiaválság szakaszában rossz döntéseket hoztunk” – jelentette ki, bírálva például az energiahatékonysági beruházások évtizedes elmaradását, az utóbbi egy évből pedig a költségvetési hiány elengedését.

Több szakértő, köztük Surányi György volt jegybankelnök, is felhívta arra a figyelmet, a monetáris csúcsintézmény élén felelőtlenség arról beszélni, hogy az általuk is felügyelt magyar gazdaság mennyire sérülékeny állapotban van, mert ez – még ha jelentős is a valóságtartalma – nagyon rossz üzenet a piac felé, tovább gyengíti az MNB hitelességét. Ki fogja elhinni, hogy a Magyar Nemzeti Bank képes megvédeni a forintot, ha az intézmény vezetője fogalmazza meg leghangosabban kétségeit a gazdaság ütésállóságát illetően?

Oka kellett, hogy legyen tehát annak, hogy Matolcsy erre az útra lépett. Forrásaink szerint

elsősorban a felelősség hárítása miatt ütött meg erősen kritikus hangot a jegybank elnöke, aki észlelte, hogy a kormányzati kommunikáció egyre inkább a jegybank irányába tolja a felelősség kérdését a forint tavaly őszi brutális gyengülése miatt.

Ami a Költségvetési Tanácsot illeti, úgy tudjuk, valós az a jegybanki magyarázat, hogy Matolcsy objektív okok miatt nem írta alá a dokumentumot. Tudomásunk szerint már a december 27-i ülés – ekkor tárgyalta a tanács a költségvetési előterjesztést, amire nagyon szűk határidőt hagyott számára a kormány – előtti alkalommal jelezte az MNB-elnök, hogy az év hátralévő részében nem lesz elérhető. Ami nem rendkívüli az ünnepi időszakban; Matolcsy ezúttal is külföldön járt, ezért vett részt a december végi ülésen a jegybank részéről Virág Barnabás alelnök. Aki – Kovács Árpád költségvetési tanács elnök elmondása és forrásaink alapján is – együttműködő jegybanki álláspontot képviselt, nem hangzott el olyan észrevétel az MNB képviselőjétől, ami érdemben kétségbe vonta volna a benyújtott kormányzati javaslatban szereplő tételeket.

Balogh Zoltán / MTI Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Információink szerint a költségvetési hiány esetében tett olyan észrevételt a jegybank, hogy erősebb elköteleződés kellene a kormánytól a 3 százalékos hiányhoz való visszatérésre. (Matolcsy a parlament gazdasági bizottság előtt a 2021-es deficittel kapcsolatban azt mondta: „súlyos gazdaságpolitikai műhiba volt a múlt évi 6,8 százalékos költségvetési hiány”.)

A tavaly nyáron elfogadott költségvetési törvényben 3,5 százalékos deficit szerepelt, ezt emelték az év végén 3,9 százalékra a rezsivédelemre hivatkozva. De informátoraink ebben sem láttak olyan jelet, ami a jegybank és annak elnöke szembeszegülésére utalt volna, az legalábbis biztos, hogy a költségvetés – a szűkös határidő miatt nagyon sürgőssé vált – elfogadását nem akarták megakadályozni a nemzeti bankban. Az más kérdés – tették hozzá –, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel Matolcsy elhalaszthatta volna a külföldi útját, és hogy nem tette, abba, aki akarja, beleláthatja, hogy nem kívánta a nevét adni a dokumentumhoz. Felkészülve arra, hogy a számos kockázattal övezett büdzsé év közbeni megbicsaklása esetén rá semmiképpen ne vetüljön a felelősség árnyéka.

Megszűnt a bankbiztonsági igazgatóság

Az év végével megszűnt a Magyar Nemzeti Bank bankbiztonsági igazgatósága – értesült lapunk. Bár az MNB honlapján fellelhető szervezeti és működési szabályzatban még szerepel ez a szervezeti egység, de a dokumentum az októberi állapotokat tükrözi. Az szmsz alapján a főigazgató alá tartozó bankbiztonsági igazgatóságnak dolga egyebek mellett a jegybanki készpénzszállítások intézése a készpénzforgalmazási operációs osztály munkáját segítve. Fő feladatuk a jegybankot veszélyeztető fizikai-védelmi, humán és reputációs kockázatok kezelése, a biztonsági ellenőrzések elvégzése. A dokumentum szerint mindazon tervezési, szervezési, ellenőrzési, képzési, irányítási, végrehajtási és szabályozási feladat ellátása hozzá tartozik, ami az MNB munkavállalóinak, vagyonának, valamint jó hírnevének védelmét szolgálja.

 

A döntés okáról eltérő véleményeket hallottunk. Van, aki szerint a jegybankelnök szeszélyének esett áldozatául az igazgatóság, mert Matolcsy hajlamos érzelmi alapon, rapid módon meghozni személyi és szervezeti döntéseket. Olyan híresztelések is lábra kaptak, hogy a teljes igazgatóságot elbocsátották, ám ezt nem hivatalosan cáfolták lapunknak házon belülről: az igazgatóság munkatársainak egy része más szervezeti egységekhez került át. Az ügyben a jegybank sajtóosztályához fordultunk, hogy megtudjuk, mely egységek vették át a bankbiztonsági igazgatóség feladatait, mi volt az oka a döntésnek, és mi lett a munkatársakkal. Amint válaszolnak, visszatérünk a témára.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik