Február 24., Ukrajna Oroszország általi lerohanásának kezdete óta 694 órán és 49 percen át volt légiriadó az ukrán fővárosban, az emberek gyakorlatilag 29 teljes napot töltöttek óvóhelyen, illetve bunkerben – közölte a kijevi városi katonai közigazgatás (KMVA) Telegram-csatornáján pénteken Szerhij Popko, a KMVA vezetője, aki “a szabad és független főváros” történelme legrettenetesebb évének nevezte a 2022. esztendőt.
A főváros ellen péntekig 52-szer indítottak támadást. Ezekben 120 ember – közöttük öt gyermek – halt meg, 495-en megsebesültek, közöttük 30 gyermek. Több mint hatszáz épület rongálódott meg, a főváros létfontosságú infrastrukturális létesítményei szenvedtek súlyos károkat – közölte Szerhij Popko.
Az orosz fegyveres erők csütörtökön nagy erejű, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel mértek csapást az ukrán hadiipar működését támogató katonai igazgatási és energetikai létesítményekre – mondta el Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve az MTI tudósítása szerint.
A tábornok közölte: a csütörtöki támadás sikeres volt, és az összes kijelölt létesítményt eltalálták. A csapás következtében leállt a haditechnikai eszközök és lőszerek gyártása és javítása, valamint az ukrán hadsereg tartalékosainak az ország nyugati régióiból történő átcsoportosítása, és elakadt a külföldi fegyverek vasúti szállítása is.
MTI / EPA / Szerhij Dolzsenko
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 355 repülőgépet, 196 helikoptert, 2756 drónt, 399 légvédelmi rakétarendszert, 7313 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 954 sorozatvetőt, 3746 tábori tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7827 speciális katonai járművet semmisítettek meg. Az adatokat más források nem erősítették meg.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből és Enerhodarból jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A Readovka.ru portál hivatalos forrásra hivatkozva közölte, hogy Donyeckben az ágyúzás következtében életét vesztette Jevgenyij Ribakov, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) katonai vizsgálati osztályának helyettes vezetője. Az orosz Fekete-tengeri Flotta fő kikötőjének otthont adó Szevasztopolban reggel működésbe lépett a légvédelem.
Az Ukrajnától elcsatolt Donyecki és Luhanszki Népköztársaság parlamentje pénteken egyhangúlag új alkotmányt fogadott el, amely a helyinek az orosz jogrenddel való harmonizálása mellett egyebek között előírja, hogy a régió kormányzóját ezentúl nem közvetlen, hanem parlamenti szavazással fogják megválasztani.
Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva közölte, hogy pénteken ukrán támadás érte Sebekino és Vjazovoje települést. Mint mondta, a régióban a konfliktus kezdete óta ukrán belövések következtében 22 civil vesztette életét, további száz pedig megsebesült. Emellett több mint 1600 lakás és lakóház semmisült meg részben vagy teljesen, körülbelül hétezer embert evakuáltak, 15 településen pedig, ahol az önkormányzat vészhelyzetet hirdetett ki, gyakorlatilag nem maradtak lakosok. Gladkov elmondta, hogy a problémák kezelésében a központi kormányhoz fordult segítségért. (MTI)
„Felszólítom a szövetségeseket, hogy nyújtsanak több segítséget az eddigieknél. A biztonsági érdekeink azt diktálják, hogy ebben a háborúban Ukrajna győzedelmeskedjen, Vlagyimir Putyin pedig vereséget szenvedjen” – idézi a Reuters Jens Stoltenberget.
A NATO főtitkára közölte, ennek eléréséhez Ukrajnának még több támogatást kell kapnia, így például óriási az igénye lőszerekre és pótalkatrészekre.
A múlt héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nyugati vezetőktől fegyverek és légvédelmi rendszerek széles arzenálját kérte az orosz invázió elleni küzdelemhez. Az Egyesült Államok a múlt héten közel 2 milliárd dolláros további katonai segélyt jelentett be, köztük olyan fegyverek szállítását is, amelyek védelmet nyújthatnak az orosz repülőgépek, cirkálók és ballisztikus rakéták ellen. (Reuters)
Lemondták a 2023. január 28-ára tervezett bemutatót a milánói Teatro degli Arcimboldiben, ahol a Raszputyin című táncdráma került volna színre, az előadás sztárja pedig Szergej Polunyin balettművész lett volna – szúrta ki a Corriere della Sera cikkét a 444.hu. Az előadást egyébként már 2019 végén meghirdették, de előbb a koronavírus-járvány, majd egy sérülés miatt egészen eddig húzódott a premier, amely most politikai okok miatt marad el. Polunyin oroszként Ukrajnában, Herszonban született, de oroszbarát, Vlagyimir Putyin őszinte csodálója. Az orosz elnököt annyira bálványozza, hogy arcképét is magára tetováltatta, és évek óta Moszkvában él.
Alekszandr NEMENOV / AFP
Az előadást a színház közleménye szerint azért mondták le, mert óriási volt rajtuk a társadalmi nyomás, és az interneten is rengetegen fejezték ki nemtetszésüket. A vezetőség hangsúlyozta: „ez nem kulturális, hanem politikai és erkölcsi felelősségvállalásból született döntés”. Azt is írják, hogy a feszültség és a színházat érő fenyegetések nem tesznek jót a hangulatnak, és a színház értékrendjében fontos a pacifizmus és a tolerancia.
A most 33 éves Polunyin a Royal Ballet legfiatalabb vezető táncosa volt, zseninek tartották. Aztán egyszer csak otthagyta az egészet, internetes ámokfutásba kezdett, homofób kijelentéseket tett, és beszólt a túlsúlyos embereknek is. Azóta szólókarrierbe kezdett, de imázsát nem tudta helyrehozni. (444.hu)
Semmi nem fog változni a magyar-ukrán viszonyban, amíg Orbán Viktor hatalmon van, mondta Dmitro Kuleba a The Interviewer Youtube-csatornának adott interjújában. Az ukrán külügyminiszter továbbá leszögezte: a magyar miniszterelnök szerinte már „választott oldalt”, ezzel pedig nincs már mit tenni.
Kuleba arról is beszélt, hogy kezdetben vevőnek tűnt arra Szijjártó Péter is, hogy rendbe hozzák az ukrán-magyar kapcsolatokat, de a háború kitörését követően a magyar külügyminiszter maradt az egyetlen uniós külügyminiszter, akivel egyszer sem tudott egyeztetni, ez a tény pedig, mint mondta, magáért beszél.
Frissen nyilvánosságra hozott brit levéltári dokumentumok tanúsága szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök két évtizeddel ezelőtt Nagy-Britanniába orosz földgázt szállító vezetékrendszer megépítését ajánlotta fel Londonnak – írja az MTI. A pénteken ismertetett archív iratokból kitűnik az is, hogy London kilenc hónappal a 2001. szeptember 11-i amerikai merényletsorozat előtt támogatta volna egy olyan katonai akció végrehajtását, amelynek célja Oszama Bin Laden, az al-Kaida terrorhálózat vezetője, a csaknem háromezer ember életét kioltó terrortámadás kitervelője megölését célozta.
A most nyilvánosságra hozott dokumentumokból kitűnik, hogy Tony Blair akkori miniszterelnök 2001-ben azt javasolta a nyugati szövetségeseknek, hogy próbálják rávenni Putyint a nyugati értékrendszer oroszországi meghonosítására. Blair 2001 elején Dick Cheney amerikai alelnököt is arról győzködte, hogy az orosz államfőnek
helyet kellene biztosítani a globális nagypolitika asztalánál.
A brit kormányfő szerint ugyanis ezzel arra lehetne biztatni Putyint, hogy vegye át a Nyugat hozzáállását és gazdasági modelljét. Blair a titkosítás alól pénteken feloldott iratok tanúsága szerint az amerikai alelnökkel tartott megbeszélésen azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin „orosz hazafi”, akit „érzékenyen érintett”, hogy Oroszország „elvesztette a világ megbecsülését”. Az archív dokumentumok szerint Putyin londoni hivatalos látogatásán kifejtette Tony Blairnek, hogy nem akarja lassítani a NATO-bővítés folyamatát.
ADRIAN DENNIS / AFP Tony Blair brit miniszterelnök és Vlagyimir Putyin közös sajtótájékoztatója az orosz elnök Nagy-Britanniai látogatásakor 2001. december 21-én.
A korabeli brit kormányzati feljegyzések ugyanakkor kiemelik, hogy már akkor sem ez volt Oroszország egyértelmű álláspontja. A dokumentumok hangsúlyozzák, hogy az akkori orosz védelmi miniszter, Igor Szergejev a NATO-országok védelmi minisztereivel tartott tárgyalásain rendre úgy fogalmazott: „komoly politikai hiba lenne” az atlanti szövetség bővítése, és ha ez bekövetkezik, Oroszország „megteszi a megfelelő lépéseket”. Putyin mindazonáltal baráti szavakkal méltatta Oroszország és Nagy-Britannia szoros kapcsolatait a Blairrel 2002-ben Moszkvában tartott kétoldalú tárgyaláson, és felajánlotta egy olyan vezetékrendszer kiépítését, amely a Balti-tengeren keresztül Nagy-Britanniába szállított volna orosz földgázt.
Az orosz államfő a megbeszélésről készült feljegyzés szerint azzal érvelt, hogy a vezeték évtizedekre biztosítaná Nagy-Britannia stabil földgázellátását. A Putyin által előterjesztett javaslat megvalósítása azonban hivatalosan soha nem került napirendre. (MTI)
Oroszország és Kína erősíteni fogja a katonai együttműködést, jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor csütörtökön videókapcsolaton keresztül folytatott megbeszélést kínai hivatali partnerével, Hszi Csin-pinggel.
Az orosz-kínai együttműködés egész komplexumában, kapcsolatainkban különleges helyet foglal el a katonai és haditechnikai együttműködés, amely hozzájárul országaink biztonságához és a stabilitás fenntartásához a kulcsfontosságú régiókban. Célunk, hogy erősítsük az orosz és a kínai fegyveres erők közötti együttműködést
– hangoztatta az orosz vezető. Putyin moszkvai látogatásra hívta meg Hszit, írja az MTI.
Csütörtök este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoüzenetében közölte: a nap folyamán az ukrán légvédelem összesen 54 orosz rakétát és 11 drónt vert vissza. A legutóbbi támadásokban összesen több mint 18 lakóépület és 10 infrastrukturális létesítmény rongálódott meg a belügyminisztérium közleménye szerint. (Guardian)
A kijevi katonai körzet jelentése szerint öt iráni drónnal támadták az ukrán fővárost, mindegyik drónt lelőtte az ukrán légvédelem. Az egyik azonban egy közigazgatási épületre esett, amely így részlegesen megrongálódott, valamint betörtek a környező lakóépületek ablakai a robbanástól. (Guardian)
A Reuters jelentése szerint péntek hajnalban arra szólították fel az ukrán főváros lakóit, hogy menjenek az óvóhelyekre, miután dróntámadások miatt megszólaltak a szirénák. Az önkormányzat hajnal kettő után riasztást adott ki Telegramon, a Reuters tudósítója Kijevtől húsz kilométerre több robbantást is halott.
A régi kormányzója szerint „drónok támadása” zajlik, majd jelezte, hogy a támadás az infrastruktúrát célozta, egyelőre nincs hír áldozatokról.
