Az élelmiszeriparban az idén két családi mintacég is bedőlt: az egyik legnagyobb kapacitású mirelites vállalkozás, a debreceni Pentafrost Élelmiszeripari Kft. tavasszal került felszámolás alá, az egyik legkorszerűbb sertésfeldolgozó, az ugyancsak hajdú-bihari Kurucz csoport cégei pedig nyáron jelentettek csődöt. Megnéztük, hol tartanak a fizetésképtelenség miatt indított eljárások.
A Pentafrost valaha az ország legnagyobb mirelites cége volt, főleg a kukorica és a zöldborsó vonatkozásában, de most sem elhanyagolható a kapacitása, az Agrárszektor szakportál a 3–4. helyre tette a hűtőipari vállalkozások rangsorában. Kiesése mind a több ezer alapanyagtermelő gazdálkodó, mind a kétszáz körüli dolgozó számára nagy veszteséget jelent. Akkor is, ha az idén az aszályos év miatt nem hiányolták a piacon a feldolgozókapacitásokat. Bár a kormányrendeletben nem részletezték, hogy a felsorolt okok közül mi nyomott többet a latban, de a kabinet június végén stratégiailag kiemelt üggyé nyilvánította a Pentafrost felszámolását. A szakmában úgy vélik, fontos lenne a teljesen magyar tulajdonú cég működőképes állapotba hozása már csak a kapacitásai miatt is. Ez egybeesik az országgyűlési választás előtt Lázár János jelenlegi építési és közlekedési miniszter vidéki roadshow-ján meghirdetett új agrárpolitikával, aminek alapvetése, hogy az agrárágazatban a hazai tulajdonnak kell dominálnia, a mezőgazdasági termeléstől a feldolgozáson keresztül a kiskereskedelmi láncokig.
Kerestük az állami felszámoló Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. által kijelölt felszámolóbiztost, de Nagy László elhárította a kérdéseinket azzal, hogy a Pentafrost felszámolási eljárása a csődtörvény hatálya alá tartozó nemperes eljárásnak minősül, a csődtörvény rendelkezései pedig kifejezetten rögzítik, hogy a felszámolási eljárás szempontjából ki minősül félnek: az adós, a hitelező és a felszámoló. „A jogszabályi rendelkezések alapján a felszámolási eljárás keretében kizárólag azok kaphatnak tájékoztatást a felszámolási eljárás részleteit illetően, akik a csődtörvény hatályos rendelkezései alapján félnek, érdekeltnek minősülnek az eljárásban, ezért a feltett kérdésekre részletes tájékoztatást nem áll módomban adni”– írta.
Nagy Lászlótól nem üzleti titoknak számító részleteket firtattunk, hanem egy állami szervezet által irányított eljárásról kérdeztünk, amelyben adóforintok elköltése is felmerül. Az iránt érdeklődtünk:
- mi indokolta, hogy stratégiailag kiemelt lett a Pentafrost felszámolása: a dolgozói létszám, állami hitel, adótartozás vagy egyéb?
- A tevékenységet lezáró mérleg alapján bő 6 milliárd forint a Pentafrost tartozása, nagyrészt az MKB Bank felé. Mennyi vagyon áll a kötelezettségekkel szemben? A jelenlegi helyzetben mekkora térülésre lát esélyt?
- A cégadatok alapján a fagyasztott árut már eladásra hirdették 480 milliós minimum áron. Elkelt-e a készlet, és ha igen, mennyit ajánlott érte a nyertes?
- Felszámolás alatt működik-e az üzem, ki működteti?
- Van-e esély arra, hogy működő cégként adják el az eszközöket?
Hivatalos válaszok híján arra kellett hagyatkoznunk, ami a nyilvános adatbázisokból kihámozható. A Pentafrostnak elkészült a tevékenységet lezáró mérlege, ami képet ad a gazdasági helyzetéről. Idén, a felszámolásig, tehát 2022. január 1. és április 14. között 1,4 milliárd forint bevételt könyveltek el, és 609 millió forint mínusszal zárták a mérleget. Ez tetézte az előző évi 6,9 milliárdos forgalom után elkönyvelt 183 milliós veszteséget.
A beszámolóhoz fűzött szöveges kiegészítésben a cég a felszámolás közvetlen okát is megnevezte: „A vállalkozás folytatását akadályozó körülményt eredményezett, hogy a hosszú éveken keresztül működő hitelállományt a finanszírozó bank az év elején nem hosszabbította meg, lejárttá tette, melynek nagyságrendjénél fogva ellehetetlenült a vállalkozás további működése. A kialakult helyzetre tekintettel a tulajdonosok a felszámolásról kényszerültek dönteni.”
Ez megerősíti korábbi cikkünk értesülését, hogy a finanszírozó MKB Bank durván 6 milliárd forintos hitelállományát egyszerre lejárttá tette, és erre nem tudott lépni a Pentafrost. A zárómérlegben egyébként a Mészáros Lőrinc érdekkörérbe tartozó pénzintézettel szembeni kötelezettségek (zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítva) értékeként bő 14 millió euró (5,6–5,7 milliárd forint) és 112 millió forint szerepel.
Összesen 6,2 milliárd forint tartozása van a Pentafrostnak, ezek szerint legnagyobb részben a bank felé adósodott el. Ennek közelében sincs a cég eszközállománya, az mindössze 3,6 milliárd forintot tesz ki, amiből nem néz ki jelentős megtérülés a hitelezők számára, az MKB a követelése akár felét is elbukhatja.
A gazdálkodási eredmények alapján már évek óta billegett a Pentafrost, az előző öt évből négyben veszteséget termelt a debreceni cég. Az összesen durván 900 milliós mínusszal szemben csak 2020 számított kivételnek, akkor 27 millió forint nyereséget mutattak ki adózás után.
Ahhoz képest, hogy április közepén indult a felszámolás, igen gyorsan haladnak az ügyek, legalábbis az állami felszámoló október végén már meg is hirdette a Pentafrost ingóságait, azaz a cég „gyorsan romló, különleges kezelést igénylő”, fagyasztottzöldség-készletét. Az összesen 2300 tonna fagyasztott zöldségen az MKB javára jegyeztek be jelzálogjogot, de a magyar államot elővásárlási jog illeti meg a csődtörvény alapján. (A stratégiailag kiemelt csőd- és felszámolási eljárásokban a 25 millió forintot meghaladó egyedi forgalmi értékű vagyonelemek értékesítésekor él az állami elővásárlási jog – ez a passzus tavaly decemberben lépett hatályba.) Ha a magyar állam megveszi a készletet, annak az ellenértéke befolyik a felszámolóhoz, ő pedig a hitelezőknek fizet, első helyen a biztosítékkal rendelkező hitelezőknek, mint amilyen az MKB.
Hogy végül megvette-e az állam a fagyasztott árut, és ha igen, mennyiért, illetve ebből mennyi illeti az MKB-t, arra nem tudhattuk meg a választ. Annyi biztos, hogy 480 millió forintos minimumáron hirdette meg a felszámoló a készletet, aminek majdnem a fele zöldborsó és csaknem 1000 tonna fagyasztott csemege kukorica volt.
