December 6-án este a kormányinfón jelentették be, hogy eltörlik a tavaly novemberben életbe léptetett, 480 forintos hatósági árat az üzemanyagokra vonatkozóan, így a Mol irányárai szerint a 95-ös benzin immár 641 forintba, a dízel pedig 699 forintba kerül.
Az inflációs adatokban ez két részletben fog megjelenni: nagyobb részt decemberben, januárban pedig egy áthúzódó hatásra számíthatunk. Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője eddig úgy számolt: decemberben 23 százalék körüli mértékben tetőzhet az infláció, de az ársapka megszűnésének következményeként valószínűleg fel fog kúszni 25 környékére,
Szintén hasonló mértékűre becsülte az inflációs hatásokat lapunknak Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.
A rövid távú inflációs hatás persze több tényezőtől függ, így attól is, hogy Európai Unió és a G7 által az orosz kőolajra kivetett árplafon miként fog hatni a világpiaci, vagyis a Brent-típusú nyersolaj árára, hiszen ehhez képest árazzák a Magyarországon forgalmazott kőolajat. Szintén nyitott kérdés, hogy az oroszok részéről milyen ellenlépések várhatók a következő időszakban, amelyek a hazai kőolaj-ellátásra is hatással lesznek. Ha például két hét múlva leesik 55 dollárra a Brent ára, s eközben a forint is be tud erősödni a dollárral szemben 5 százalékkal, akkor az olajár lecsökkenhet, ám egy újabb konfliktushelyzet esetén akár meg is növekedhetnek a piaci árak. Ha két hónappal ezelőtt vezetik ki az ársapkát, akkor a benzin ára 680–690 forint, a gázolajé pedig 720–730 forint lett volna literenként a lakosság számára is – említett egy példát Németh.
A lakosságnak alkalmazkodnia kell
Az árstop eltörlése a következő 1–2 hónapban várhatóan átrendezi a fogyasztói szokásokat, de kérdés, hogy milyen irányban. A lakosság visszafoghatja az autózást emiatt, fordított esetben viszont vásárlóerőt szívhat el a kereskedelem más területeiről, csökkentheti a keresletet más termékek iránt, mert üzemanyagra többet kell költeni valamivel.
Idén eddig az volt az irány, hogy a lakosság folyamatosan csökkentette az élelmiszerre fordított kiadásait, és a korábbinál több üzemanyagot vásárolt. Októberben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben már 5,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,9 százalékkal zsugorodott a forgalom, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 19,7 százalékkal emelkedett.
Az egyéni fogyasztói kosártól függ, ki mennyit autózik, és milyen fogyasztású autót használ: ebben nagyon nagy különbségek lehetnek. Átlagosan nézve az autóval rendelkező magyar háztartások normál időben, havonta körülbelül 70–80 liter üzemanyagot fogyasztanak, ez maximum 40 ezer forintnyi kiadást jelenthet.
– kalkulált Németh Dávid.
A fő kérdés tehát az lesz, hogy vajon mit választ majd a lakosság:
- visszafogja a gépkocsi-használatot, gyakrabban választja a tömegközlekedést, és inkább költ élelmiszerre, szolgáltatásokra, tartós fogyasztási cikkekre,
- vagy pedig ragaszkodik az autójához, és, ha kell, inkább máson spórol.
Tovagyűrűző hatások
A teherfuvarozókat már korábban kiszorították az árstop kedvezményezetti köréből, de a taxik, illetve a mezőgazdasági erőgépek mérettől függetlenül eddig 480 forintos áron tankolhatnak a kutakon. Most ez az előnyük is megszűnik, amely ugyan egy limitált, de kockázatos másodkörös hatást okozhat. A traktorosok és más erőgépet használók igen jelentős fogyasztók voltak, nagyon sok gázolajat használnak. A piaci ár megfizetése náluk az anyagköltség növekedését okozza majd, amely visszagyűrűzhet az élelmiszerárakra is, ez pedig újabb inflációs hatással járhat. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy a gazdálkodók mennyit táraztak már be – magyarázta a K&H Bank elemzője.
Az üzemanyagok iránti lakossági kereslet csökkenni fog, várhatóan kevesebben fogják használni az autót – értékelt lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Az üzemanyagok fogyasztásának látványos növekedését az idei évben ugyanakkor nehéz pusztán a hazai lakosság növekvő vásárlási kedvével magyarázni. Valószínűleg nem csak az történt, hogy többet autózott a lakosság, hanem gyaníthatóan a kiskereskedelemben olyanok is tankoltak, akik külföldre vitték az üzemanyagot, vagy betéraztak későbbre. Nem lehet kizárni, hogy voltak visszaélések a hatósági áras üzemanyag forgalmazásával, hiszen a forgalom folyamatosan, egész évben nőtt, azután is, hogy májusban kizárták a külföldi tankolókat a kedvezményes áras körből. Mivel most már senki nem tankolhat olcsóbban, várhatóan a fogyasztásnál is érdemi visszaesés jöhet – prognosztizált.
