Az újabb, ezúttal a brüsszeli szankciókról szóló nemzeti konzultációt a megkérdezettek 31 százalék tartja hasznosnak, 65 százaléka ítéli haszontalannak, 4 százalék nem tudott/akart válaszolni – derül ki a Publicus Intézet reprezentatív közvélemény-kutatásából. A Népszava megbízásából készített felmérés szerint
A lap szerint eddig a megkérdezettek 20 százaléka küldte vissza a kérdőívet, 37 százalék a felmérés idején azt még meg se kapta.
A költségeket kevesen találták el, csak 27 százalék jelölte be a helyes választ, hogy több mint 5 milliárd forintba kerül a konzultáció, amelynek a bombás plakátjáról az összes megkérdezett
- 7 százaléka mondta azt, hogy nagyjából pontosan leírja a helyzetet,
- 74 százaléka szerint (inkább) hamis képet mutat,
- 14 százaléknak nem volt véleménye,
- 4 százalék nem találkozott vele.
A fideszesek is megoszttottak, 31 százalékuk szerint ez a valóság, 23 százalékuk ennek ellenkezőjét állítja, 31 százalékuknak nincs véleménye.
Az összes megkérdezett 47 százaléka (a fideszesek 14 százaléka) tudta, hogy az európai szankciós csomagokat Orbán Viktor megszavazta. 26 százalék (a fideszesek 41 százaléka) szerint csak egy részüket, 12 százalék (a fideszesek 26 százaléka) tudta úgy, hogy egyiket sem. 30 százalék ért egyet maradéktalanul az Oroszország elleni uniós szankciókkal, 25 százalék a többségükkel igen, 13 százalék a többségükkel nem, 24 százalék egyikkel sem. A kormánypárt híveinek 56 százaléka egyikkel sem.
A Publicus Intézet rákérdezett az inflációra is. A dráguló élelmiszerekért
- 88 százalék az elszálló energiaárakat,
- 87 százalék a gyenge forintot,
- 79 százalék az elhibázott gazdaságpolitikát,
- 60 százalék a kereskedők ármegállapítási módszereit
- 57 százalék a brüsszeli szankciókat.
tette felelőssé,
Bár a kormánypártiak 43 százaléka szerint az élelmiszerárak rohamos drágulásáért inkább felelős a kabinet elhibázott gazdaságpolitikája, amikor az volt a kérdés, okolhatóak-e az inflációért a brüsszeli szankciók, 90 százalékuk azokat tartotta felelősnek.
Módszertan
A Publicus Intézet 1007 fős mintán októberben készített kutatása a magyarországi felnőtt népességre életkor, iskolázottság és nem szerint reprezentatív. Az adott minta mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptak volna. Ez a mintahiba nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adják meg.
