Egy esetleges jegybanki kamatemelés nem lebecsülhető káros mellékhatásaira is felhívták a figyelmet a Moody’s-leminősítés kapcsán megkérdezett szakértők. Barcza György, a K and Bank vezető elemzője például úgy látja, hogy az alapkamat növelése várhatóan átárazza, megdrágítja a hiteleket, különösen a vállalati hiteleket, amelyek a rövid lejáratú kamatokhoz vannak kötve, amivel a mostani alacsony vállalati hitelezés esetleg még tovább gyengülne.
Ezzel együtt azonban megnyugtathatja a pénzpiacokat, és növelheti a befektetők érdeklődését az állampapírok iránt, mert amíg a kamatemelési várakozás fennáll, addig a befektetők is kivárnak, ami ingadozó állampapír-kereslethez és ingadozó forintárfolyamhoz vezet.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint a jegybanknak reagálnia kell az új fejleményekre: a forint árfolyamának gyengülésére, és az infláció valószínűsíthető gyorsulására, mert ha nem teszi, akkor a hitelességét veszélyezteti. Azt jövendöli, hogy a jövő év elejére a jelenlegi 6 százalékos alapkamat 7 százalékra emelkedik, mégpedig két lépésben: kedden 50 bázisponttal, később újabb 50 bázisponttal.
Megítélése szerint a jelenlegi helyzetben több előny származik a kamatemelésből, hiszen erősíti az árfolyamot, ami kedvező a devizában eladósodott lakosok, illetve vállalkozások számára, és csökkenti a végtörlesztési folyamatban részt vevő bankok veszteségét, amelyek így többet hitelezhetnek, ezzel segítve a gazdasági növekedést.
Kondrát hozzáfűzte: a gazdaság növekedésének szempontjából a 280 forintos euróárfolyam lenne optimális, de első lépésben a 300 forint alatti árfolyamot kellene elérni.
