A KGFB-vel szemben ennek megkötése – ha nem vállaltunk ilyet a bank felé – nem kötelező, de megéri. Mindez az online kalkulátoroknak, valamint az elektronikus ügyintézésnek köszönhetően, 10 perc alatt, otthon is elintézhető.
A casco az autónkat védő vagyonbiztosítás, amely a szerződésben meghatározott káreseményekre nyújt fedezetet. A casco biztosítások szabályzatai nagyban eltérnek egymástól, szerződés előtt érdemes áttanulmányozni a szóba jöhető biztosítók ajánlatait. Egy általános casco az autó töréskáraira, elemi és tűzkárokra, az egész autó vagy alkatrészeinek ellopására nyújt kártérítési fedezetet, de kiegészítőként tartalmazhat poggyász-, extratartozék- és balesetbiztosítási modult, vagy akár kölcsöngépjármű-szolgáltatást is. A casco biztosításunk kivételes esetekben nem fizet csupán, ilyen például, ha terrortámadás során sérül meg a jármű, de az alkatrész külföldről való szállításának a díját sem mindig állja a biztosító.
Kifejezetten a casco biztosítás „sajátossága” az önrész. Ez azt az összeget jelenti, melyet a járművet ért káresemény kapcsán minden esetben a biztosított fizet. Az önrészt két módon határozzák meg, egy százalékos érték – választhatóan a káresemény pl. 10, 20, 30 %-a –, illetve egy abszolút összeg (például 20, 50 vagy 100 ezer forint), amelyek közül a biztosító mindig a magasabbat vonja le. (Vagyis, ha 10 százalékos és 100 ezer forintos önrészt választottunk, az egymilliós kár esetén a biztosító 900 ezer forintot fizet, a kétmilliósnál 1,8 milliót, míg a százezresnél egyetlen forintot sem. ) Minél magasabb azonban az önrész, annál olcsóbb a biztosítás. A casco díjának meghatározásakor a biztosító – hasonlóan a KGFB-hez – más tényezőket is alapul vesz, így az autó korát, teljesítményét, az autó – és a tulajdonos – kártörténetét, illetve a gépjárműbe utólag beépített extra tartozékokat.
Ez utóbbit külön kell bejelenteni, mert alapvetően a casco szériatartozékokra vonatkozik, és az utólag beszerelt extrákra nem, vagy csak pótdíj fizetés feltételével. Casco esetén természetesen a biztosító mindig mérlegelheti, hogy vállalja-e a szerződéskötést, ami főként az autó műszaki állapotától függ.
A lopáskárt legelőször a rendőrségen kell bejelentenünk, (baleset, vagyis töréskár esetén azonban csak akkor, ha személyi sérülés is történt). Ezt követi a biztosító értesítése. Érdemes lehet lefényképeznünk a baleset helyszínét és a keletkezett károkat, mert ezzel a későbbi vitákat előzhetjük meg. Fontos, hogy a baleset helyszínén – amennyiben másik jármű is érintett volt az esetben – kitöltsük a baleseti kárbejelentő lapot, ehhez szükség van a résztvevők személyes adataira (személyi, jogosítvány, forgalmi, biztosítási adatok). Miután bejelentettük az esetet, lehetővé kell tennünk a biztosító szakértője számára, hogy járművünket megtekintse.
Az interneten fellelhető casco-kalkulátorok segítségével már néhány perc alatt, online megköthetőek a biztosítások. Az online ügyintézés előnye, hogy az oldalak több cég ajánlatát vetik össze, így a leendő ügyfél a számára legjobb ajánlatot választhatja. Érdemes azonban figyelni a szolgáltatások ára mellett arra is, hogy mit kínálnak a társaságok: például hány helyen lehet a kárt bejelenteni, az ügyeket elintézni, vagy éppen szerződésben áll-e a társaság megfelelő mennyiségű szervízzel, ahol könnyebb lehet az ügyintézés és a javíttatás.
A casco megkötése hasonló a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz. A megadott adatok (személyes adatok, autó adatai) alapján számítják ki a casco díjait, figyelemmel a bonusz besorolására. A díjak megjelenítésénél kiválaszthatjuk a leginkább megfelelő biztosítást, ezután adnak egy biztosítási ajánlatot, amelyet egy ellenőrzés és elfogadás után, már magunkénak is tudhatunk.
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával”
