Tizenegy év után ismét pontosabb képet kaphatunk a magyar lakosságról, a népesség összetételéről, legfontosabb demográfiai jellemzőiről, egészségi állapotáról – október elsején ugyanis elrajtolt a 2022-es népszámlálás kitöltési időszaka. A költséghatékonyság szempontjából közös cél lenne, hogy ezt október 16-ig minél többen megtegyék online, ezt követően ugyanis személyi állománynak kell körbejárnia azon háztartásokat, akik ezt nem tették meg. Az online kitöltés lehetőségével már közel 600 ezer háztartás, összesen 1,3 millió fő élt idáig.
A legaktuálisabb témákra reagálva idén a lakások energiahatékonysága és a magyarok digitális jártassága is helyet kapott a kérdőívben. Ez utóbbi kérdés azonban alig kerül kibontásra, amely alapvetően jelzi, mennyire elmaradottak vagyunk e téren. Az idén közzétett, európai országok fejlettségét mérő Digitális Gazdaság és Társadalom Index (DESI) szerint ugyanis bár az internethozzáférés terén kétségkívül jól teljesít hazánk, az információs és kommunikációs technológiák terén kritikus munkaerőhiánnyal küzdünk.
Márpedig a technológia adekvát használatával olcsóbb, és könnyebben elvégezhető lehetne a népszámlálás is. A digitális személyazonosság ebben komoly előrelépést jelenthetne, ám mindenekelőtt teljes társadalmi edukációra és az elektronikus közszolgáltatásokba vetett bizalom erősítésére van szükség a szakértők szerint, derül ki a Digitális Startégia oldal közleményéből.
A járvány alatt felgyorsult a digitalizáció
Az első elektronikusan is kitölthető hazai népszámlálási ívet a digitalizáció témáját érintő átfogó kérdések hiánya mellett a kitöltés lehetőségei és módja miatt is számos kritika érheti. A lakosság ugyanis háztartásonként csupán egyetlen hozzáférési kódot kap a postaládájába, ami lényegesen megnehezíti a válaszadást, illetve az erre szánt időt és energiát is megsokszorozza. A problémára megoldást jelenthetne a digitális személyazonosság bevezetése és széles körű alkalmazása, mely lehetővé tenné, hogy minden magyar hitelesen és jogszerűen képviselhesse magát az online térben.
Mindezt a teljes mértékben a saját, valós digitális személyazonosságunkon keresztül tehetnénk meg. Többek között éppen ezt, a digitális állampolgárság 2026-ig történtő bevezetését tűzte ki egyik fő céljául a nemrégiben megalakult Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ).
Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, a kAPPcsolat edukációs program megalkotója közölte, a korábban említett DESI-index a digitális közszolgáltatások terén, a pandémia idején látható előrelépés történt. A magyar internethasználók 81 százaléka vett igénybe online közigazgatási szolgáltatásokat, ami 17 százalékpontos javulás az előző évhez képest, és veri az EU-s átlagot. Ennek ellenére továbbra is nagyon sok a tennivaló ezen a területen, amit az alapoknál érdemes elkezdeni.
Elsőként magánemberként kell bevonni honfitársainkat a digitalizációs tudásanyag elsajátításába, hogy felismerhessék: felelős állampolgárként és szülőként is sokat profitálhatnak, ha elmélyítik kapcsolódó készségeiket. Ezután erre már több szinten is építhetünk: megszólíthatjuk őket munkavállalóként, ez pedig már automatikusan magával hozza azt, hogy a cégek, partnereik és ügyfeleik, valamint az állam szintjén is javuljon digitális érettségünk. Ez pedig végső soron egyénként és nemzetként is jövőbeli boldogulásunk kulcsa
A Nagy Testvér mindent lát?
Természetesen napjainkban rengeteg kérdés és kétség merül fel azzal kapcsolatban, ha mások is hozzáférnek személyes adatainkhoz, különös tekintettel arra, ha a „Nagy Testvér”, vagyis az állam kéri azokat tőlünk. A digitális állampolgárság bevezetését éppen ezért meg kell előznie a bizalomépítésnek, és nagyon fontos, hogy átlátható módon használják a rólunk elérhető információkat. A másik fontos pont a kontroll kérdése: erre nagyon jó példaként szolgál az észt államigazgatás.
Az ország polgárai ugyanis – miközben az e-közszolgáltatások előnyeinek széles körét élvezik – megszabhatják, hogy a rendszerben szereplő adataik közül ki, mihez férhet hozzá. Dönthetnek tehát például úgy is, hogy bizonyos orvosi eredményeikhez csak a kezelőorvosuknak engednek hozzáférést, senki másnak.
A 2022-es népszámlálásra visszatérve Hortobágyi Ágoston hozzáteszi: az igazi ugrást az jelentené, ha már minden magyar rendelkezne digitális személyazonossággal és jól is tudná azt alkalmazni. Ekkor ugyanis szinte egy gombnyomás lenne a népszámlálás és nem azon múlna az eredményesség, hogy mennyi vásárlási utalványt sorsolunk ki azok között, akiket véletlenül rá lehet venni az elektronikus kitöltésre. A szakértő szerint emellett fontos lenne kielemezni a most gyűjtött tapasztalatokat is, hiszen ebben az esetben pontos adatot kaphatunk arról, hogy a lakosság hány százalékát sikerült rávenni a digitális regisztrációra – ebből pedig sokat tanulhatunk.
