Vége az ukrán „népszavazásoknak”: csaknem teljes támogatottság az Oroszországhoz való csatlakozás mellett

Lettország kedden rendkívüli állapotot rendelt el Oroszországgal közös határán a részleges orosz mozgósítás miatt.

A most bevezetett rendkívüli jogrend további eszközöket biztosít a balti állam hatóságainak a határvédelemre, valamint a határellenőrzések gyorsabb megszervezéséhez, ha a katonai behívó elől Oroszországból menekülők száma tovább emelkedne. Az intézkedés három hónapig marad hatályban a balti ország keleti kerületeiben, ideértve a határátkelőhelyeket, valamint a repülőtereket és vasútállomásokat is.

A rigai vezetés ezenfelül elrendelte a pededzei határátkelő lezárását, a határőrséget pedig utasították a határ fokozottabb megfigyelésére. A rigai belügyminisztérium úgy fogalmazott, hogy kézben tartják a lett-orosz határon kialakult helyzetet, amely jelenleg stabil. A múlt héten elrendelt részleges oroszországi mozgósítás nyomán jelentősen megnőtt a kiutazó orosz állampolgárok száma, és a tárca szerint ezért félő, hogy az illegális bevándorlók száma is megugorhat.

Lettország, Litvánia és Észtország szeptember 19-e óta korlátozza a schengeni térségbe való belépést az uniós vízummal rendelkező, turisztikai, kulturális, sport- és üzleti céllal érkező oroszok számára. A rigai belügyminisztérium adatai szerint azóta 57 orosz állampolgárt fordítottak vissza a határon, 2475-en legálisan utazhattak be, míg 2332-en visszatértek Oroszországba.

Edgars Rinkevics lett külügyminiszter már korábban bejelentette, hogy a lett hatóságok biztonsági okokból nem adnak ki humanitárius vízumot a mozgósítás elől menekülő oroszoknak.

Lettország Fehéroroszországgal is határos, ezen a határszakaszon már 2021 augusztusa óta rendkívüli állapot van hatályban, mióta migránsok ezrei próbáltak illegálisan átkelni az Európai Unióba.

(MTI)

Az Oroszországhoz való csatlakozás csaknem teljes támogatottságát mutatták azok az előzetes részeredmények, amelyeket a Moszkva-barát hatóságok kedd este adtak ki az orosz ellenőrzés alá került négy ukrajnai régióban megtartott „népszavazásról” – közölte az MTI.

A régiók azon lakosainak, akik jelenleg Oroszországban élnek, mintegy 97-98 százaléka voksolt a csatlakozás mellett, közölték az orosz hírügynökségek a szavazatok 100 százalékának összesítése alapján.

• A szakadár Donyecki Népköztársaság „állampolgárainak” a 98,69,
• a Luhanszki Népköztársaságének a 97,93,
• Herszon megyéének a 96,75 százaléka,
• Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került része lakónak pedig a 97,81 százaléka szavazott a leendő orosz annektálásra az oroszországi szavazókörzetekben.

Az ukrajnai régiókban az előzetes végeredményt a TASZSZ hírügynökség szerint várhatóan szerda reggelre összesítik, a hivatalos eredményeket pedig öt napon belül fogják nyilvánosságra hozni. A szavazatszámlálás a Donyecki Népköztársaságban közép-európai idő szerint 19 órai, a többi három régióban 15 órai urnazárás után kezdődött el.

Kedd este

• a Donyecki Népköztársaságban a szavazatok 31,74 százalékos feldolgozottsága mellett 93,95,
• a Luhanszki Népköztársaságban pedig 82,8 százalékos feldolgozottság mellett 98,53 százalék volt az Oroszországhoz csatlakozás támogatottsága.
• Zaporizzsja megyében ez az arány 90 százalékos feldolgozottság mellett 92,74,
• Herszon megyében pedig 76 százaléknyi számlálást követően 86 százalékos volt.

Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke bejelentette, hogy a kamara jövő keddre tűzi napirendre az ukrajnai régiók csatlakozásának kérdését.

A donyecki régió hatóságai közölték, hogy a referendumon 28 ország több mint 130 megfigyelője vett részt. Az ENSZ értésre adta, hogy nem tervezi hitelesítő misszió küldését a Donyec-medencébe. Vezető nyugati hatalmak közölték, hogy csakúgy, mint 2014-ben a Krím esetében, a népszavazást illegitimnek, az eredményét pedig érvénytelennek tekintik.

A négy ukrajnai régióban négynapi mozgóurnás szavazás után, amelynek szükségességét a szervezők a biztonsági helyzettel indokolták, kedden a szavazóhelyiségekben adhatták le voksaikat a jogosultak.

Oroszország által kitervelt terrortámadásnak és az Európai Unió elleni agressziónak nevezte az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken mutatkozó szivárgást Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója kedden a Twitteren.

A tisztségviselő szerint Oroszország ezzel pánikot akart kelteni Európában a tél beállta előtt. Hozzátette, hogy a legjobb válasz az, ha az EU még több harckocsit ad Ukrajnának, beleértve német gyártmányúakat is.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára kijelentette, hogy Ukrajna kész tárgyalni Oroszországgal „a kártalanításokról és jóvátételekről”.

Ukrajna soha nem volt ellene az Oroszországi Föderációval folytatott tárgyalásoknak (…) a kártalanításokról és jóvátételekről. Minél tovább halogatja a kremli rezsim ezeket a tárgyalásokat, annál rosszabbak lesznek a feltételek és annál nagyobb az összeg

– írta a Twitteren.

Danyilov az ukrán sajtó szerint arra reagált, hogy Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője keddi sajtótájékoztatóján ismét kijelentette, hogy Moszkva kész folytatni a tárgyalásokat Kijevvel a háború befejezéséről.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter felszólított minden olyan országot, amely magát közvetítőként ajánlotta fel Kijev és Moszkva között, hogy „hagyják abba ezt a játékot”, és egyértelműen álljanak ki Ukrajna mellett. Ezt a kijevi diplomácia vezetője azon a sajtótájékoztatón mondta, amelyet francia kollégájával, Catherine Colonna külügyminiszterrel közösen tartottak kedden az ukrán fővárosban. „Oroszország nem akar tárgyalásokat. Hagyják abba ezt a játékot, tegyék azt, amire most a legnagyobb szükség van: támogassák Ukrajnát ebben a harcban. A tárgyalások ideje, sajnos, nem jött el, kizárólag az Oroszországi Föderáció álláspontja miatt” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy Moszkva döntéseivel „következetesen a béke és a konfliktus diplomáciai megoldása iránti vágy hiányát mutatja”.

Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán csapatok tíz – javarészt Donyeck megyei – településnél verték vissza az orosz erők ostromműveleteit. A nap folyamán az orosz erők két rakéta- és hat légicsapást hajtottak végre, továbbá több mint húsz támadást rakéta-sorozatvetőkkel katonai és polgári célpontok ellen.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője online sajtótájékoztatóján közölte, hogy az ukrán erők lelőttek egy orosz Szu-25-ös harci repülőgépet az ország déli részében.

Olha Kravcsenko, az Azov ezredet támogató szolgálat foglyokkal és családtagjaikkal foglalkozó részlegének vezetője az ukrán Szuszpilne televízió műsorában elmondta, hogy tudomásuk szerint az Azovnak még mintegy 800 katonája van orosz fogságban, köztük több mint negyven nő, akik között állapotosok is vannak. Hozzátette, hogy az egy hete fogolycserével kiszabadított foglyok „90 százalékán a kóros alultápláltság és a pszichológiai kimerültség extrém foka volt látható”.

Repesz okozta és lőtt sebeik súlyosan elhanyagolt állapotban vannak, mert sem az Azovsztal üzemben, sem a fogságban nem volt megfelelő a kezelésük

– mondta, hozzátéve, hogy többeknek repeszszilánkok maradtak a testében, amit meg kell műteni. Kijelentette: az orosz fél nem engedi, hogy az ENSZ és a Vöröskereszt küldöttségei felkeressék az ukrán foglyokat.

(MTI)

Németország lakossága meghaladta a 84 millió főt az idei első fél évben, a növekedés mindenekelőtt az Ukrajnából az orosz támadás miatt elindult menekülthullámnak tulajdonítható – közölte kedden a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis).

Az Európai Unió legnépesebb tagállamában először lépte át a 84 milliós határt a lakosság száma.  A Destatis adatai szerint az idei első fél év végén, június 30-án 84,079 millióan éltek az országban, 842 ezerrel – 1 százalékkal – többen, mint egy évvel korábban.

Hasonló nagyságrendű növekedést csak kétszer regisztráltak az ország 1990-es újraegyesítése óta; 1992-ben 700 ezerrel nőtt a lakosság száma, főleg a volt Jugoszlávia területén dúló háborúk miatt indult menekülthullám miatt, 2015-ben pedig 978 ezerrel, a Szíriából és térségéből indult menekülthullám következtében.

Az idei növekedés is elsősorban egy menekülthullámnak, az orosz támadás miatt Ukrajnából kiindult migrációnak tulajdonítható. Az orosz támadás ellen bő fél éve védekező országból származók körében regisztrált nettó bevándorlás – a bevándorlók és a kivándorlók számának különbsége – 750 ezer fő.

A lakosság egészét tekintve a nők szűk többségben vannak, számuk meghaladja a 42,6 milliót, a férfiak 41,4 millióan vannak. A nők száma hat hónap alatt 526 ezerrel – 1,2 százalékkal – nőtt, jelentősen nagyobb mértékben, mint a férfiak száma, amely 317 ezerrel – 0,8 százalékkal – emelkedett.

Ezek az adatok azt tükrözik, hogy főleg nők és gyermekek menekülnek el Ukrajnából – fejtették ki a Destatis beszámolójában, hozzátéve, hogy június végén 501 ezerrel több ukrán nő élt Németországban, mint tavaly év végén, míg a férfiaknál alig feleannyi, 248 ezres volt a növekedés.

Az év első hat hónapjában mind a 16 tartomány lakossága növekedett. A legnagyobb mértékben (1,3 százalékkal) a rendszerint Lengyelországon keresztül érkező menekültek útvonalának első csomópontjában, Berlinben, a legkevésbé (0,7 százalékkal) pedig a lengyel határtól a legtávolabb fekvő Saar-vidéken.

(MTI)

Gibraltár mintegy 39 millió euróért (16 milliárd forintért) elárverezte a szankciós listára került Dmitrij Pumpianszkij orosz oligarcha lefoglalt jachtját – írja az MTI.

Az illetékes bíróság keddi tájékoztatása szerint a vevő nevét nem teszik közzé. Az árverésen befolyt vételárból az oligarcha hitelezőit fogják kárpótolni.

Az Axioma nevű, máltai zászló alatt hajózó, 72 méter hosszú luxusjachtra 63-an licitáltak.

A hajót márciusban foglalták le a gibraltári hatóságok, miután az amerikai JP Morgan bank keresetet indított. A pénzintézet 2021 decemberében 20,5 millió eurós hitelt nyújtott egy a Virgin-szigeteken bejegyzett vállalkozásnak, amelynek egyik tulajdonosa Pumpianszkij egy ciprusi cége volt. A JP Morgan később azzal érvelt, hogy a hitelszerződés megsértését jelenti, hogy Pumpianszkij brit, illetve uniós szankciós listára került és ezért kezdeményezte a jacht lefoglalását és elárverezését. A JP Morgan a vételárból szeretné a hitele törlesztését elérni.

Pumpianszkij a legnagyobb orosz vezetékgyártó vállalat, a TMK vezetője. Az ukrajnai orosz hadművelet nyomán több európai uniós tagállam, így Franciaország, Olaszország és Spanyolország is foglalt le olyan jachtokat, amelyek szankciós listára került orosz oligarchák tulajdonában vannak.

A nemzetközi jog nyilvánvaló megsértésének nevezte az Ukrajnában zajló „népszavazásokat” a NATO főtitákra. Jens Stoltenberg szerint az Oroszország által Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsija tartományokban szerzett voksolások nem legitimek.

Ezek ukrán területek

– közölte a BBC cikke szerint.

Mindezt azután közölte Stoltenberg, hogy az előzetes eredmények azt jelezték, hogy az emberek túlnyomó többsége az Oroszországhoz való csatlakozás mellett szavazott –Oroszország szerint.

Stoltenberg közölte, világossá tette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előtt, hogy NATO-szövetségesei „rendíthetetlenül” támogatják Ukrajna szuverenitását és az ország önvédelemhez való jogát.

Katonai sorozási pontot nyitnak Oroszország és Grúzia határán – közölték orosz tisztviselők a BBC tudósítása szerint, miután több ezren menekültek a határon át.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten jelentette be a tartalékosok részleges mozgósítását, 300 ezer embert hívtak be. Azóta több ezer orosz állampolgárt láttak a szomszédos országokba, köztük Grúziába és Kazahsztánba menekülni.

A katonai nyilvántartási és besorozási iroda mozgósítási pontját a közeljövőben telepítik az ellenőrzőponton

– közölte a Belügyminisztérium észak-oszétiai főigazgatóságának sajtószolgálata.

Robbanásokat regisztráltak az Északi Áramlat vezetékek közelében,

Az SVT svéd nemzeti műsorszolgáltató jelentése szerint szeizmológusok robbanásokat regisztráltak az Északi Áramlat vezetékei közelében az elmúlt 36 órában.

Közölték, mind Svédországban, mind Dániában erős víz alatti robbanásokat regisztráltak a hétfői gázszivárgásokkal azonos területen. „Kétségtelen, hogy ezek robbanások” – mondta Björn Lund, a Svéd Nemzeti Szeizmikus Hálózat (SNSN) szeizmológiai oktatója.

Az első robbanást hétfőn hajnalban, a másodikat pedig hétfő este rögzítették.

A gázszivárgásra vonatkozó figyelmeztetések hétfőn 13:52-kor, illetve 20:41-kor érkeztek a tengerészeti igazgatástól, miután a hajók buborékokat észleltek a felszínen. Az SVT megszerezte a mért robbanások koordinátáit, és ugyanazon a területen vannak, ahol a gázszivárgást regisztrálták.

A The Guardian videót is közölt a szivárgásról.

Litvánia téli ruházatot küld az ukrán katonáknak – jelentette be kedden Arvydas Anusauskas, a balti ország védelmi minisztere Vilniusban.

Az elkövetkező hónapokban néhány millió euró értékben téli ruházatot fogunk vásárolni a litván vállalkozásoktól, amit aztán átadnak az ukrán katonáknak. Ez azt jelenti, hogy mintegy 25 ezer ukrán katonát fogunk tudni ellátni téli ruházattal

– ismertette a tárcavezető a litván parlamentben mondott beszédében.

Anusauskas szerint Litvánia az ukrajnai orosz hadművelet február 24-i kezdete óta hozzávetőleg 209 millió euró (85 milliárd forint) értékben küldött katonai támogatást a kijevi vezetésnek. Legutóbb tábori tarackokat és páncélozott járműveket adott át a balti ország Ukrajnának.

Anusauskas, akit a BNS helyi hírügynökség idézett, hangsúlyozta, hogy országa továbbra is jelentős mértékben fogja támogatni Ukrajnát. Egyben úgy fogalmazott, hogy az országok között nincs verseny a támogatásokat illetően.

Azt adjuk, amit tudunk, Ukrajna meg azt kéri, amire szüksége van

– tette hozzá a litván védelmi miniszter.

Harkiv megye területének már csupán hat százaléka maradt orosz megszállás alatt – jelentette ki Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója egy keddi tévéműsorban, egyúttal megerősítette, hogy az ukrán hadsereg visszafoglalta Kupjanszk-Vuzlovij települést az Oszkil folyó balpartján.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál megyei kormányzók közléseiből készített összeállításában kiemelte, hogy a luhanszki régióban az ukrán katonák hét településnél verték vissza az orosz csapatok rohamát, eközben azonban az orosz erők továbbra is támadásokat hajtottak végre az ország déli és keleti részén lévő települések ellen.

Donyeck megyében hétfő este Kramatorszkra és Szlovjanszkra mértek csapást az oroszok, négy helyi lakos sérült meg. Hétfőn három civil vesztette életét és 13-an sebesültek meg a régióban az orosz támadások következtében.

Harkiv megyében több települést masszívan ágyúztak az orosz erők, a Pervomajszke elleni támadás halálos áldozatainak száma nyolcra nőtt, életét vesztette egy 15 éves gyerek is. A kupjanszki járásban öt sérültet szállítottak kórházba.

A déli Herszon megyében a helyzet továbbra is rendkívül feszült, heves harcok folynak. Az orosz erők több települést ágyúztak. A viszokopilljai kistérségben többen megsérültek, számuk azonban nem ismert. Az ukrán déli műveleti parancsokság jelentése szerint az ukrán légierő kilenc csapást hajtott végre, a rakéta- és tüzérségi egységek 310 feladatot teljesítettek. Csapást mértek Beriszlav térségében ellenséges fegyverek és felszerelések koncentrációs területére, megerősítették az Antonyivszkij híd tűz alatt tartását, és lehetetlenné tették az átkelőhely használatát a Nova Kahovkánál.

Az éjjel és a reggeli órákban orosz támadás érte az északkeleti Szumi megyét, délen Odessza és Mikolajiv, keleten pedig még Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megyét is. Ezekből a régiókból civil áldozatokat nem jelentettek.

Az ukrán vezérkar reggeli jelentése szerint az orosz erők az elmúlt napban három légvédelmi rendszert és mintegy 550 katonát veszítettek. A kijevi katonai vezetés összesítése szerint Ukrajnában eddig hozzávetőleg 57 750 orosz katona halt meg.

Az ukrán légierő arról számolt be a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hogy a légvédelem megsemmisítette mind a három iráni gyártású kamikaze drónt, amellyel az orosz erők csapást próbáltak mérni Mikolajiv megyére.

Közben Kijevbe látogatott Catherine Colonna francia külügyminiszter, hogy – mint a Twitteren írta – országa támogatásáról biztosítsa Ukrajnát. Tárcája a Twitteren arról tájékoztatott, hogy a napokban Ukrajnába érkeztek a francia csendőrség bűnügyi kutatási intézetének szakértői, akik segítenek a Harkiv megyei Izjumban az orosz csapatok által elkövetett háborús bűntettek kivizsgálásában. Colonna bemutatta a francia szakértőket az ukrán főügyésznek.

Franciaország Ukrajna mellett áll a büntetéselkerülés elleni harcban

– húzta alá a francia külügyminisztérium.

Az ukrán vezérkar jelentésében közölte azt is, hogy Herszon megye orosz megszállás alatti része teljesen le van zárva a ki- és beutazás elől. A jelentés szerint a zaporizzsjai atomerőműben továbbra is feszült a helyzet. Az erőmű alkalmazottai nem akarnak együttműködni az oroszokkal, és el akarják hagyni az orosz megszállás alá került területet. Az ukrán katonai hírszerzés sajtószolgálata közleményében arról írt, hogy a zaporizzsjai atomerőműnek otthont adó Enerhodar városból az oroszok nem engedik kiutazni az ott lakókat.

Közben változások léptek életbe Ukrajnában az államhatár átlépésére vonatkozó szabályokban: ezentúl korlátlan számú alkalommal hagyhatják el az országot a fogyatékkal élőket kísérő katonakorú férfiak – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Vadim Bojcsenko, az orosz megszállás alá került Mariupol polgármestere sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy több mint tízezer mariupoli férfi kaphat behívót az orosz hadseregbe. A mariupoli városi tanács közzétett egy mobiltelefonos képernyőfotót, amelynek tanúsága szerint a mariupoliak sms-ben kapnak orosz nyelvű felszólítást, hogy szeptember 29-én jelentkezzenek a lakhelyük szerinti toborzóirodában.

(MTI)

Vlagyimir Putyin szerint Oroszország „csak meg akarja menteni az embereket” Ukrajna négy megszállt területén. Az orosz elnök a BBC tudósítása szerint a Moszkva által ellenőrzött területeken zajló „népszavazások” utolsó napján beszélt.

Putyin valószínűleg napokon belül bejelenti Ukrajna megszállt régióinak Oroszországhoz való formális annektálását – ezt az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma közölte.

A szavazások eredményeiről már érkeznek a hírek az orosz sajtóban. Arról írnak, hogy közel 100 százalék voksolt arra, hogy csatlakozzanak az ukrán területek Oroszországhoz az eddig feldolgozott szavazatok alapján.

Kapcsolódó

Ukrajnai „népszavazások”: 100 százalék közeli orosz csatlakozásról szóló hírek terjednek

Ukrajna Moszkva által ellenőrzött területein elkezdték kihirdetni az „Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazások” előzetes eredményeit – írja a Meduza az Interfax jelentésére hivatkozva.

Ukrajna Moszkva által ellenőrzött területein elkezdték kihirdetni az „Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazások” előzetes eredményeit – írja a Meduza az Interfax jelentésére hivatkozva.

• A Donyecki régióban szavazók 98,05%-a állítólag az Orosz Föderációhoz való csatlakozásra voksolt (a jegyzőkönyvek 16%-ának feldolgozása után),
• a Luhanszki régióban a szavazók 97,79% (a jegyzőkönyvek 14%-ának feldolgozása után) csatlakozna,
• a megszállt Herszon régióban 97,47% (12% -os feldolgozottság eredménye szerint)
• a Zaporizzsja régióban 98% (20% -os feldolgozottság után) csatlakozna Oroszországhoz.

Alapvetően megváltozik a Donyec-medence és Ukrajna más orosz ellenőrzés alá került területeinek jogállása az ott megrendezett népszavazás nyomán, ami egyebek mellett a biztonságot garantáló intézkedéseket von maga után – közölte kedden újságírókkal Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, akit az MTI idézett.

Természetesen alapvetően megváltozik a helyzet jogi szempontból, a nemzetközi jog szempontjából. Minden ezzel járó következménnyel a védelem és a biztonság szempontjából ezeken a területeken

– mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, hogy a referendum után javul-e a biztonsági helyzet a Donyec-medencében és más „felszabadított” területeken.

A szóvivő nem kívánta kommentálni a Vedomosztyi című lapnak azt az értesülését, hogy a kedden lezáruló, öt napig tartó népszavazás nyomán megalakul a Krími Szövetségi Körzet Oroszországban, az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félsziget, a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint a Herszon megye és Zaporizzsja megye megszállt területeinek bevonásával. Az új körzet elnöki megbízottja az újság értesülése szerint Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz állami űrvállalat volt vezérigazgatója lenne.

A szóvivő azt mondta, hogy az orosz törvényhozás és jogrendszer készen áll az új területek esetleges felvételével kapcsolatos változásokra a népszavazás nyomán.

A négy orosz ellenőrzés alá került ukrajnai régióban négynapi mozgóurnás szavazás után, amelyet a szervezők a biztonsági helyzettel indokoltak, kedden a szavazóhelyiségekben adhatták le voksaikat a helyi lakosok. Az urnazárás közép-európai idő szerint 15 órakor várható. A hivatalos eredményeket öt napon belül fogják nyilvánosságra hozni.

A helyi választási bizottságok szerint kedd reggelre a részvételi arány donyecki régióban elérte a 86,89, a luhanszkiban a 83,61, a zaporizzsjaiban a 66,43, a herszoniban pedig a 63,58 százalékot.

Bocsánatot kért a legnagyobb német ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke kedden, amiért a szociális ellátórendszer juttatásainak megkaparintását célzó csalással vádolta meg az orosz támadás elől Németországba menekült ukránokat.

Friedrich Merz egy hétfő esti televíziós interjúban – a Bild című lap hírcsatornáján – úgy vélekedett, hogy az ukrán menekültek magatartásának jellemzésére alkalmas a szociális turizmus (Sozialtourismus) kifejezés.

Azt mondta, „most már azt tapasztaljuk, hogy ezek a menekültek szociális turizmust folytatnak”, Németországba jönnek, aztán visszautaznak Ukrajnába, majd ismét Németországba jönnek és megint visszamennek Ukrajnába.

A pártelnök – aki egyben a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának vezetője – a kijelentésére széles körből, saját pártjából is kapott bírálatok hatására kedden bocsánatot kért.

Twitter-oldalán azt írta: sajnálja, hogy a szociálturizmus kifejezést használta, amellyel „pontatlanul” jellemzett egy „egyedi esetekben megfigyelhető problémát”.

Hozzátette, hogy „kizárólag a menekültek regisztrációjának hiányára” igyekezett felhívni a figyelmet.

Távol áll tőlem, hogy kritizáljam az ukrajnai menekülteket, akiknek sorsa nehéz. Ha szóhasználatomat sértőnek találják, akkor annak rendje s módja szerint bocsánatot kérek

– írta a CDU elnöke.

A szociális turizmus kifejezés a 2010-es évek első felében terjedt el Németországban, az Európai Unió közép- és kelet-európai tagállamaiból bevándorló munkavállalók szociális juttatásairól szóló közéleti vita révén.

A Darmstadti Egyetem nyelvészekből és újságírókból álló független bizottsága 2013-ban az év legcsúnyább német szavának választotta. Indoklásuk szerint a szociális turizmus szóösszetétellel „egyes politikusok és médiumok hangulatot keltenek a nemkívánatosnak minősített bevándorlók, különösen a kelet-európaiak ellen”.

A turizmus szó kifordítja a valóságot, azt sugallja, hogy a bevándorlók „kéjutazáson” vesznek részt, a szociális jelző, az összetétel célt jelző tagja pedig azt a benyomást kelti, hogy lusta haszonlesők, akik nem dolgozni akarnak, hanem a német szociális ellátórendszer juttatásaira pályáznak – fejtette ki a bizottság.

(MTI)

Nagyon korai lenne még azt találgatni, hogy mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken – közölte kedden Tim McPhie, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője a testület sajtótájékoztatóján.

A szóvivő elmondta: a bizottság figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és mérlegelik a szivárgásoknak a tengeri hajózásra és a környezetre gyakorolt hatásait. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, mely szerint a szivárgások gyanúsan egybeestek a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, Baltic Pipe nevű vezeték felavatásával, McPhie hangsúlyozta: még korai bármilyen egybeesésből következtetéseket levonni.

Eric Mamer uniós szóvivő megerősítette:

a bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást.

Keddi sajtóhírek szerint Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett kedden az ismeretlen eredetű balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetékben észleltek.

A svéd tengerészeti hatóság figyelmeztetést adott ki az Északi Áramlat-1 vezeték két ponton való szivárgása miatt nem sokkal azután, hogy a közeli Északi Áramlat-2 vezetéken is szivárgást észleltek, ami arra késztette Dániát, hogy eltanácsolja a hajókat a vezeték öt tengeri mérföldes körzetéből.

A Der Tagesspigel német lap kedden azt írta, a német szövetségi kormány szerint “célzott támadás” okozhatott szivárgást a földgázvezetéken.

(MTI)

A Kremlt rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtószóvivő szerdán újságíróknak.

Kapcsolódó

Célzott támadás érhette hétfőn az Északi Áramlatot

Legalábbis ezt állítja egy német lap biztonsági forrásokra hivatkozva. Svédország és Dánia mindenesetre sürgős vizsgálatot kezdeményezett.

Peszkov elmondta, hogy kedden mind a Gazprom, mind az Északi Áramlat vezetékeket üzemeltető Nord Stream AG cég közölte a „rendkívül aggasztó hírt”, hogy a csővezetékben a dán kizárólagos gazdasági övezetben tisztázatlan eredetű meghibásodás keletkezett, ami jelentős nyomáscsökkenést eredményezett.

Ez egy teljesen példátlan helyzet, amely sürgős kivizsgálást igényel. Fölöttébb aggasztónak tartjuk ezt a hírt

– hangoztatta a szóvivő.

Peszkov nem zárta ki, hogy a gázvezetékek megszakadása szabotázs eredménye lehet. Jelenleg semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni – mondta.

Peszkov szerint ez az ügy az egész kontinens energiabiztonságával összefügg. Arra a kérdésre, hogy létrejöhet-e a történtek miatt kapcsolatfelvétel Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár között, a Kreml szóvivője kijelentette: a német féllel való kapcsolattartás az üzemeltető cég dolga.

A vezetékrendszert üzemeltető Nord Stream AG közölte, hogy az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 négy tengeri csővezetékéből hármat ugyanazon a napon példátlan károsodás ért, és a helyreállítás ütemezését nem lehet megbecsülni. A Nord Stream AG kedden nyomáscsökkenést jelentett az Északi Áramlat-1 mindkét és az Északi Áramlat-2 egyik vezetékszálában.

A Der Tagesspiegel című német napilap kedden saját forrásaira hivatkozva azt írta, hogy célzott szabotázs lehet a csővezetékek nyomáscsökkenésének oka.

A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Egyik vezetékpár sem üzemel. Az Északi Áramlat-1 azért nem, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást az összes turbina meghibásodására és arra hivatkozva, hogy szervizelésüket a Siemens a szankciók miatt képtelen ellátni. Az Északi Áramlat-2 üzembe helyezési eljárását a német fél állította le, Oroszország Ukrajna elleni támadására hivatkozva.

Felavatták kedden a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, évi 10 milliárd köbméter kapacitású Baltic Pipe vezetéket a Szczecin mellett fekvő északnyugat-lengyelországi Goleniówban.

A beruházást jelképesen Andrzej Duda lengyel elnök, Mateusz Morawiecki lengyel, valamint Mette Frederiksen dán kormányfő avatta fel a goleniówi gázkompresszor-állomáson rendezett ünnepségen.

Duda beszédében kiemelte: a csővezeték lehetővé teszi a lengyelországi gázszállítások diverzifikációját, megerősíti Lengyelország szuverenitását, és függetleníti az országot az orosz szállításoktól. Szerinte a vezeték nagymértékben hozzájárul az uniós országok gázellátási problémájának megoldásához is, mivel a gázt Lengyelországból „oda továbbíthatják, ahol szükség lesz rá”.

Morawiecki beszédében kijelentette: Európában a gázszállítások terén „véget ér az orosz dominancia korszaka, amelyet zsarolás, fenyegetések, nyomásgyakorlás jellemzett”. A Baltic Pipe ellensúlya annak, ami Putyin háborús terveit szolgálta, vagyis ellentéte az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetékeknek – utalt Morawiecki a szintén a Balti-tenger alatt létesült orosz-német beruházásokra.

Az Északi Áramlat két csővezetékén minap észlelt, egyelőre ismeretlen eredetű gázszivárgásokra utalva Morawiecki kijelentette: “Világosan látjuk, hogy szabotázscselekményről van szó”. Ez valószínűleg az ukrajnai helyzet eszkalálódásának újabb szakaszát jelenti – tette hozzá.

Mette Frederiksen az orosz gáztól való függetlenedés irányában tett fontos lépésnek nevezte a Baltic Pipe vezetéket. Hangsúlyozta: Moszkvának nem szabad megengedni, hogy fegyverként használja fel az energiát. Az ünnepségen részt vett Terje Aasland norvég olaj- és energiaügyi miniszter is.

Az Északi-tenger norvégiai talapzatában fekvő gázmezőkön kitermelt, a dániai hálózatba betáplált földgázt Lengyelországba eljuttató Baltic Pipe október 1-jétől fog üzemelni. Az idei év végéig a PGNiG lengyel állami gázszolgáltató mintegy 900 millió köbméter gáz szállítását tervezi rajta keresztül. Teljes, évi 10 milliárd köbméter kapacitással a vezeték jövő év elejétől fog működni.

A PGNiG a csővezetéken a norvégiai koncessziókon alapuló saját kitermelésű gázt, valamint a norvég talapzatokon aktív más szállítókkal már aláírt szerződésekből származó gázt szállít majd. A legnagyobb volumenű szerződést a PGNiG pénteken írta alá a norvég Equinor céggel: ennek értelmében jövő év elejétől 10 éven keresztül évi 2,4 milliárd köbméter gáz érkezik Lengyelországba.

Lengyelországban a Baltic Pipe hozzájárul az április végén megszűnt orosz gázszállítások helyettesítéséhez. A lengyelországi gázfogyasztás tavaly 20 milliárd köbméter volt. Az országban évi mintegy 4 milliárd köbméter földgázt termelnek ki. A gázszükségletet Varsó katari és amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) behozatalával is fedezi. A balti-tengeri Swinoujsciében működő LNG-kikötő kapacitását jövőre a tervek szerint 8 milliárd köbméterre bővítik.

Az Energinet dán és a Gaz-system lengyel gázvezetékrendszer-üzemeltető közös beruházásaként létesített Baltic Pipe csővezetékrendszer összességében mintegy 900 kilométer hosszú, a Balti-tenger felszíne alatti, mintegy 275 kilométer hosszú részét 2020-ben kezdték el építeni. Az 1,6 milliárd euró értékű beruházás az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 266 millió eurós támogatásával valósult meg.

(MTI)

„Az ellenségeink szeretnek nagyképű kijelentéseket tenni arról, hogy működjön a »szabadság« meg a »demokrácia«, ám ez valójában csak a szertartásos verbális szófosás. A szófosó demagógia szökőkútjai társulnak ördögi károgó retorikával, ez az angolszász világ régóta bevált fegyvere, amivel elárasztják az emberiség többi részét, hogy megtartsák maguknak a kizárólagosságukat és a világ fölötti uralkodás jogát” – írja kemény hangú Telegram-bejegyzésében Dmitrij Medvegyev egykori orosz elnök.

Megismételte korábbi kijelentését, miszerint Oroszországnak joga van nukleáris fegyvert használni – ha szükséges, előre meghatározott esetekben. Például akkor, ha Oroszországot vagy szövetségeseit ilyen típusú fegyverrel támadják meg, vagy, ha a hagyományos fegyverekkel végrehajtott támadás az orosz állam létét fenyegeti. Medvegyev szerint egyébként a NATO egy ilyen esetben sem vetne be nukleáris fegyvert.

„Washington, London és Brüsszel biztonsága sokkal fontosabb az észak-atlanti szövetség számára, mint a pusztuló Ukrajna sorsa, amelyre nincs szüksége senkinek. (…) A modern fegyverek átadása csak üzlet a nyugati országok számára, nem több. (…) A tengerentúli és európai demagógok nem fognak belepusztulni egy atomapokalipszisbe. Ezért a jelenlegi konfliktusban lenyelnék bármilyen fegyver használatát” – fogalmazott Medvegyev.

Az orosz hadsereg által megszállt újabb területeket foglaltak vissza az ukrán csapatok Harkiv megyében, az Oszkil-folyó keleti partján. Piszki-Radkivszki település újra ukrán ellenőrzés alatt áll – tájékoztatott Borova helység vezetése keddre virradóra a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. A bejegyzés mellé fotókat csatoltak a megsemmisített orosz haditechnikáról. Az orosz támadás előtt mintegy kétezer lakója volt a településnek.

Az ukrán vezérkar korábban arról számolt be, hogy orosz csapatok lövik az onnan mintegy negyven kilométerre északra fekvő Kupjanszk-Vuszlovijt, amely fontos vasúti csomópont az Oszkil-folyó bal partján. A bejelentéssel a vezérkar közvetve megerősítette a Piszki-Radkivszki visszafoglalását. Az orosz csapatok visszavonultak az Oszkil és Sziverszkij Donyec folyók mögé, miután az ukrán ellenoffenzíva szeptember elején kiűzte őket Harkiv megye nagy részéből, de ezeket a vonalakat sem tudták sokáig tartani.

Az ukrán egységek a Harkivval délkeleten határos Donyeck megyében is sikereket értek el, és néhány kilométerrel közelebb kerültek Luhanszk megyéhez.

Szakértők szerint Oroszország várhatólag még ezen a héten bejelenti a szakadár Donyeck és Luhanszk megyék annexióját. A területeken a napokban népszavazást tartanak az Oroszországhoz való csatlakozásról. Hét hónappal az ukrajnai háború kezdete után az oroszok csaknem teljes egészében ellenőrzésük alá vonták Luhanszkot, azonban Donyeck területének csak nagyjából a felét sikerült elfoglalniuk. A nemzetközi közösség jelezte: elutasítja az „álnépszavazások” eredményét. (MTI)

Szeptember 21. óta 98 ezer orosz állampolgár lépett be Kazahsztánba, és több mint 64 ezer hagyta el a köztársaságot – közölte Aszlan Atalikov, a belügyi migrációs szolgálat vezetője egy hétfői tájékoztatón.

Elmondása szerint mintegy nyolcezer személynek adtak ki egyéni azonosító számot, amely a külföldi állampolgárok számára kötelező, ha számlát akarnak nyitni kazahsztáni bankokban, ingatlanokat és járműveket szeretnének vásárolni vagy üzleti tevékenységbe kezdenének a közép-ázsiai köztársaságban.

A kazah hatóságok tárgyalásokat kívánnak folytatni az orosz féllel az orosz állampolgárok köztársaságba való érkezésének ügyében – jelentette be a kazahsztáni elnök kedden a turkesztáni régióban egy lakossági fórumon. Kaszim-Zsomart Tokajev hangsúlyozta, hogy országa gondoskodik azokról az orosz állampolgárokról, akik az ukrajnai háború miatt elrendelt katonai mozgósítás elől menekülnek Kazahsztánba.

Az utóbbi napokban sokan jönnek Kazahsztánba Oroszországból. Legtöbbjük a példátlan helyzet miatt kénytelen távozni. Vigyáznunk kell rájuk, gondoskodnunk kell a biztonságukról

– mondta Tokajev.

Dmitrij Peszkov orosz elnök szóvivő hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, hogy egyelőre nem döntöttek az orosz határok lezárásáról.

(MTI)

Japán külügyminisztere, Yoshimasa Hayashi megszólalt országa konzuljának fogva tartása ügyében. A sajtó tájékoztatón elmondta, hogy az orosz FSZB biztonsági szolgálat erőszakos kihallgatásnak vetette alá a diplomatát, amiért Japán bocsánatkérést követel.

A kémkedéssel vádolt vlagyivosztoki konzult lekötözték és bekötötték a szemét a kihallgatás során, majd órák hosszat őrizetben tartották.

Hayashi közölte, hogy a japán kormány megtorló intézkedéseket fontolgat.

A konzult az FSZB tájékoztatása szerint tetten érték, miközben éppen megpróbált pénzért információt szerezni az Oroszország és egy hivatalosan meg nem nevezett ázsiai-csendes-óceáni ország közötti együttműködésről. Állításuk szerint emellett a japánnak szándékában állt adatokat szerezni a Moszkva elleni nyugati szankcióknak a régió gazdasági helyzetre gyakorolt hatásáról.

(Guardian)

Közzétette szokásos hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium, melyben a mai nappal véget érő orosz népszavazásokról írnak.

• A tervek szerint Vlagyimir Putyin szeptember 30-án, pénteken beszédet mond az orosz parlament mindkét házában.
• Az orosz elnök pénteki beszédében hivatalosan is bejelenti a megszállt kelet-ukrajnai területek csatlakozását az Orosz Föderációhoz. A négy érintett területen jelenleg is zajló népszavazások a tervek szerint szeptember 27-én zárulnak le.
• Az orosz vezetők minden bizonnyal abban reménykednek, hogy a győzelmi bejelentés a „különleges katonai hadművelet” igazolásául szolgál majd, amely képes megszilárdítani a fegyveres konfliktus hazai támogatását. Ezt a célt jó eséllyel aláássa, hogy egyre szélesebb körben vállnak ismertté az orosz hadsereg közelmúltbeli kudarcai, valamint a múlt héten bejelentett részleges mozgósítással kapcsolatos általános nyugtalanság.

https://twitter.com/DefenceHQ/status/1574633113598283777?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1574633113598283777%7Ctwgr%5E8ebb4985aed5edc4fe2d722f1308a2263675fb54%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.theguardian.com%2Fworld%2Flive%2F2022%2Fsep%2F27%2Frussia-ukraine-war-live-news-voting-in-sham-referendums-due-to-end-japanese-consul-interrogated-in-russia

A Kreml szerint még nem született döntés arról, hogy lezárják-e Oroszország határait, hogy megállítsák az részleges mozgósítás elől menekülő, katonakorú férfiak elvándorlását.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő hétfői sajtótájékoztatóján a határok lezárásáról elmondta: „Nekem ilyesmiről nincs tudomásom. Egyelőre nem született semmilyen döntés a kérdésben”.

Kormánypárti politikusok már pedzegették a katonakorú férfiak kiutazásának korlátozását.

A jelenlegi helyzetben mindenkinek, aki hadköteles korú, meg kellene tiltani a külföldi utazást

–  mondta Szergej Csekov, aki az Oroszországhoz csatolt Krímet képviseli az orosz parlament felsőházában.

Jelentések szerint az orosz-mongol és az orosz-kazah határátkelőkön is hosszú sorok alakultak ki. A mongóliai Altanbulag város ellenőrzőpontjának vezetője azt mondta az AP-nek, hogy szerda óta több mint 3000 orosz lépett át az országba az átkelőn keresztül.

Az egyirányú repülőjegyeket Oroszországból már pár órával a részleges mozgósítás híre után elkapkodták.

(Al Jazeera)

Bekérette a japán külügyminisztérium kedden Oroszország tokiói nagykövetét, Mihail Galuzint, s tiltakozását fejezte ki, amiért az orosz hatóságok kémkedés gyanújával őrizetbe vették Motoki Tacunori vlagyivosztoki japán konzult.

Sajtótájékoztatóján Macuno Hirokazu, a japán kormány főtitkára megalapozatlannak nevezte az orosz gyanút, s leszögezte, hogy Tokió bocsánatkérést vár az ügyben.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kihallgatás során az orosz tisztségviselők „félelmet keltő módon” viselkedtek, s hozzátette, hogy ez a bánásmód egyebek között sérti a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt is.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hétfőn közölte, hogy szeptember 22-én kémkedés közben őrizetbe vette a konzult, majd az orosz külügyminisztérium 48 órán belüli távozásra szólította fel Motokit.

A konzult a tájékoztatás szerint tetten érték, miközben éppen megpróbált pénzért információt szerezni az Oroszország és egy hivatalosan meg nem nevezett ázsiai-csendes-óceáni ország közötti együttműködésről. Emellett – állítja az FSZB – a japánnak szándékában állt adatokat szerezni a Moszkva elleni nyugati szankcióknak a régió gazdasági helyzetre gyakorolt hatásáról is.

Motoki – aki várhatóan szerdán tér haza Japánba – az FSZB által megosztott videó tanúsága szerint elismerte bűnösségét.

(MTI)