Azov-parancsnokok és Putyin keresztlányának apja is szabadult a nagyszabású fogolycsere során

Az orosz erők a közelgő “népszavazások” miatt fokozták a lakosság terrorizálását és orosz útlevelekkel történő ellátását az általuk megszállt ukrajnai területeken – közölte az ukrán vezérkar csütörtök esti helyzetjelentésében.

Az ellenség Donyeck megye teljes megszállására, illetve a megszállt területek megtartására és az ukrán védelmi erők műveleteinek megzavarására összpontosítja erőfeszítéseit. Változatlanul csapásokat mérnek a polgári infrastruktúrára és lakóépületekre, ezáltal terrorizálva a polgári lakosságot. A légi- és rakétacsapások veszélye továbbra is Ukrajna egész területére kiterjed

– fogalmazott a vezérkar.

A kijevi katonai vezetés információi szerint az oroszok Herszonban megerősítették az általuk alakított rendészeti szerveket, akiknek tagjai átvizsgálják a házakat, és pszichológiai nyomást gyakorolnak a helyi lakosokra. Herszon megye településein a megszálló hatóságok képviselői a humanitárius segélyek elosztásának ürügyén igyekeznek megszerezni a helyi lakosok személyes adatait. Folytatódik a választási bizottságok megalakítása is.

A luhanszki régióban található Sztarobelszk városában a szakadárok hatóságai megtiltották a helyi lakosoknak, hogy szeptember 23-27. között elhagyják a várost. A rendelkezésre álló információk szerint az oroszok fegyveres csoportokat hoznak létre, hogy azok végigjárják a házakat, és rákényszerítsék az embereket, hogy vegyenek részt a „népszavazáson”.

Az ukrán vezérkar szerint Zaporizzsja megye megszállt területén a helyi lakosoknak pénzjutalmat és ajándék háztartási gépeket ígérnek a személyes adatok megadásáért és az orosz állampolgárság felvételéért.

A jelentés szerint a nap folyamán az orosz erők négy rakéta- és 17 légicsapást hajtottak végre és több mint 24-szer lőttek rakéta-sorozatvetőkkel katonai és polgári célpontokra Ukrajna területén. Több mint harminc település infrastruktúrája szenvedett kárt az ország keleti és déli részeiben, a megyeszékhelyek közül Mikolajiv és Zaporizzsja. A nap folyamán a védelmi erők egységei Kupjanszk, Zajceve és Novomihajlivka települések térségében verték vissza az ellenséges támadásokat.

Az ukrán légierő az elmúlt napon tíz olyan területre mért csapást, ahol orosz katonák tartózkodtak, és két légvédelmi rakétarendszer állása ellen is csapást intéztek. Ezenkívül az ukrán légvédelmi egységek megsemmisítettek két orosz drónt. Az ukrán rakétacsapatok és a tüzérség pedig négy orosz parancsnoki állomáson, két – haderő és katonai felszerelés állomásoztatását is szolgáló – „koncentrációs területen”, három légvédelmi állásban, egy tüzérségi állásban, valamint három lőszerraktárban okozott károkat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök este újabb haditanácsülést hívott össze, amelyen – az elnöki iroda tájékoztatása szerint – úgyszintén a megszállt területeken megrendezendő “népszavazásokról”, valamint az oroszországi mozgósításokról volt szó. Részleteket nem hoztak nyilvánosságra.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke csütörtök esti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az előző nap fogolycserével kiszabadított ukránok közül sokakat csúnyán megkínoztak. “Mindenki másféle állapotban van. Vannak emberek, akik fizikailag többé-kevésbé normális állapotban vannak, kivéve a krónikus alultápláltságot. Vannak viszont, akiket nagyon kegyetlen kínzások értek. Sajnos, az utóbbiak aránya meglehetősen nagy azok közül, akiket visszakaptunk” – fogalmazott a tisztségviselő. Hozzátette, hogy ez nagyban függött attól, hol tartották őket fogva, több különböző intézményben voltak, egy részük Oroszországban, mások pedig a Donyec-medence megszállt területein. Arra nem tért ki, hogy mely területen kínozták meg a fogvatartottakat. Elmondta még, hogy a kiszabadult foglyok egy része jelenleg a csernyihivi régió egészségügyi intézményeiben van. A legtöbben kezelésre szorulnak, és valamennyien pszichológiai rehabilitációra – tette hozzá.

Kijevbe látogatott csütörtökön Lorenzo Guerini olasz védelmi miniszter, akit fogadott az ukrán elnök. A találkozó után Zelenszkij Telegram-csatornáján kiadott közlemény szerint az ukrán elnök köszönetet mondott az olasz kormánynak, az olasz népnek az Ukrajnának nyújtott támogatásért. Guerini felkereste a Kijev megyei Hosztomelt, ahol – a kiadott ukrán közlemény szerint – a saját szemével láthatta az orosz csapatok által okozott pusztítást. Kijevben még tárgyal hivatali partnerével, Olekszij Reznyikovval az Ukrajnának nyújtandó további katonai támogatásról.

(MTI)

Szerdán 215 ukrán katona térhetett haza egy hadifogolycsere keretében és egy csütörtöki sajtótájékoztatón ukrán kormánytisztviselők elárultak némi információt a hogylétükről.

A közlés szerint sok ukrán katonát brutálisan megkínoztak a fogvatartóik, míg néhányan többé-kevésbé jó fizikai állapotban vannak attól eltekintve, hogy krónikusan alultápláltak. a kínzások miben létét ugyanakkor nem közölték.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy minden egyes szabadon engedett katonának szüksége lesz pszichológiai rehabilitációra is.

(Guardian)

Fontos lépés a háború befejezéséhez a török közvetítéssel megvalósított, csaknem háromszáz embert érintő fogolycsere Ukrajna és Oroszország között – jelentette ki csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török elnök, akit az NTV török televízió idézett.

Folytatjuk erőfeszítéseinket a béke és stabilitás elérése érdekében. Például, ahogy hazatérünk, ismételten felhívom (az ukrán és az orosz) vezetőket, és folytatom telefonos diplomáciánkat,

mondta Erdogan, aki kedden New Yorkban tartott beszédet az ENSZ-közgyűlés 77. ülésszakán.

Erdogan az NTV tudósítása szerint beszámolt arról is, hogy orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal megvitatta az Oroszország és a nemzetközi elismeréssel nem rendelkező Észak-ciprusi Török Köztársaság közötti közvetlen légijáratok lehetőségét. A török államfő szerint az Oroszországból érkező járatok elősegíthetnék az északi szigetrész gazdasági fejlődését, tekintettel a turisztikai bevételekre.

A török sajtó ezzel kapcsolatban arról számolt be, hogy a ciprusi törökök szállítmányozási minisztériuma szerint két orosz légitársaság is érdekelt járatok indításában a november 15-én megnyitni tervezett Ercan repülőtérre.

Ciprus északi része hivatalosan 1974 óta török megszállás alatt áll. A ciprusi török közösség saját államot kiáltott ki, amelyet csak Ankara ismer el. Törökország azért avatkozott be Cipruson, mert az országban a görög nacionalisták átvették a hatalmat, és egyesíteni akarták a szigetet Görögországgal. A megosztott sziget helyzete azóta is rendezetlen.

(MTI)

Meghalt Anatolij Gerascsenko, a Moszkvai Repülési Intézet korábbi rektora, az egyetem közölte, hogy bizottságot állítanak fel a baleset kivizsgálására – írja a Business Insider alapján a 444.hu.

A közlemény szerint a 72 éves férfi balesetben vesztette életét. 2007 és 2015 között volt az egyetem rektora, most pedig utódja tanácsadójaként dolgozott. Az orosz Izvesztyija szerint Gerascsenko jelentős magasságból, többemeletnyit zuhant az egyetem egyik lépcsőházában. A mentők már holtan találták.

Hazugságnak nevezte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő csütörtökön azt a híresztelést, amely szerint az Oroszországban elrendelt részleges mozgósítás nyomán akár egymillió embert is besorozhatnak.

Peszkov emlékeztetett rá, hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter szerdán azt mondta: mintegy 300 ezer tartalékos behívását is tervezik, de „nem mindet egyszerre”. A besorozandók létszámára vonatkozó találgatásokra az szolgáltatott alapot, hogy a részleges mozgósításról szóló, tíz pontból álló rendeletnek az orosz elnöki sajtószolgálat által szerdán nyilvánosságra hozott változatából a 7. pont hiányzik.

Peszkov azt mondta, hogy a 7. pont hivatalos használatra készült, ezért nem hozhatja nyilvánosságra a tartalmát.  Vlagyimir Putyin orosz elnököt idézve a szóvivő azt mondta, hogy a részleges mozgósítás elrendelését az ukrajnai helyzet megváltozása okozta, mert az ott elindított „különleges hadművelet” már kezdte elérni a kitűzött célokat, de Oroszország most már de facto a NATO-blokk egész logisztikai képességével áll szemben.

Túlzásnak nevezte az arról szóló híreket, hogy a részleges mozgósítás elrendelése rohamot indított el a repülőtereken és a határátkelőknél. Peszkov szerint erről rengeteg „hamis” információ kering.

Azzal kapcsolatban, hogy a mozgósítás elleni „előzetes egyeztetés nélkül” megtartott megmozdulások részvevői behívót kaptak, Peszkov kijelentette, hogy ez törvénybe ütköző, ezért nem sérti az érintettek jogait.

A Kreml szóvivője cáfolta azt az állítást, amely szerint a fia, Nyikolaj megtagadta, hogy jelentkezzen a katonai sorozóhivatalban. Azt mondta, hogy ismeri a fiával lefolytatott telefonbeszélgetést, de annak teljes tartalmát nem hozták nyilvánosságra, és az ügy különben is a fiára tartozik.

(MTI)

A mi dolgunk az, hogy tartsuk a saját irányvonalunkat Vlagyimir Putyin orosz elnök zsarolásával szemben – mondta csütörtökön Emmanuel Macron francia államfő a BFM francia hírtelevíziónak adott interjúban.

Jelenleg eszkaláció történik, amelyet Oroszország indított több szempontból: a részleges mozgósítással és a háborús beszéddel, ezzel a fenyegetéssel, amelynek célja a megfélemlítés vagy emlékeztetés arra, hogy Oroszország nukleáris fegyverrel rendelkező hatalom

– hangsúlyozta a francia elnök.

Ebben a helyzetben a mi feladatunk az, hogy tartsuk a saját irányvonalunkat, azaz segítsük Ukrajnát, ahogy tesszük is, a területe megvédésében, és soha nem abban, hogy Oroszország ellen agressziót tudjon elkövetni. Mi nem állunk háborúban Oroszországgal

– hívta fel a figyelmet.

Az oroszországi részleges mozgósítás bejelentése és a nukleáris fegyverrel történő fenyegetés a francia elnök szerint „egyértelműen zsarolás, miután egyértelmű, hogy (Oroszország) rendelkezik ilyen fegyverekkel, és a kockázat jelen van. Ez a nyomásgyakorlás az egyik módszer ennek a háborúnak az egyik nehéz pillanatában” – fogalmazott Emmanuel Macron.

De én nem fogok semmiféle olyan értelmezést adni, semmi olyasmit mondani, amely hozzájárulna az eszkalációhoz

– tette hozzá.

A francia elnök kiemelte:

Ukrajnában ellentámadás történik délen, és észak az, amelyik destabilizálta az orosz frontot, ez az első pont. A gazdasági helyzet természetesen összetettebb, mint ahogy azt állítják, hiszen cégek hagyják el az országot, és a partnerek nem segítenek annyira, mint Oroszország várta. A harmadik dolog pedig az, hogy diplomáciai téren Oroszország elszigetelődik

– vélte Emmanuel Macron.

Franciaország józan nukleáris hatalom. Általában soha nem jó politika fikciót folytatni, és különösen nem ebben a témában, mert belekerülünk egy eszkalációs játékba, amikor kijelentjük, hogy ha ez meg ez történik, akkor én ezt fogom tenni

– hívta fel a figyelmet.

Mi ugyanazt az eredményt akarjuk elérni, amit a kezdetektől hangoztatunk. Azt, hogy Ukrajna ellen tudjon állni, hogy visszaszerezze a szuverenitását, és hogy Ukrajna és Oroszország tárgyalóasztalhoz üljön

– mondta a francia elnök.

(MTI)

Legkevesebb hat ember életét vesztette és további hat megsebesült, amikor ukrán tüzérségi csapás érte Donyeck egyik piaccsarnokát – közölte Alekszej Kulemzin, a város polgármestere csütörtökön a sajtóval.

Kulemzin szerint támadás érte a város több más részét is, beleértve az önkormányzat épületét. Gyenyisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője nem zárt ki annak lehetőségét, hogy a támadást ismét francia gyártmányú CAESAR önjáró tarackokkal hajtották végre.

A Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alá került részén lévő Melitopol városban a központi piacon robbant pokolgép. A helyi hatóságok szerint a detonáció következtében hatan megsebesültek.

A donyecki területvédelmi parancsnokság csütörtökön bejelentette, hogy a két délkelet-ukrajnai szakadár köztársaság „népi milíciája”, orosz tűztámogatás mellett, elfoglalta az Artemivszk (Bahmut) közelében lévő Zsovanka települést.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a Harkiv megyei Monacsinivka falunál végrehajtott légicsapás az ukrán 93. gépesített dandár mintegy száz katonáját és mintegy 20 haditechnikai eszközét, köztük egy HIMARS rakétasorozatvetőjét semmisítette meg. A 14. gépesített dandár azon egységei, amelyek sikertelen kísérletet tettek az Oszkil folyón való átkelésre Dvoricsnánál, 30 halottat és hat gyalogsági harcjárművet veszítettek – tette hozzá.

Zaporizzsja város közelében orosz precíziós levegő-föld fegyverek a tábonok szerint a 65. gépesített lövészdandár, a 19. konvojzászlóalj és az „idegenlégió” 150 harcosát ölték meg és 19 haditechnikai eszközét tették üzemképtelenné. A donyecki régióban lévő Sziverszknél ugyanilyen eszközökkel a 17. harckocsizó dandár ideiglenes állomáshelyére és a 80. ejtőernyős rohamdandár lőszerraktárára mért csapások következtében több mint 90 katona vesztette életét, 15 haditechnikai eszköz és több mint ezer aknavetőlőszer pedig megsemmisült. A Herszon megyei Novovozneszenszke és Mirjoljubivka közelében a 60. lövészdandár állásaira mért masszív tűzcsapások nyomán az alakulat 96. zászlóalja telkesen elvesztette harcképeségét, az életben maradt katonák elmenekültek.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi erők a beszámoló szerint megsemmisítették az ukrán 1. harckocsizó dandár egyik zászlóaljának vezetésipontját, három amerikai M777-es tarackokkal tüzelő szakaszt és egy HIMARS-szakaszt, utóbbit a Mikolajiv megyei Bereznehuvate település közelében. Emellett Konasenkov szerint csapás érte a 14. gépesített dandár egységeit a Harkiv megyei Guszinkánál és a 46. légimozgékonysági dandárét a Herszon megyei Bilohirkánál, valamint 138 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, továbbá 72 tüzérségi egységet. Megsemmisítettek négy lőszer- és fegyverraktárt. Az orosz légvédelem lelőtt 17 drónt, 27 HIMARS- és tíz Vilha-lövedéket, valamint hét amerikai HARM radarelhárító rakétát.

Az orosz védelmi misztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 295 repülőgépet, 155 helikoptert, 2035 drónt, 375 légvédelmi rakétarendszert, 5073 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 842 rakéta-sorozatvetőt, 3406 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5786 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Konasenkov azt mondta, hogy az elmúlt nap folyamán az ukrán tüzérség 13 tüzérségi lövedéket lőtt ki Enerhodar városára és a Zaporizzsjai atomerőművel szomszédos területre a Dnyipropetrovszk megyei Marhanecből. Az orosz tüzérség a támadást elfojtotta, a létesítménynél a sugárzási szint normális az orosz hadijelentés szerint.

(MTI)

Az oroszországi részleges mozgósítás miatt Németország az eddiginél is nagyobb erővel támogatja Ukrajnát az orosz támadás elleni védekezésben – mondta a német védelmi miniszter csütörtökön Berlinben.

Christine Lambrecht francia kollégájával, Sébastien Lecornuvel tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy a részleges mozgósítás az orosz elnök, Vlagyimir „Putyin reakciója az ukrán sikerekre”, amely korántsem elrettentő hatást vált ki, hanem „még inkább ösztönöz bennünket arra, hogy támogassuk Ukrajnát”.

Ezt az elkötelezettséget jelzi, hogy a napokban Görögországgal és Szlovéniával is sikerült megállapodni arról, hogy Németország hazai gyártású harcjárműveket ad át a két partnerországnak, amelyek cserébe szovjet gyártású páncélozott harcjárműveket küldenek Ukrajnába – tette hozzá.

Mint mondta, a cseremegállapodások révén Ukrajna „nagyon gyorsan” jut újabb harckocsikhoz, és Németország mindemellett közvetlen támogatást is nyújt, további önjáró lövegeket, rakéta-sorozatvetőket és légvédelmi rendszereket szállít.

Hozzátette, hogy Németország az ukrán légvédelmi képességek és a tűzérség fejlesztésére összpontosít, mert „pontosan erre van szüksége Ukrajnának”. Hangsúlyozta, hogy a német támogatásnak kulcsfontosságú szerepe volt azokban a „bátran harcoló” ukrán erők utóbbi hetekben elért komoly sikereiben.
Sébastien Lecornu kiemelte, hogy Franciaország is folytatja Ukrajna támogatását, fegyverrel, kiképzéssel, eszközök karbantartásával is segíti az ukrán erőket. Hozzátette, hogy az egész Európai Unió „szolidáris Ukrajnával ebben a nehéz helyzetben”, méghozzá olyan egységben, amely néhány éve még elképzelhetetlen lett volna.

A német és a francia védelmi miniszter egyetértett abban is, hogy az afrikai Száhel-övezetben tovább kell folytatni a stabilitás megőrzését szolgáló erőfeszítéseket. Oroszország Ukrajna elleni háborúja Afrika helyzetét is befolyásolja, a Száhel-övezetben zajló folyamatok pedig Európa biztonsági helyzetére is hatással vannak – fejtette ki Sébastien Lecornu.

Hozzátette, hogy nemcsak a régióban működő terrorszervezetek, hanem a Wagner orosz biztonsági cég tevékenysége is kihívást jelent, ezért nem fordulhat elő, hogy az ukrajnai háború elvonja a figyelmet a Száhel-övezetről.

(MTI)

Az Európai Uniónak közös álláspontot kell kialakítania az ukrajnai háború miatt Oroszországból menekülő orosz állampolgárok unióba irányuló beutazási kérelmeivel kapcsolatban – ismertette az Európai Bizottság álláspontját Eric Mamer szóvivő a testület brüsszeli sajtótájékoztatóján csütörtökön.

Hozzátette: a menekültkérelmek elbírálása az EU-ban a tagállamok hatáskörébe esik. Leszögezte: a kérelmeket eseti alapon kell elbírálni, figyelembe véve az alapvető jogokat és a menekültügyi eljárás jogszabályait.

Peter Stano külügyekért felelős szóvivő elmondta: a jelentések szerint számos orosz próbálja elhagyni az országot azt követően, hogy Vlagyimir Putyin elnök szerdán részleges mozgósítást jelentett be. Az ukrajnai háború kezdete óta Oroszországból már félmillióan menekültek el. Hozzátette: Putyin bejelentése után több orosz városban tüntetések kezdődtek, több mint ezer embert tartóztattak le a hatóságok.

Az Európai Unióban elvben kiállunk azon orosz állampolgárok mellett, akiknek van bátorságuk, hogy ellenállást mutassanak az orosz rezsim cselekedetei ellen, különös tekintettel az illegális ukrajnai háborúra. Együttérzünk azokkal az orosz családokkal, akik félnek elküldeni szeretteiket egy értelmetlen háborúban meghalni,

jelentette ki.

Szerdán a balti államok bejelentették, hogy hatóságaik nem adnak ki humanitárius vízumot a mozgósítás elől menekülő orosz állampolgároknak. Lettország biztonsági okokra hivatkozott, Észtország szerint az állampolgári kötelesség teljesítésének megtagadása nem indokolja a menekültstátuszt egy másik országban. A litván belügyminisztérium közölte, hogy minden egyes menedékjogi ügyet külön fognak súlyozni.

A balti államok már szeptember 19-e óta korlátozzák a schengeni térségbe való belépést a turistavízummal rendelkező oroszok számára.

(MTI)

Lő- és partraszállási gyakorlatot hajtott végre az orosz hadsereg a Cseljuszkin-foknál, az eurázsiai kontinens legészakibb pontján – közölte az Interfax hírügynökség csütörtökön az orosz Északi Flotta sajtószolgálatára hivatkozva.

A flotta tájékoztatása szerint a sarkvidéki csoport gyakorlatának fő célja csapatok együttműködésének fejlesztése volt távoli és nehezen megközelíthető helyeken, az illegális fegyveres, illetve szabotázs- és felderítő csoportok elleni harcban, a kiépítetlen partra való kiszállásban, hídfőállás elfoglalásában és védelmében.

Az Alekszandr Otrakovszkij nagy partraszálló hajóról végrehajtott műveletet a tengerről az Admiral Levcsenko nagy tengeralattjáró-elhárító hajó rohamcsoportokat szállító motorcsónakokkal és Ka-27-es helikopterekkel támogatta. A partraszálló erők hídfőállást foglaltak el a parton, majd öt kilométer mélyen benyomultak a félszigetre.

Az Északi Flotta valójában az orosz fegyveres erők hadászati haderőnemközi egyesülése, amelyet azért hoztak létre, hogy az Északi-sarkvidéken és a világóceán más területein az orosz érdekek érvényesítéséért lépjen fel. A flotta 2021. január 1. óta önálló katonai körzet státusszal és az orosz haditengerészet legerősebb tengeralattjáró-csoportosulásával rendelkezik.

(MTI)

Putyin elnök szerda reggel jelentette be a részleges mobilizációt, ami után a gyakorlatban lezárták a határokat, a repülőjegyek pedig elfogytak az országból kifelé.

Egy Navalnij-közeli online csatorna élő adásban hívta fel Nyikolaj Peszkovot, Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő fiát, hogy jelenjen meg másnap az alkalmassági vizsgán. Erre a szóvivő fia rávágta, hogy őt Peszkovnak hívják, és más szinten fogja ezt az ügyet rendezni. A műsorvezető megkérdezte, hogy akkor felírhatják-e önkéntesnek, amire Peszkov rávágta, hogy biztosan nem.

Apparently Peskov’s son got pranked. 😃😃

– This is military commissariat. You’re to report tomorrow at 10am to be mobilized.

– My name is Peskov. If you don’t understand it, I’ll address this issue on a different level…

– So, can we put you down as volunteer?

– Surely not! pic.twitter.com/bsrzadzCfJ

— olexander scherba🇺🇦 (@olex_scherba) September 21, 2022

Az orosz kormány nem fog megelégedni 300 ezer tartalékos mozgósításával, a valódi tervek szerint 1 millió embert akarnak Ukrajnába vinni harcolni – írta a száműzetésben működő Novaja Gazeta orosz lap egy kormánytisztviselőre hivatkozva.

A névtelenséget kérő forrás szerint a részleges mozgósításról szóló rendeletnek van egy hetedik, titkosított bekezdése, amelyben Vlagyimir Putyin engedélyt ad arra, hogy a védelmi minisztérium 1 millió embert mozgósítson.

(Guardian)

A részleges oroszországi mozgósítás miatt netán bekövetkező tömeges külföldre távozás esetén Lengyelország összehangolná lépéseit a balti országokkal – közölte Pawel Soloch, a lengyel nemzetbiztonsági iroda (BBN) főnöke csütörtökön a Polsat News hírtelevízióban.

Solochtól a műsorvezető azt kérdezte, hogy Lengyelországnak be kellene-e engednie az orosz elnök által meghirdetett mozgósítás elől menekülő embereket. A BBN főnöke válaszában az MTI közlése szerint elmondta: amennyiben valóban tömegesnek bizonyulna, emberek ezreit érintené a menekülés, az intézkedéseket össze kellene hangolni a térség többi államával, elsősorban a három balti országgal, de Finnországgal is. Soloch „hatásosnak” nevezte a közösségi médiában közzétett fotókat az orosz-finn határon több kilométeres sorokban várakozó fiatalemberekről.

Közölte: Lengyelország egyelőre nem készül a jelenleg érvényes előírások módosítására, a helyzet azonban „dinamikusan változik”. Utalva arra, hogy szerdai bejelentés szerint a lett hatóságok biztonsági okokból nem adnak ki humanitárius vízumot a mozgósítás elől menekülő orosz állampolgároknak, Soloch leszögezte:

Oroszország részéről fennáll a

hibrid tevékenység és a provokációk kockázata,

dezertálás leple alatt orosz fegyveres erőkhöz tartozó személyek hatolhatnak be a balti országok területére.

Lettország, Litvánia és Észtország az orosz mozgósítás előtt, hétfőn korlátozta a schengeni térségbe való belépést az uniós vízummal rendelkező, turisztikai, kulturális, sport- és üzleti céllal érkező oroszok számára. Később Lengyelország is hasonlóképpen módosította a vonatkozó előírásokat. Fenntartották a mentességet többek között az ellenzékiek számára, valamint humanitárius ügyekben is. Lengyelország azonban gyakorlatilag már februárban, Ukrajna orosz megtámadása után felfüggesztette a turistavízumok kiadását orosz állampolgárok számára.

A lengyel határőrség szerda esti közleménye szerint az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádi területtel közös határátkelőkön, valamint a lengyel repülőtereken sem volt tapasztalható a beutazni kívánó orosz állampolgárok számának növekedése.

A Kreml túlzónak minősítette azokat a híreket, miszerint Vlagyimir Putyin részleges mozgósításról szóló bejelentését követően a harcképes korú orosz férfiak tömege hagyta el az országot.

A járatértékesítési adatok azt mutatták, hogy a Moszkvából Grúzia, Törökország és Örményország fővárosaiba – mind olyan célállomások, ahová az oroszok vízum nélkül utazhatnak – induló járatok Putyin szerdai bejelentése után perceken belül elkeltek.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szokásos sajtótájékoztatóján nem cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint a szerda este őrizetbe vett, mozgósítás ellen tiltakozók közül néhányan felszólítást kaptak, hogy jelentkezzenek a katonai sorozási irodákban csütörtökön.

Ez nem törvényellenes

– jelentette ki Peszkov.

(Guardian)

A megszállt ukrán területeken tartott illegitim orosz népszavazások azzal fenyegetnek, hogy elmélyítik a konfliktust – figyelmeztetett a török külügyminisztérium. A tárca szerda esti közleményében jelezte: a nemzetközi közösség nem fogja elismerni ezeket a referendumokat.

Ankara támogatja Ukrajna területi integritását, függetlenségét és szuverenitását – szögezte le a minisztérium, a konfliktus tárgyalásos rendezésére szólítva fel a feleket. A békés párbeszéden kívül minden más tevékenység csak „nehezíti a diplomáciai folyamat újjáélesztésére tett erőfeszítéseket” – tette hozzá a tárca.

Törökország a NATO tagja, és Ukrajnával, illetve Oroszországgal is jó viszonyban van. Ankara többször bírálta, hogy Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet, részben azért, mert a területen élő, muszlim vallású krími tatárok történelmileg szoros kapcsolatban állnak Törökországgal.

Szeptember 23-a és 27-e között az oroszok által megszállt területeken népszavazást tartanak arról, hogy csatlakozzanak-e Oroszországhoz. Szakértők szerint a referendumok a nemzetközi jogba ütköznek, mert Ukrajna beleegyezése nélkül, hadiállapotban és a demokratikus alapelveket nélkülözve bonyolítják le őket. Elemzők szerint a népszavazás Moszkva válasza az ukrajnai ellenoffenzívára.

A BBC Vlagyimir Putyin tegnapi televíziós nyilatkozata után – amelyben az orosz elnök a fegyveres erők részleges mozgósítását rendelte el és arról beszélt, hogy ha támadás éri országát, akkor kész minden rendelkezésre álló harcászati eszközt bevetni – összesítést közölt az orosz nukleáris fegyverekről.

Eszerint Oroszország

• 1185 interkontinentális rakétára szerelhető robbanófejjel,
• 800 darab tengeralattjáróról indítható rakétával
• és 580 darab bombázóról bevethető nukleáris rakétával rendelkezik.

A nukleáris robbanófejek teljes arzenálja 5977 eszközt jelent, szemben a NATO 5943 hasonló eszközével. Kínának 350, Pakisztánnak 165, Indiának 160, Izraelnek 90, Észak-Koreának pedig húsz nukleáris rakétája van.

A Moscow Times ma reggel arról számol be, hogy az éjszaka folyamán két különböző helyszínen támadtak meg a tegnap bejelentett mozgósítás ellen tüntetők egy orosz katonai toborzóirodát és egy közigazgatási épületet.

Nyizsnyij Novgorod városában, Moszkvától 440 kilométerre keletre egy Molotov-koktélt dobtak a helyi sorozási épületben, ahol kisebb tűz ütött ki – írják a helyi nn.ru hírportálra hivatkozva.

A Moszkvától 1000 kilométerre keletre fekvő Togliatti városában egy helyi közigazgatási épületben valamivel nagyobb tűz ütött ki: a Molotov-koktélos támadásban leégett a közigazgatás bejárata.

A város nesluhi.info hírportálja a katasztrófavédelmi tisztviselőkre közleményére hivatkozik.

A Moscow Times beszámolója szerint nem tudni, hogy a támadások következtében történt-e letartóztatás vagy személyi sérülés.

Az értesüléseket független tényellenőrzők nem tudták hitelesíteni, egyedül a Mash nevű Telegram-csatornán tettek közzé képeket a Nyizsnyij Novgorodban található épületről, melyen láthatóak a keletkezett károk.

(Guardian)

Jelentősen nőtt a forgalom a finn-orosz határon az éjszaka folyamán – közölte a finn határőrség csütörtök reggel.

„Egyértelműen növekedtek a számok”, és „határozottan nagyobb a forgalom” – hangsúlyozta a határőrség nemzetközi ügyekért felelős illetékese, Matti Pitkaniitty. Megjegyezte: 4824 orosz állampolgár érkezett Finnországba a keleti határon szerdán, míg előző héten 3133. Ugyanakkor szerdán kevesebben keltek át a határon, mint a hétvégén – tette hozzá. A határőrök kilenc ellenőrzőpontnál teljesítenek szolgálatot.

Antti Kaikkonen finn védelmi miniszter szerdán leszögezte: Finnország fokozott figyelemmel követi a helyzetet szomszédságában, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök részleges mozgósítást rendelt el. Putyin bejelentését követően gyorsan elkapkodták az egyirányú repülőjegyeket Oroszországban, mert sokan attól tartanak, hogy a katonakorú férfiakat nem engedik távozni az országból. Eközben rendőrségi források szerint Norvégiában nem változott a határt átlépő orosz állampolgárok száma.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap esti ENSZ-közgyűlésen elmondott beszédében leszögezte, hogy nem rettennek vissza a háború eszkalálására tett orosz kísérlettől, és nem adnak Oroszországnak lélegzetvételnyi időt sem arra, hogy mozgósítson és beássa magát ukrán földre.

Az ukrán zászlót újból kitűzhetjük az egész országban. A fegyveres erőinknek sikerülhet, de időre van szükségünk

– mondta Zelenszkij videóüzenetében, amelyet Oroszország megpróbált leállíttatni, de a tagállamok elsöprő többséggel leszavazták.

Zelenszkij megnevezte a béke öt, szerinte nem tárgyalható feltételét. Ezek közé tartozott az orosz agresszió megbüntetése, Ukrajna biztonságának és területi integritásának helyreállítása, valamint új biztonsági garanciákat is kért Kijev számára.

Különleges bíróságot kell létrehozni, amely megbünteti Oroszországot az államunk elleni agresszió bűntettéért… Oroszországnak a vagyonával kellene fizetnie ezért a háborúért

– mondta az ukrán elnök, aki sürgette az ENSZ-t, hogy fossza meg Oroszországot a vétójogától a Biztonsági Tanácsban.

Zelenszkij a közgyűlés ülésén emlékeztetett a világ vezetőit a nemrég felszabadított Izjumban városában talált tömegsírokra. Elmondta, hogy a holttestek között volt egy kötéllel megfojtott férfi, egy másikat pedig meggyilkolása előtt kasztráltak. Az ukrán elnök szerint nem ez volt az első ilyen atrocitás.

Kérdezzék meg Oroszország képviselőit, hogy az orosz hadsereg miért olyan megszállottja a kasztrálásnak. Mit tettek velük, hogy ezt teszik másokkal?

– mondta Zelenszkij.

(Guardian/BBC)

Az Európai Unió 27 külügyminisztere New Yorkban tartózkodik, ahol a világ vezetőinek éves találkozóján vesz részt az ENSZ-közgyűlésen.

Josep Borrell, az EU külügyi vezetője szerint Vlagyimir Putyin részleges mozgósításról szóló bejelentése – az ukrán területrészek annektálása, valamint az Oroszország védelmére hivatkozó nukleáris fenyegetés mellett – a pánik jel, és egyúttal kétségbeesést mutat.

Nyilvánvaló, hogy Putyin megpróbálja elpusztítani Ukrajnát

– jelentette ki Borrell az újságíróknak, miután a miniszterek összeültek, hogy a válaszlépésekről tanácskozzanak.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter tájékoztatása után az uniós miniszterek megállapodtak abban, hogy munkacsoportjaik egy nyolcadik szankciócsomagot készítenek elő, amely az orosz gazdaság stratégiai fontosságú ágazatait célozza, és továbbra is az ukrajnai háborúért felelős személyeket sújtja

– tette hozzá Borrell.

Az uniós miniszterek október közepén tartják következő hivatalos találkozójukat, amikor a szankciócsomagot hivatalosan is elfogadhatják.

A miniszterek megállapodtak abban is, hogy fokozzák az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat. Borrell nem kívánt további részleteket közölni a szankciók vagy a katonai támogatás típusáról, de úgy vélte, hogy az új intézkedéseket „egyhangúlag” fogja támogatni az unió.

(Guardian)

Nagyszabású fogolycsere volt Ukrajna és Oroszország között csütörtökre virradóra: az orosz fél 215 foglyot – köztük 124 tisztet – engedett el, köztük a mariupoli Azovsztal fémmű védőit, az ukránok pedig 55 orosz állampolgárt és Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikust bocsátották szabadon – közölte az Amerika Hangja orosz nyelvű híroldala és a Meduza orosz ellenzéki portál.

Ukrajnában hazaárulással vádolják Viktor Medvedcsukot, az Ellenzéki Platform – Az Életért nevű ukrán párt egyik vezetőjét. Medvedcsuk egyik lányának Vlagyimir Putyin orosz elnök a keresztapja.

A rijádi külügyminiszter közlése szerint Oroszország Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg közvetítésével szabadon engedett tíz külföldit is, akiket az ukrajnai harcok során ejtettek fogságba: öt brit, két amerikai, egy marokkói, egy svéd és egy horvát állampolgárt. A repülővel Szaúd-Arábiába szállított külföldiek között van a brit Shaun Pinner és Aidan Aislin, valamint a marokkói Brahim Szaadun is, akit a Donyecki Népköztársaságban zsoldosként ítélt halálra a bíróság.

Az ukrán hatóságok megerősítették a fogolycsere tényét. Andrij Jermak, az ukrán eljöki hivatal vezetője szerint az Azov ezred 108 tagját is elengedték az oroszok. Köztük van Denisz Prokopenko és Szvjatoszlav Palamar Azov-parancsnok, valamint Dmitro Kozackij Azov-harcos, aki az Azovsztal fémmű védőiről készített képeivel vált híressé. Az egyik felvétele Grand Press Photo-díjat kapott. Kiszabadult a 36. önálló tengerészgyalogos dandár parancsnoka, Szerhij „Volina” Volinszkij és Katerina „Ptaska” Policsuk mentős is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy az Azov-parancsnokok szabadon bocsátásában Recep Tayyip Erdogan török elnök közvetített. A felek megállapodtak, hogy az elengedett Azov-tagok a háború végéig török területen maradnak.

A biztonsági erők több mint 1300 embert vettek őrizetbe szerdán Oroszországban a mozgósítás elleni tüntetéseken – közölte egy jogvédő csoport. Mint ismert, Vlagyimir Putyin tegnap kijelentette: a fegyveres erők részleges mozgósítását rendeli el Oroszországban, 300 ezer tartalékos katonát hívnak be.

A független OVD-Info tüntetésfigyelő csoport közölte, hogy az általa 38 orosz városból összegyűjtött információk szerint késő estig több mint 1311 embert vettek őrizetbe.

A legtöbb embert Szentpéterváron (524) és Moszkvában (502) tartóztatták le.

Az orosz törvények értelmében a nem engedélyezett gyülekezések illegálisak. A belügyminisztérium közölte, hogy elejét vették az általuk kis megmozdulásoknak titulált tüntetéseknek.

Számos régióban megkíséreltek engedély nélküli akciókat szervezni, amelyekben rendkívül kis létszámban vettek részt

– jelentette ki Irina Volk a minisztérium tisztviselője.

Eközben az Oroszországból induló egyirányú repülőjegyeket órák alatt elkapkodták.

(Guardian)