Új szankciókat vetett ki Európa ellen Oroszország

Oroszország az uniós büntetőintézkedésekre válaszul kibővítette az Európai Unió elleni szankcióit. Az új szankciós listán szerepel az uniós országok felső katonai vezetése, valamint mások, akik érintettek az ukrajnai fegyverszállításokban – áll az orosz külügyminisztérium szerdán közzétett közleményében. “A korlátozó intézkedéseket kiterjesztették többek között az Európai Unió magas rangú katonai vezetőire, az EU-tagállamok rendvédelmi szerveinek magas rangú munkatársaira, az Ukrajnának szánt haditechnikai szállításokban részt vevő, fegyvergyártásban és szállításban érdekelt európai kereskedelmi szervezetek képviselőire” – olvasható a dokumentumban.

A tárca felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió és a tagállamai halált okozó fegyvereket és haditechnikát szállítanak az ukrán erőknek, amelyek ezekkel polgári infrastrukturális létesítményeket és kulcsfontosságú objektumokat támadnak, ami tovább nehezíti a segélyszállítmányok eljuttatását a konfliktus sújtotta területekre, és veszélybe sodorja egész Európát – írja az orosz külügyminisztérium.

A külügyminisztériumban elmondták, hogy a szankciós listán szereplő személyeknek megtiltották a beutazást Oroszországba. A vonatkozó diplomáciai jegyzéket az orosz külügyminisztérium átadta az EU diplomáciai képviseletének.

(MTI)

Az orosz hadsereg aktívan lőtte a Donyeck megyei Kramatorszk és Szlovjanszk környékét, valamint ismét rakétákkal támadta Harkivot és a közelében lévő településeket, aminek következtében néhányan megsérültek – számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzókra hivatkozva.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó közölte, hogy Kramatorszkot hajnalban érte tüzérségi támadás, emiatt tűz ütött ki egy egészségügyi intézményben. A városi tanács később pontosította, hogy egy pszichiátriai kórházban keletkeztek károk.

Szlovjanszkban hajnali négy óra körül az oroszok rálőttek a 4-es számú iskola egyik kihelyezett részlegére, és eltaláltak egy többszintes házat. Később a megyei rendőrség nyilvánosságra hozta, hogy legalább három ember rekedt a romok alatt. A hatóság közlése szerint károk keletkeztek egy fül-orr-gégészeti kórházban is.

Az orosz erők két rakétacsapást mértek Harkiv városra szerdára virradóan. Oleh Szinyehubov megyei kormányzó közlése szerint az egyik rakéta egy kétszintes épületet talált el, a közeli autómosó kigyulladt, és kár keletkezett kávézókban, üzletekben és gépkocsikban. A második rakéta a földet érte. Az előzetes információk alapján senki sem sérült meg. Az előző nap Harkiv megyében több települést is lőttek az orosz csapatok. A megyeszékhelytől nem messze fekvő Pecsenyihi településen rakéta csapódott be, két helyi lakos, egy 45 éves férfi és egy 17 éves fiú sérüléseket szenvedett.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője közben arról adott hírt, hogy az ukrán légierő szerda reggel lelőtt egy orosz Ka-52-es helikoptert a déli herszoni régió felett. Elmondta, hogy előző nap a déli erők katonái megsemmisítettek négyet a régóra kilőtt öt orosz H-101-es rakétából, egy másikat pedig a keleti légi erők egy katonája lőtt le. Egy rakéta eltalálta az ukrán infrastruktúra “néhány objektumát” – tette hozzá. A szóvivő beszámolt még arról, hogy az éjszaka két orosz drónt semmisítettek meg keleten, a légvédelem pedig egy ellenséges Szu-25-ös támadógépet is lelőtt.

Eközben az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy a Kelet-Ukrajnában bevetett Wagner orosz zsoldoshadsereg tagjainak már negyven százaléka vagy meghalt vagy megsebesült.

Nem tiszteséges, hogy a Nyugat „provokatív” intézkedéseket hoz Oroszországgal szemben – így reagált Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán arra a hírre, hogy az Európai Bizottság ársapkát javasol az orosz gázra.

A török elnök belgrádi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva jelentette ki, hogy véleménye szerint a Nyugat hozzáállása nem helyes, mert provokációval nem lehet eredményeket elérni. Az is provokáció, hogy a nyugati országok fegyvereket küldenek Ukrajnába – jegyezte meg.

Recep Tayyip Erdogan szerint Európa már azzal hibát követett el, hogy alulbecsülte Oroszországot, és nem gondolt arra, hogy ha ellenséges lépést tesz vele szemben, akkor Moszkva visszavág, elzárja a gázt.

Hozzátette: ha az ukrajnai helyzetet elemezzük, látható, hogy ennek a háborúnak nincsen győztese.

Nincsen győztes egy ilyen háborúban, de úgy gondolom, hogy elég sok vesztes van, nagyszámú vesztes

– magyarázta, majd hozzátette: az emberéletek elvesztése mellett óriásiak a pénzügyi veszteségek is. Mint mondta, nem úgy tűnik, hogy a háború hamarosan véget érhet.

Törökország mindig igyekezett egyensúlyt tartani az Oroszországgal és Ukrajnával fennálló kapcsolataiban – húzta alá Erdogan.

(MTI)

Vlagyimir Putyin szerdán közölte, hogy újra akarja tárgyalni az ENSZ közvetítésével létrejött megállapodást az ukránok fekete-tengeri gabonaexportjáról. A Reuters beszámolója szerint az orosz elnök ezt azzal indokolta, hogy szerinte Kijev és a nyugati hatalmak a fejlődő országok és Oroszország rovására használja a megállapodást.

Putyin kritikája azért ébreszt aggodalmakat, mert a megállapodást akár fel is bonthatják, ha azt nem sikerül az új igények szerint újratárgyalni. Ukrajna ugyanakkor rögtön közölte, nem látják okát az egyezmény újratárgyalásának, mivel az abban foglaltakat szigorúan betartják.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete és Törökország által júliusban kiverekedett megállapodás egy védett exportfolyosót hozott létre a Fekete-tengeren keresztül az ukrán gabona-, műtrágya- és élelmiszerexport számára, amit február óta Oroszország blokkolt a háborújával.

A megállapodás célja, hogy elsősorban a gabona és olajos magvak kínálatának bővítésével segítsen csökkenteni a globális élelmiszerárakat. Ez volt egyben az egyetlen diplomáciai áttörés Moszkva és Kijev között a több mint hat hónapja tartó háború alatt.

Moszkva júliusban azt közölte, hogy a megállapodás aláírásának egyik fő oka, hogy segíteni akar a fejlődő országoknak az élelmiszerhiány elkerülésében. Putyin azonban a szerdai kijelentése alapján úgy láthatja, hogy ez nem jött össze. Szerinte Ukrajna és a nyugati országok nem tartják be a feltételeket, a gabona nagy része az EU-ba kerül, nem pedig a szegényebb országokba. Ezen orosz elnök szerint muszáj változtatni, ha a „példátlan humanitárius katasztrófát” el akarja kerülni a világ.

Találkoztam az Afrikai Unió vezetőivel, és megígértem nekik, hogy mindent megteszünk érdekeik biztosítása és az ukrán gabona exportjának megkönnyítése érdekében

– közölte Putyin a vlagyivosztoki gazdasági fórumon.

Nagyjából hetven hajó rekedt Ukrajnában, miután Oroszország februárban lerohanta az országot. Ezeknek a hajóknak egy részét már megrakták gabonával, a szállítási szerződéseket pedig akkorra már aláírták. Utóbb ezek a szállítmányok hagyhatták el először Ukrajna kikötőit.

Putyin a fórumon beszélt az EU-ba irányuló gabona- és élelmiszerexport esetleges korlátozásáról is, és megígérte, hogy megbeszéli az ügyet Tayyip Erdogan török elnökkel, aki segített az eredeti megállapodás közvetítésében.

Lettország, Észtorság és Litvánia elvben megállapodott az orosz állampolgárok beutazásának korlátázásáról az orosz és a fehérorosz határon – jelentette be szerdán Edgars Rinkevics lett külügyminiszter.

Rinkevics tudatta, hogy a döntést hivatalosan a három ország kormánya jelenti majd be, és a beutazási tilalom alól kivételt képeznek majd a humanitárius vagy családi okból érkezők, a teherautó-sofőrök és a diplomaták.

(MTI)

Vlagyimir Putyin szerdán a Vlagyivosztokban zajló Keleti Gazdasági Fórumon mondott beszédet. A Reuters kiemelte, hogy az orosz elnök itt újra elmondta, hogy szerinte a Ukrajna „illegitim rezsim”, amelyet az orosz álláspont szerinti 2014-es „puccs” után alapítottak.

Putyin egyúttal visszautasította azokat a vádakat is, amelyek szerint Oroszország megsértette a nemzetközi jogot.

Ismerősen csenghetnek Putyinnak azok a szavai is, amelyekkel az orosz gazdaság elleni nyugati szankciókat kommentálta. Szerinte a szankciók rövidlátóak voltak, és veszélyt jelentenek az egész világra, amely szerinte egyre inkább Ázsia felé fordul.

Kijelentette továbbá, hogy a Nyugat aláásta a globális gazdaságot azzal a „agresszív” törekvéssel, hogy uralmát az egész világon érvényesítse.

Oroszország mindent megtett annak érdekében, hogy Ukrajna gabonát exportálhasson, de a problémák a globális élelmiszerpiacon valószínűleg fokozódni fognak, és humanitárius katasztrófa fenyeget – idézi a The Guardian Vlagyimir Putyin.

(Reuters / The Guardian)

Liz Truss, Nagy-Britannia új miniszterelnöke kedden telefonon beszélt ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkij elnökkel, akit „teljes támogatásról” biztosított.

Truss megerősítette, hogy az Egyesült Királyság töretlenül támogatja Ukrajna szabadságát és demokráciájaát– olvasható a Downing Street által kiadott közleményben.

Zelenszkij volt az első vezető, akivel Truss kormányfői kinevezése után telefonbeszélgetést folytatott, melyen megvitatták a globális biztonság megerősítésének szükségességét és a putyini háborús gépezetet tápláló források elzárására irányuló intézkedéseket.

A vezetők elítélték Putyin kísérleteit az energia fegyverként való felhasználására, továbbá Truss kiemelte: létfontosságú, hogy Oroszország zsarolása ne riassza el a Nyugatot attól, hogy Putyin megbuktatásán dolgozzon. Hangsúlyozta továbbá annak fontosságát, hogy az Egyesült Királyság és szövetségeseik tovább építsék energiafüggetlenségüket.

Zelenszkij elmondta: gratulál Trussnak a kinevezéshez, majd hozzátette, hogy érzése szerint képesek lesznek mélyreható és termékeny kapcsolatot kiépíteni, egyúttal meghívást küldött az új brit miniszterelnöknek, hogy látogasson el Ukrajnába.

https://twitter.com/trussliz/status/1567268354209058828?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1567268354209058828%7Ctwgr%5Ec38d96856217795698873220b8c28e92a053df73%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.theguardian.com%2Fworld%2Flive%2F2022%2Fsep%2F07%2Frussia-ukraine-war-liz-truss-pledges-full-backing-to-ukraine-un-finds-extensive-damage-to-nuclear-plant-live

(Guardian)

Felrobbantottak a kocsijában kedden délben egy orosz ezredest, aki az Ukrajnában megszállt Berdjanszk katonai parancsnokaként szolgált – derül ki az orosz állami média jelentéséből. A bomba a város közigazgatási központjának épülete közelében robbant, amelyet az oroszok orosz támaszpontként használnak.

Az esetről készült fényképek igazolják, hogy az Artiom Bardin ezredesként azonosított orosz tiszt által használt autó súlyosan megrongálódott a támadásban.

Az első jelentések szerint Bardin belehalt a sérüléseibe. Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja régió oroszok által kinevezett adminisztratív vezetője azonban egy kedden este fél nyolc után írt Telegram-bejegyzésben azt közölte, hogy az ezredes továbbra is az életéért küzd.

Hála Istennek, a berdjanski Artyom Bardin parancsnok halálával kapcsolatos információkat nem tudom megerősíteni. A súlyos sérülések, a lábamputáció és a hatalmas vérveszteség ellenére életben van. Az orvosok továbbra is az életéért küzdenek

– írta posztjában.

Orosz tisztviselők közölték, Ukrajna áll a támadás mögött. Ha igaz, ez az eddigi legjelentősebb merénylet az orosz megszállók ellen Ukrajnában.

NEW video: Moscow installed 'Commandant of Berdiansk' Artyom Bardin killed when his car was blown up. There wasn't a great deal left of him. pic.twitter.com/DEMMLoG4sh

— KT "Special Intelligence Operation" (@KremlinTrolls) September 6, 2022

(The Guardian)

Az ENSZ demilitarizált övezet létrehozását szorgalmazta a zaporizzsjai atomerőmű körül. António Guterres főtitkár egyúttal az orosz megszálló csapatok kivonását kérte, és azt, hogy az ukrán erők se vonuljanak be a területre.

Vaszilij Nebenzia, Oroszország ENSZ-nagykövete a tanácsülés előtt azt mondta a médiának: ha kivonnák a csapataikat, az ukránok azonnal közbelépnének, és tönkretennék az egyezséget.

(The Guardian)

Az ukrán-magyar határszakaszon 5766-an léptek be kedden Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 7261-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 150 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

Vonattal 137-en érkeztek – köztük 27 gyermek – az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szakértői jelentős károkat találtak az orosz kézben lévő Zaporizzzsja atomerőműben az ENSZ Biztonsági Tanácsának kedden benyújtott jelentés szerint. A NAÜ főigazgatója, Rafael Grossi elmondta, hogy a szakértői csapat közelről szemtanúja volt az erőmű közelében végrehajtott tüzérségi támadásnak, és megerősítette orosz katonák és hadifelszerelések jelenlétét.

A jelentés azt is megállapította, hogy az ukrán alkalmazottak állandó stressz és nyomás alatt dolgoznak, ami növeli az emberi hiba lehetőségét.

A NAÜ egyúttal „súlyos aggodalmát fejezte ki” az orosz erők által ellenőrzött, de ukrán technikusok által üzemeltetett erőműben kialakult „példátlan” helyzet miatt, és ideiglenes intézkedéseket sürgetett a nukleáris katasztrófa megelőzése érdekében.