A lakossági megtakarítási adatokban nem igazán látszik a végtörlesztés hatása, de egyéb ellentmondások is akadnak – írja az énpénzem.hu. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a minap arra jutott: a tavalyi utolsó negyedévben 120 milliárd forintnyi valutát váltottak át forintra. Az MNB minapi statisztikai jelentésében jelezte: a lakossági vagyon és pénzmozgások alakulásánál jelenleg jókora a bizonytalanság. Az már korábban is nyilvánvalónak látszott, hogy a végtörlesztés, amelyre a jegybanki adatok szerint tavaly 468 milliárdot költöttek saját „zsebből” (befektetéseik és megtakarításaik felszámolása révén) a magánszemélyek, nem mutatható teljes egészében ki.
A befektetési jegyeknél ugyan jelentős volt a tőkekivonás, de például a bankbetétek a vártnál jóval kevésbé csökkentek (konkrétan nőttek is). Mint a jegybank megállapította: a pénzügyi eszközök közül számottevően csökkentek a külföldi készpénz, a devizabetétek, a tulajdonosi részesedések és kisebb mértékben a biztosítástechnikai tartalékok. Jelentősen nőtt ugyanakkor a forint készpénz és a forintbetét. Az MNB szerint erre az lehet a magyarázat, hogy a végtörlesztésnél a háztartások valószínűleg olyan pénzügyi követeléseiket csökkentették vagy olyan kötelezettségeiket növelték, amelyeket a statisztika nem vagy csak korlátozottan tud figyelni. Becsléseik szerint 2011 utolsó negyedévében a magánszemélyek 120 milliárd forinttal csökkentették a külföldi készpénzállományukat, ennyi valutát váltottak át forintra. Ez azt jelenti, hogy ilyen összeget húztak elő a „párnacihából”.
A banki számlaforgalom alapján egyébként az MNB arra a következtetésre jutott, hogy az év végén a háztartások növelték külföldi befektetéseiket. Az ausztriai bankok csúcsra jártak az ünnepek környékén. A jegybank megbecsülte, mekkora vagyont tarthat a magyar lakosság külföldön, emellett azt is, hogyan alakulhattak az önkéntes nyugdíjpénztári és az egyéb követelések.
A gazdasági portál érdeklődésére az MNB-nél elmondták: a háztartások külföldön tartott betétei a devizabetétek részét képezik, tehát csak a hazai bankokban tartott devizabetétekkel együtt jelenik meg a pénzügyi számlák statisztikáiban. A különböző adatsorok összevetése alapján az látszik, hogy a jegybank majdnem 400 milliárd forintra teheti a kint tartott betétek nagyságát. Míg ugyanis a hazai banki adatok szerint a devizabetétek állománya az év végén körülbelül 1086 milliárd forintra rúgott (ennek csupán a negyede tartósabban lekötött, tehát gyorsan csak veszteséggel mozdítható), a háztartások vagyonánál már 1475 milliárd forintnyi devizabetétet tüntetnek fel.
A bizonytalanság még egy darabig nyilvánvalóan fennmarad, de hosszabb távon a jegybank nyilván meg tudja oldani, hogy pontosabb képhez jusson. Mint a jelentésben meg is jegyzik: a jövőbeni publikációk során a becsült értékek változhatnak, illetve a későbbiekben beérkező tényadatok válthatják fel azokat.
