A képviselő azt szeretné, hogy már a következő, februári ülésen tárgyaljon a helyhatóság arról, miként lehetne konkrétan megvalósítani az önálló régióvá való válást. Helmeczy László – aki egyben Összefogás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Felemelkedéséért Egyesület vezetője – szerint a megye egyedül több pályázati forrást nyerhet el az Európai Uniótól, mint a Jász-Nagykun-Szolnok, és Hajdú-Bihar megyékkel alkotott Észak-alföldi régióban.
A területnagyság és a lakosságszám, valamint a 229 település okán a megye nyugodtan lehetne az Európai Unió rendszerében önálló régió – mondta az MTI kérdésére a tanácsnok, aki az ausztriai Burgenlandot említette példaként, amely régióvá válása előtt – csakúgy, mint itthon Szabolcs – az egyik legfejletlenebb osztrák tartomány volt, önállóan azonban kiemelt uniós támogatásokban részesült.
Szabolcs-Szatmár-Beregnek rosszak a gazdasági mutatói, ám ez a helyzet jelenleg a másik két megye támogatási lehetőségeit javítja – vélte. Hátránynak tartja továbbá, hogy régió megalakulásával több, addig Nyíregyházán működő decentralizált szervezet – így például a bankok – a régióközpontba, azaz Debrecenbe tették át a székhelyüket. A korábbi megyei önkormányzati elnök rámutatott: mihamarabb váltani kell, az érvényben lévő régiós felosztás megváltoztatását pedig sem uniós szabály, sem pedig a magyar alkotmány nem tiltja.
Seszták Oszkár, a közgyűlés fideszes elnöke „bonyolult és komplex” kérdéskörnek nevezte a témát, de támogatta a megye és a régió jövőbeni egységét. Ennek egyik feltételének nevezte, hogy visszautalják a megyei fejlesztési tanácsokhoz a korábban elvont jogköröket, melyek így nem csupán monitoring funkciót, hanem tényleges, pályázatok segítségével megvalósítható fejlesztési feladatokat láthatnának el.
A helyhatóság elnöke az ülésen egyébként befogadta a javaslatot, szavai szerint a testület leghamarabb az áprilisi ülésén tárgyalhat meg egy erről szóló előterjesztést.
